A teljes fogyasztás az első kilenc hónapban 2932 millió liter volt; több mint 1152 millió liter motorbenzint és 1779 millió liter dízel üzemanyagot tankoltak a járművekbe január-szeptemberben a MÁSZ-tagvállalatok összesített értékesítési adatai alapján.      A fotó csak illusztráció. Forrás: NÚSZ Az üzemanyagokon belül a prémium motorbenzinből 182 millió liter fogyott, 31,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 95-ös motorbenzinből 970,5 millió litert tankoltak az autósok, 16,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A prémium dízel fogyasztása 125,2 millió liter volt az első három negyedévben, ami 12,4 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A nem prémium gázolaj eladása 1654 millió liter volt, ez 21,7 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. MTI

Birkahajtás az Egyesült Királyságban, tehenek völgybe terelése az osztrák nyári legelőkről a téli szállásra, nagy események turistáknak, kisebb-nagyobb forgalmi dugók a közlekedőknek, igaz, évente csak egyszer. Van, ahol mindennapos szereplők az állatok a településeken. Most tényleg négylábúakról lesz szó és több kép, annak ellenére, hogy inkább kétlábúakat, de nem éppen homo sapienseket szoktunk állatként emlegetni autózás közben. Thaiföldi utcakép Fotó: Boros Jenő Thaiföldön a tuktuk elefántot előz a bangkoki sikátorban, vagy Indiában, Mumbai főutcáján kerülget többtonnás állatot. Ahogy a legtöbb élőlény, az állatok is kiszámíthatatlanok, így ajánlott az óvatosság, mert a hirtelen mozdulatra hasonlóan reagálhat az állat: gyakran lóbálja ormányát a futó gyalogos felé, de az sem ritka, hogy dühében autókat borogat. Afrika legnépesebb piacán a kígyóbűvölő mutatványa szerény attrakciónak minősül a fiákeres agitációs propaganda munkája mellett, mely némi alku után többnyire sétakocsikázással végződik. Vannak egzotikus helyek, például Gibraltár, ahol majmok ugrálnak a sétálók fejére, de olyan országút is akad, ahol a békák vonulása miatt állítják meg a forgalmat. Ausztráliában a kenguruk, Miamiban az aligátorok lehetnek veszélyesek, Európában a szarvasok okoznak gondot. Badacsonyi autózás Fotó: Boros Jenő Itthon leginkább birkanyájakkal, és az országúton keresztül rohanó vadakkal kell számolni. Azt már törvény szabályozza, hogy szarvastámadás esetén mit kell tennie az autósnak, de milyen kártérítéssel lehet számolni akkor, ha a Trabantot megharapja ló, vagy McLarent tesz tönkre egy szamár. A zöld 601-es duroplasz karosszériájából falánk ló harapott ki szép darabot egy magyar településen, a brit sportkocsi Németországban szenvedett állati kárt. Egy mezei tolatáskor a vezető nem vette észre a legelő szamarat, a sértődött állat pedig többször beleharapott a McLaren farába. A szakértők szerint az irritáló sárga szín répára emlékeztethette a jószágot… Az anyagi kár 5800 euró volt, a javítási költséget a sportkocsi tulajdonosa kifizette, majd beperelte a szamár gazdáját, akit a bíróság a teljes kár megtérítésére kötelezett. Indiai találkozó     Fotó: Boros Jenő Trabantokból már alig maradt a magyar utakon, McLarenekből sem szaladgál még sok, de az állati károk száma folyamatosan nő: az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évről évre több vad hullik el az utakon, az éves esetszám megközelíti a nyolcezret. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek az autók, motorok, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is. Vadabbnál vadabb vadbalesetek történnek, mivel egyre kisebb területeken kénytelenek élni az állatok, egyre többször keresztezik az országutakat, és már nemcsak szezonálisan, ezért az autógyártók is megpróbálnak védekezni a vadelütések ellen. Például vadleső szerkezetekkel, ám elsődlegesen magunkra számíthatunk. A legfontosabb megpróbálni elkerülni az ütközést, és miután ez sikerült, felkészülni a következő manőverre, mert a szarvasok és vaddisznók általában csapatostul járnak, tehát további veszélyekkel számolhatunk. Egy kisebb állat elütése nemcsak annak vesztét, de komoly karosszériasérülést és futómű deformációt is jelent. Kétszáz kilós szarvassal történő találkozás még a 60 km/órás sebességgel haladó jármű esetében is öt tonnányi, vagyis elefántnyi tömegű becsapódást jelent, és vaddisznó esetében sem kevesebb 3-3,5 tonnánál. Ha elefánttal nem is, de őzzel, szarvassal, vaddisznóval annál gyakrabban találkozhatunk az utakon, különösen novemberben, ezért érdemes óvatosnak lenni és lassabban hajtani az erdővel szegélyezett utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben a szakában különösen gyakoriak az ilyen balesetek. Ezek elkerülésre az autógyártók is próbálnak megoldást találni, méghozzá a földrészenként eltérő állatokhoz és mozgásukhoz igazodva. A biztonság növelésben segítenek az önvezető funkciók. Amíg Európában a szarvasok okoznak gondot, Ausztráliában a kenguruk veszélyesek. Erre keresett megoldást a Volvo, mely A Volvo nemcsak a benn ülőkre, hanem útmentén felbukkanó élőlényekre is gondol, vagyis nem csak megerősíti a karosszériát, hogy megvédje az utasokat, hanem megelőzi a vadelütést. Az S90-es modell az északi vidék sajátosságainak megfelelően már képes felismerni a nagyobb vadakat, jellemzően a szarvasokat, de ez nem mindenhol elég, mert eltérő a kisebb testű és más mozgáskarakterű élőlények észlelése. A kenguru például igazán extrém eset, mert ugrálva és gyorsan közlekedik, ezért ehhez kell hangolni a rendszert. Ahogy az sem mindennapos, hogy 2020. áprilisában egy Opel Corsa ütött el egy őzgidát a budapesti Józsefvárosban, a Kálvária téren. A tragédiák száma utólag felszerelt eszközökkel is csökkenthető, mert akadnak autós vadriasztók is. A Siren7Max berendezést a Közlekedéstudományi Intézet hitelesítette, a magyar fejlesztésű berendezés az ember által is hallható frekvenciatartományban működik, sípoló hangja nem zavaró, de a vadállatoknak 300 méteres körzetben jelzi az autó érkezését. A magyar hatóságok is megpróbálnak tenni a vadütközések elkerülésére: a Balatonalmádi Rendőrkapitányság két éve vadriasztó prizmákat vásárolt és telepített a 710-es számú főútra, mert a 0-1-es és a 13-14-es kilométerszelvény között gyakoriak a vadgázolásos balesetek, melyeknél az autóban utazók is megsérültek. A projekt keretében 70 darab 1,5 km-re elegendő rendszert telepítetek: a kék fóliás, optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így elhaladásakor stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat távol tartja az országúttól. A járművezetőket nem vakítja el az oldalirányba vetődő fénynyaláb, az eszköz tartósan ellenáll a környezeti hatásoknak, a nagy hőingadozásnak és a magas hőmérsékletnek, a napsugárzásnak, egyéb időjárási viszontagságoknak, valamint a sózás maró hatásának is. Szabályváltozás A vadászati törvény változásával idén a jármű tulajdonosának, vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt, mert nyár óta a vadásztársaság csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Korábban a sofőr csak akkor volt felelős, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért. Baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi. A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról. Birkák az M7-es felüljáróján, 1968   Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A globális kibocsátási normák csökkentéséért folyó versenyben az elektromos járművekre való átállás gyorsan halad az egész világon. A misszió előmozdítása érdekében az amerikai hadsereg most prototípus-programot indít egy könnyű felderítő jármű (eLRV) kifejlesztésére – írja a defensenews.com. A hírt megerősítette Luke Peterson dandártábornok. Elmondta, hogy a hadsereg már egy ideje dolgozik a projekten. Ez a munka magában foglalta több elektromos autó vásárlását és tesztelését. Értékelték a General Motors Hummer EV-jét, egy Canoo platformot és egy Lordstown Motors teherautót. A három jármű három különböző műszaki megoldást kínál. A jelenlegi tesztfázis szerint a prototípushoz választható megoldások mind hibrid, mind teljesen elektromos opciókat tartalmaznak. Az amerikai hadsereg célja, hogy 2032-ig elérje az üvegházhatást okozó gázok 50%-os csökkentését és 2050-re a nettó nulla státuszt. Azt tervezik, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés során ötvözik a hibrid és a teljesen elektromos járműtechnológiákat és komoly hangsúlyt fektetnek a napelem-technológiára is. (A képek illusztrációk!) Forrás: defensenews.com  

Amikor 1960-ban az állami tulajdonú Volkswagen magánkézbe került, a német parlament hozott néhány törvényt, hogy fenntartsa az autóipar feletti ellenőrzést. Ezek a törvények lényegében kimondták, hogy minden olyan részvényes, aki több mint 20%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik (a kormány 20,1%-os részesedéssel rendelkezett), megvétózhat bármilyen határozati javaslatot. Ez biztosította a kormányzati ellenőrzést, és megakadályozta az ellenséges felvásárlás lehetőségét a jövőben.   Tehát nem fordulhatott elő, hogy egy befektető felvásárolja a vállalat 50,1%-át és így átveszi az irányítást, mert ahhoz 80% kellene, de az állam 20,1%-os tulajdonrésze miatt ez lehetetlen volt.   2005-ben a Porsche SE (Ferdinand Porsche alapító családjának tulajdonában lévő, az autóiparban befektetésekkel rendelkező német holdingvállalat) elkezdett részesedést szerezni a Volkswagen-csoportban, egészen addig, amíg mind a kormány, mind a Porsche vétójoggal nem rendelkezett, és 2006-ra a Porsche 25,1%-ot birtokolt.   2008 októberében, néhány évnyi készletgyűjtés és a felvásárlási szándékok tagadása után a Porsche SE bejelentette, hogy a VW részvényeinek 42,6%-át megszerezte, további 31,5%-ra szóló opciókkal. Azt mondták, hogy 75%-ra akarják növelni a részesedést, ami lehetővé tenné, hogy a VW AG készpénzállományát a saját könyveikbe vigyék. Mindeközben viszont elkezdett tetemes adósság összegyálni a Porsche SE számára, akik erre azt a megoldást találták, hogy a Volkswagen 2012-ben megszerezte a Porsche AG-ban fennmaradó 50,1%-os részesedést, amely még nem volt a tulajdonában. Ez azt jelenti, hogy a Porsche AG most már teljes mértékben a Volkswagen AG tulajdonában van.   A Porsche SE (korábbi nevén Porsche Automobil Holding SE) azonban továbbra is önálló vállalatként létezik. Elsősorban a Porsche és a Piëch családok tulajdonában van, akik Ferdinand Porsche (a Porsche alapítója) leszármazottai. A kormány még mindig birtokolta a 20,1%-ot, és azt mondta, hogy nem fogja eladni. Ugyanakkor közbeszólt az EU, és miután jelezték, hogy a 80%-os tulajdonrészt elváró törvény teljesen szembe megy az EU alapelveivel, így ezt visszavonta a német állam. Így tehát a Porsche SE, ami ekkorra már a Volkswagen AG 50,8 százalékát birtokolta, átvette az irányítást utóbbi felett. Így tehát az történt, hogy míg a Porsche SE eladta a Porsche AG-t a Volkswagen AG-nak, ők megszerezték utóbbit, amit abból fizettek, hogy eladták a Porsche AG-t.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!