Lerágott csontot veszünk elő újra, talán van még rajta egy kis rágnivaló. Az abroncsok cseréjével úgy vagyok, mint a hétvégi házban a virágok ki-be hordásával. Valahogyan mindig olyan hamar eljön. „Most cseréltem le, és már megint szerelni kell…” Két fogorvos látogatás között is annyira hamar eltelik az idő. Hát persze, mert amihez nincsen kedvünk, meg melós, meg nyűgös, az nem szokott hiányozni, pedig láss csodát, megint eltelt fél év – erősen tavaszodik! Általában mindenszentek napja után szokott előjönni, hogy lassacskán mindenki határozza el magát a téli gumik át-, illetve felszerelésére. Ennek okát, a téli abroncsok létjogosultságát számtalanszor kiveséztük már, de mi a helyzet ilyenkor tavasszal? Gyorsan vegyük át a legfontosabb dolgokat ezzel kapcsolatban. (Aki előtte szeretne képbe kerülni a téli abroncsokkal, az fussa kiskáténkat!) Abban az egyetlen pillanatban A szeszélyes tavaszi időjárás nem csak az öltözködésben okoz gondokat. Emlékszem, hogy ebben az időszakban Pártay Lucia időjós minden reggel megismételte intelmét, hogy figyelmeztessük a gyereket, hogy a délutáni 20 fokban ne hagyja az iskolapadban az átmeneti kabátot, ami reggel még igencsak elfért rajta a hideg időben. Az abroncsoknál majdnem ugyanez a helyzet. Tudjuk jól, hogy hidegben a téli gumik anyagösszetételük miatt jobban teljesítenek, mint nyári társaik. Ha egy ilyen csípős reggelen keveredünk nehéz helyzetbe autónkkal, bizony jobban járunk, ha még a téli kerekek vannak fent. Ha munka után, már a délutáni melegben autózunk, akkor pedig számolnunk kell azzal, hogy a meglágyult abroncsok valamivel jobban kopnak. (A plázák parkolóinak speciális padlóbevonatán lehet hallani nyáron a téli gumik csikorgását: csikorgás = súrlódás = kopás) Minden relatív: Ausztriában még bőven tart a sízezon. Ez a kép 6 napja készült, sajnos nem én csináltam... A döntést mindenki maga hozza meg, de én azt javaslom, hogy amíg 5-6 fokokat jósolnak a hajnali időszakokra, addig nyugodtan vállaljuk be azt, hogy a délutáni időszakban kicsivel jobban koptatjuk a gumikat, ne kockáztassunk kikeményedett, merev nyári abroncsokon egy olyan pillanatot, amikor szükség van a tapadásra. A mikor kérdés Hogy mikor kell leváltani a téli abroncsok műszakját, azt az előzőekben már majdnem teljesen megválaszoltuk. Általánosságban megint a hétfokos szabályt kell elővennünk. Vagyis meg kell néznünk, hogy a napi középhőmérséklet elérte-e már a +7 Celsius fokot. Ezt leggyorsabban az Országos Meteorológia Szolgálat honlapján tehetjük meg, de hogy ne kelljen kattintgatni, én ezt megtettem a kedves olvasó helyett. Városok szerint (Budapesten belül több kerületről) kapjuk meg az adatokat. Eszerint a cikk születésének időpontjában (április 6-án) Budapest XI. kerültében a középhőmérséklet 6,7 fok. Ugyanez az érték a Nógrád megyei Romhány községben 2,4 fok. Azért ennyire alacsony, mert a hegyvidéki reggelen csak mínusz 3,5 fokot mértek, és délután sem melegedett 8,4 fok fölé a levegő hőmérséklete. Most akkor ez mit jelent? Egyrészt a fővárosi adat sem éri el a bűvös hét fokot, igaz, nem sokkal marad el tőle. Az egzakt számokhoz való ragaszkodásról mindig a gimis biológia tanárom bölcs mondása jut eszembe. Azt, hogy egy teknős 100 évig él, nem úgy kell elképzelni, hogy a 100. születésnapján lefordul a szikláról, hanem, hogy nagy átlagban ennyi a várható életkora. Kezeljük így a hét fokot is. Akinek már nagyon hiányoznak a szép könnyűfém keréktárcsái és legalább 200%-ban biztos abban, hogy még véletlenül sem téved a hegyek közé az autójával, az máris indulhat a gumishoz átszereltetni. Aki ezt nem tudja önmagának garantálni, az várja meg, amíg reggelente az utcára lépve nem érzi egyáltalán hidegnek az időt. Ha ez megvan, akkor még érdemes egy időjárás előrejelzést nézni, és ha minden klappol, akkor már nyugodtan cserélhetünk. Fent is hagyhatom Beszéltünk már arról a „szabályról” is, hogy nyáron is lehet téli abroncsokkal közlekedni. Figyelem! Fordítva viszont nem működik, legalábbis akkor biztosan nem, ha a biztonságunkat tartjuk szem előtt elsődlegesen. A téli abroncsok nyári használata is tartogat hátrányokat. Már említettem, hogy gyorsabban kopnak, mint nyári társaik. Emellett a téli gumiabroncsok (nem kémiai értelemben vett) szerves része a szilikát, ami viszont ki nem állhatja a napsugárzást, ami – valljuk be – nyáron azért elég gyakori. Ez, a hidegben is rugalmasságot biztosító vegyület a melegben gyorsabban távozik az abroncs anyagából, így a téli teljesítményét jelentősen rontja. Van azonban egy eset, amikor fent maradhatnak a téli kerekek. Ez akkor áll elő, amikor a téli abroncs profilmélysége eléri a 4 mm-es határt. Ennél kisebb mélységű mintaárkú téli gumikkal télen már szabad közlekedni, de nyáron az előírás csak 1,6 mm. Ezért a téli abroncsokon két indikátort találunk. A TWI (Tread Wear Indicator) jelzés a nyári időszakra vonatkozó felöntést jelzi, nem sokkal mellette kell lennie egy hegycsúcs emblémának, ami viszont a téli érték ellenőrzésére szolgál. A kép baloldalán a TWI, jobboldalán a hegycsúcs jelzés Ha e jelek vonalában megtapogatjuk a gumi futófelületén a mintaárok alját, akkor találni fogunk egy kis kitüremkedést. A TWI jel vonalában ez a kis lépcső egységesen 1,6 mm, a hegycsúcs vonalában ugyanez 4 mm. Ha azt látjuk, hogy a következő szezonban már ez a téli abroncs nem fogja megállni helyét, vagyis a hegycsúcs jelnél ellenőrizve, már majdnem elértük az indikátor szintjét a kopással, akkor dönthetünk úgy, hogy nem dobunk ki pénzt az ablakon nyári abroncsokra, hanem a maradék profilt egy nyári szezon alatt lejárjuk róla. Aki ilyen döntést hoz, az azonban legyen tisztában a korábban említett hátrányokkal is és ennek megfelelően vezesse járművét. Ezeket kell kitapogatnunk Muszáj sulykolnom, hogy az 1,6 mm-es mintaárok mélység alá kopott abroncsokat azonnal cserélni kell, ezek sem nyáron, sem télen nem használhatók!

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és Aszano Jaszuhiro, az IBIDEN Hungary Kft elnöke az aláírás után   Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kormány a japán Ibiden Hungary Kft.-vel a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A dunavarsányi székhelyű, dízel részecskeszűrőt gyártó cég a kormány hatodik japán stratégiai partnere. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megállapodás aláírásakor elmondta, az Ibiden négy gyártócsarnokot, valamint egy kutatás-fejlesztési központot üzemeltet, és több mint 2200 embert foglalkoztat Magyarországon. A 2004 óta működő vállalat több mint 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az európai piacon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már 149 japán vállalat működik Magyarországon, amelyek 25 ezer embernek adnak munkát.  Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megállapodás aláírásakor elmondta, az Ibiden négy gyártócsarnokot, valamint egy kutatás-fejlesztési központot üzemeltet, és több mint 2200 embert foglalkoztat Magyarországon. A 2004 óta működő vállalat több mint 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az európai piacon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már 149 japán vállalat működik Magyarországon, amelyek 25 ezer embernek adnak munkát. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már 149 japán vállalat működik Magyarországon, amelyek 25 ezer embernek adnak munkát. Magyarország gazdasága exportorientált, minél több a magas hozzáadott értékű export, annál tartósabb a gazdaság sikere - fogalmazott Szabó László, hozzátéve, hogy a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedéssel Magyarország volt a leggyorsabban növekvő gazdaság az Európai Unióban. Utalt arra is, hogy a világ 20 legnagyobb autóipari beszállítója közül 15 működik Magyarországon, sikerrel. Az államtitkár kifejtette: bízik abban, hogy a stratégiai megállapodás tovább erősíti az Ibiden sikereit, további beruházásokat vonz Magyarországra, és a vállalat egyre több magyarországi beszállítót is foglalkoztat majd. Asano Yasuhiro, az Ibiden Hungary Kft. elnöke elmondta: az Ibident 1912-ben alapították Japánban, akkor az áramfejlesztés volt a fő profilja. Az azóta eltelt évszázadban a vállalat tevékenysége folyamatosan bővült, a kerámia és az elektronikai ipar mellett építési, illetve környezetvédelmi anyagok gyártásával is foglalkoznak. Az Ibiden Hungary dízel részecskeszűrőket (DPF), valamint tartó-, tömítőanyagokat is gyárt. A dízel járművekbe beépített kerámia alapanyagú DPF kiszűri a motor által kibocsátott, a környezetre káros szemcsék több mint 99 százalékát, így nagy szerepe van a károsanyag-kibocsátás megelőzésében. A kiadott írásos tájékoztató szerint a társaság által előállított szűrőket az Európai Unió autógyárainak, illetve Európán kívüli vevőknek is értékesítik. A 2013/14-es pénzügyi évben a vállalat nettó árbevétele meghaladta a 74,6 milliárd forintot. Az Ibiden és a kormány együttműködésének fő területei a gyártásfejlesztés, az innováció és kutatás-fejlesztés, valamint a képzési együttműködési rendszer fejlesztése. A dokumentum a kormány 57. stratégiai együttműködési megállapodása. Az első ilyen megállapodást 2012 nyarán írták alá, 2013 végére 36-ra nőtt a kormány stratégiai partnereinek száma, majd 2014-ben további 16-tal gyarapodott a lista.  (MTI)  

A GYSEV jegyviszgálója munka közben. Féltik a megszerzett jogaikat   Gaskó István, a Mozdonyvezetők Szakszervezetét (MOSZ), a Vasutasok Szakszervezetét (VSZ) és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetét (VDSZSZ) tömörítő Vasutas Szakszervezetek Szövetsége (VASZ) elnöke a munkavállalói érdekképviseletek keddi közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vasúttársaságok közötti esélyegyenlőséget és a vasúti közlekedés biztonságát szolgálná, ha a törvényben rögzített egységes foglalkoztatási szabályok egyaránt vonatkoznának a magán és az állami vasúttársaságokra, és ezt ágazati, illetve alágazati kollektív szerződésben rögzítenék.   Dancsa Attila, a VASZ egyik alelnöke úgy vélte, ha az új vasúti törvény tervezetéből kikerülnek a jelenlegi hatályos szabályozásban még szereplő vezetési időre és a napi lakóhelyi pihenőidőre vonatkozó előírások, azzal súlyosan sérülne a vasúti közlekedés biztonsága.Kotter József, a VASZ másik alelnöke a vasutas munkavállalókra a személyszállítási törvényben szereplő menetkedvezmény kiterjesztését szorgalmazta több munkakörre és az összes hazai vasúttársaságra.      Gaskó István kifejtette, hogy az új vasúti törvény tervezetéből hiányolják az ágazati kollektív szerződés megkötésre vonatkozó előírást, tapasztalataik szerint a foglalkoztatásra vonatkozó eltérő gyakorlat egyes cégeket versenyelőnyhöz juttat, ami ugyancsak veszélyezteti véleménye szerint a vasúti közlekedés biztonságát. Mint mondta, a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium(NFM) nem járul hozzá, hogy az érintett cégek aláírják a már egy éve kidolgozott ágazati kollektív szerződést.    A VASZ elnöke szerint az ellenőrzést is törvényi szinten kellene szabályozni, mert meglátásuk szerint a hatóság az állami cégeket ellenőrzi, a magán vasúttársaságokat már kevésbé. Dancsa Attila példaként azt mondta, ha kikerülnek a vasúti törvényből a közlekedésbiztonságot szolgáló foglalkoztatási szabályok, akkor egy békéscsabai mozdonyvezető szolgálata 12 órás vezetés után véget érhet Győrben hajnali egy órakor, visszafelé közösségi közlekedés nem áll rendelkezésre, a munkaadó szállást nem biztosít, de azt előírná, hogy nyolc óra múlva, azaz délelőtt 9 órakor jelentkezzen Békéscsabán, és ez esetben az utazási idő a pihenő idő része lenne. (MTI)