Előadásában meglehetősen lehangoló képet festett, ennyire nagy a baj?A közúti járműmentési tevékenység ma a közúti közlekedés rendszerének legmostohább, legelhanyagoltabb területe. Általános tapasztalat az, hogy jelenleg Magyarországon ez a tevékenység szabályozatlanul, koordinálatlanul és ellenőrizetlenül zajlik. A mentési tevékenység területe az általános megítélés szerint személyi érdekek mentén alakuló terület-felosztási elv alapján, a korrupció melegágyaként működik.Mikor lesz itt rend? Tette fel a kérdést Dittel Gábor előadásában.Mindenki azt csinál, amit akar?A közúti közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok 2011. évi reformja óta gyakorlatilag bárki, külön engedély nélkül végezhet járműmentést a közutakon. A járműmentésnek nincs tevékenységi vagy műszaki engedélyezési rendszere, és nincs következetes ellenőrzése sem. Ezért nap, mint nap adódnak elképesztő, megdöbbentő szituációk egy-egy közlekedési balesetet követően, melyek növelik az így kialakult közlekedési szituációk veszélyét és időbeli csúszást okoznak ezeknek a helyzeteknek a megszüntetésében. A szakszerűtlenség következtében további károk keletkeznek a mentett járműben, vagy az épített környezetben, és a szabályozatlanság feszültséget gerjeszt a szolgáltatói piacon belül, illetve a szolgáltató és a hatóság kapcsolatában is.A 24. órában vagyunk?Azzal a szakmán belül, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén is mindenki egyetért, hogy közúti járműmentés jogszabályi környezetének kidolgozása nem tűr halasztást. A szabályozottság kialakítása ugyanakkor évek óta húzódik, egyrészt azért, mert rendkívül összetett a szabályozandó terület, másrészt azért, mert a szakmacsoport képviselete és a szabályozottsághoz fűződő érdek sokáig hiányzott. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) még 2010-ben tűzte zászlajára a járműmentési tevékenység jogi keretrendszerének kialakítását, és a jogkövető, munkájukat magas színvonalon és átláthatóan végző vállalkozások érdekeinek képviseletét. A szervezet alapvető küldetésének tekinti a közúti közlekedés biztonságának javítását, ezért rövid időn belül élharcosává vált a terület szabályozottsága iránti törekvéseknek és a szakmai munkának. A szervezeten belül önálló munkacsoportként Autómentő Tanács alakult, mely már alapításakor egy nagy sikerű, tömegeket vonzó konferenciával tette le névjegyét. A konferencia egyértelműen rávilágított arra, hogy ez a vállalkozó kör fokozottan érdekelt a rendteremtésben, a piaci verseny tisztaságát meghatározó jogi keretek kidolgozásában, és a területre jellemző szakszerűtlenség, tisztességtelen magatartás, és – mondjuk ki – a korrupció felszámolásában.2010 óta mi történt?Az alapelvek lefektetését tettek követték: a NiT Hungary 2011-ben kidolgozta saját szabályozási tematikáját, és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium személyében hamar támogatókat is talált törekvéseihez. Nehezítette a helyzetet, hogy időközben a 261/2011-es Kormányrendelet hatályba lépésével a közúti járműmentés területe gyakorlatilag engedélymentessé vált, ugyanakkor 2011-ben a kormány megkapta az Országgyűléstől a szükséges törvényi felhatalmazást arra, hogy az autómentési tevékenység végzésének feltételeit rendeletben állapítsa meg.  A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérésére alapján, 2011. nyarán kezdte el kidolgozni a terület szabályainak rendszerét lefektető javaslatát „A közúti gépjárműmentés egységes szabályozásának koncepciója” címmel. A javaslat alapja a NiT Hungary „Tematika a közúti járműmentés jogi szabályozásához” című munkaanyaga, így a KTI kidolgozás alatt álló tanulmányból egyértelműen visszaköszönnek a szakmai kör szabályozottságra vonatkozó elvárásai és igényei. Mit szeretnének elérni?A jogtiszta versenykörnyezetben dolgozni akaró járműmentők elvárásai egyértelműek, az átlátható jogi keretrendszer alapvető szakmai és közlekedésbiztonsági érdek.  A szakma elvárása, hogy a tevékenység kapjon önálló definíciót a jogszabályokban, és kerüljön lefektetésre a járműmentési tevékenység végzésének feltételrendszere, külön-külön a könnyű, illetve a nehéz gépjárművek vonatkozásában. A közúti járműmentésre vonatkozóan is alkalmazni kell a szakmához jutás és piacra lépés hármas feltételrendszerét, így a jó hírnév, a szakmai alkalmasság, és a megfelelő pénzügyi helyzet meglétét. Speciális tudást, összetett szakmai ismereteket igénylő  tevékenységről lévén szó, ezt a keretrendszert ki kell egészíteni további olyan feltételekkel, mint például egy megfelelő minőségbiztosítási rendszer kötelező alkalmazása, a megfelelő műszaki eszközállomány megléte, a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítési rendszer kidolgozása és kötelező alkalmazása, vagy a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Szintén elvárás és szakmai igény, hogy jogszabály rögzítse a jármű üzembentartójának felelősségét, illetve a közútkezelő státuszát és szerepét a közúti járműmentési tevékenység végzésének szempontjából. A felsorolt alapelvek megvalósítása révén, a közúti járműmentés szabályozásával átláthatóvá, ellenőrizhetővé és hatékonnyá tehető a tevékenység végzése, és mérsékelhetők, vagy megszüntethetők a tevékenység nem szakszerű végzése miatti  közlekedésbiztonsági kockázatok.Mikorra lehet rend, ahogy előadásában ön is feltette a kérdést?A témafelelős KTI az érintett minisztériumok, szakhatóságok, a közútkezelők és a fuvarozói érdekképviseletek bevonásával közúti járműmentési csoportot hozott létre, mely 2013-ban már két alkalommal is egyeztetett a kidolgozás alatt álló koncepció és jogszabályi előterjesztés témájában. A szaktárcánál tehát jelenleg is folyamatban van a szükséges jogalkotási tevékenység és a kodifikációs folyamat, hozzátéve, hogy a munka jelentős késedelemben van, hiszen a kormányzati munkatervek szerint 2012 decemberében már sor kellett volna, hogy kerüljön a közúti járműmentés jogi szabályozására vonatkozó minisztériumi előterjesztés tárgyalására. A szabályok kidolgozását nehezíti, hogy rendkívül összetett és bonyolult folyamatról van szó, hiszen egy eddig teljesen szabályozatlan terület szabályrendszerének kialakítása szükséges, ahol az érintettek (hatóságok, szolgáltatók, közútkezelők) eddig önálló szabályozási és utasítási rendszerben végezték munkájukat. Számos területen és vonatkozásban várnak még feloldásra nézetkülönbségek, ütközések a résztvevők (hatóságok, közútkezelők, szakmai szervezet, biztosítók) között. A jelenlegi prognózis szerint 2013 végére várható a jogszabálytervezetek kidolgozása, abban azonban minden résztvevő egyetért: a jogtiszta vállalkozási és tevékenységi környezet révén rendet tehetünk, európai környezetet alakíthatunk ki a közúti járműmentés területén.Dittel Gábor előadásának videófelvételét itt nézheti meg.