Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a múzeum pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: egy 2022-ben elindult és 2023-ban is népszerű programsorozatot folytatnak, amelyet tavaly nem tudtak megrendezni, azonban sokan hiányoltak. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Az idén is két járművön utazhatnak az érdeklődők, a 311-es jelzésű, 1971-ben gyártott, valamint a 66-os, 1963-ban gyártott Ikarus nosztalgiajáratokon tekinthetik meg Budapest nevezetes helyszíneit. Az ünnepi járatokon - 2025 decemberében és 2026 januárjában - a múzeum szakemberei az Ikarus márka, a hazai autóbuszgyártás, valamint az egyes autóbusztípusok történetét, és a helyi látványosságokat ismertetik az utazókkal. Hat alkalommal élőzene kíséri az ünnepi díszbe öltöztetett autóbuszokat a főváros utcáin. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A városi parkolás új korszakába lépünk: nem mindegy, mennyit nyom az autó a mérlegen. Zürich, Cardiff és Párizs úttörő lépést tett a súlyalapú parkolási díjak bevezetésével, ami nemcsak a környezetvédelmet, hanem a városi közlekedés biztonságát és élhetőségét is új alapokra helyezi. A nagyobb, nehezebb járművek mostantól nemcsak több helyet foglalnak – hanem többet is fizetnek. A városi közlekedéspolitika évtizedekig főként a kibocsátások és a forgalomszabályozás mentén szerveződött. Most azonban egy új tényező került a figyelem középpontjába: az autók tömege. Egyre több európai város ismeri fel, hogy a nehéz járművek nemcsak több energiát igényelnek és nagyobb kárt okoznak az utakban, hanem növelik a gyalogosokra és kerékpárosokra leselkedő kockázatokat is. Zürichben, Cardiffban és Párizsban ez már nemcsak vita tárgya, hanem rendeletbe foglalt valóság. A parkolás igazságossága már idehaza is sok vitát váltott ki – az Autószektor korábban is felvetette, vajon jár-e ingyen egy hely az autónknak az utcán. (Cikk itt) Zürichi népszavazás: a lakosság döntött Svájc legnagyobb városa, Zürich, októberben népszavazással erősítette meg a súlyalapú parkolási díjak bevezetését. Az intézkedés a lakóövezetekben érvényes Blue Zone parkolási engedélyeket érinti. Az új rendszerben az éves engedély díja az autó tömegétől függ, vagyis minél nehezebb a jármű, annál többet fizet a tulajdonosa. Az elektromos autók kedvezményt kapnak: bár jellemzően súlyosabbak, kisebb díjat fizetnek kilogrammonként, ezzel is ösztönözve a zöld átállást. A döntést intenzív társadalmi vita előzte meg, de a szavazók többsége egyértelműen támogatta az intézkedést. Az önkormányzat szerint ezzel igazságosabb, arányosabb és fenntarthatóbb parkolási rendszert hoznak létre, amely reagál a városban növekvő SUV-állományra. Cardiff: tízéves terv a fenntartható parkolásért A walesi főváros, Cardiff, szintén átfogó, tízéves parkolási reformprogramot indított, amelyben kulcsszerepet kap a járműtömeg szerinti díjszabás. Az új rendszer a 2400 kilogramm feletti járművekre azonnal pótdíjat szab ki, de a tervek szerint a nem elektromos autóknál 2000 kilogrammtól kezdődően is emelkedik majd a díj. A döntés mögött széles társadalmi támogatás áll: egy nyilvános konzultáción a válaszadók kétharmada támogatta a súlyosabb járművek magasabb díjazását. A városvezetés célja, hogy a parkolási politika ne csupán a bevételekről, hanem a közterületek igazságos használatáról és a városi biztonságról szóljon. A nehezebb autók ugyanis több helyet foglalnak, nagyobb zajt és rezgést okoznak, valamint – baleset esetén – súlyosabb sérüléseket idézhetnek elő. Nemsokára elgondolkodtató lesz, milyen nehéz autóval érdemes a belvárosba menni... (kép: freepik) Franciaország: Párizs az SUV-k ellen Párizsban 2024-ben döntött a városi tanács: a 1,6 tonnánál nehezebb járművek parkolási díját a háromszorosára emelik a belvárosban. Az elektromos autók esetében ez a határ 2 tonna. A cél nem a tiltás, hanem a visszatartás – azaz, hogy a nagy, városi SUV-k fokozatosan kiszoruljanak a szűk belvárosi utcákból. A francia modell ráadásul szociális tényezőket is figyelembe vesz: Lyonban például 2024 márciusától a parkolási bérlet díja nemcsak a jármű típusától és tömegétől, hanem a tulajdonos jövedelmi helyzetétől is függ. A cél: igazságos terhelés és fenntartható városi mobilitás. A párizsi városvezetés szerint a városoknak nemcsak a levegő minőségét, hanem a közterületek fizikai terhelését is szabályozniuk kell. Miért fontos mindez? A súlyalapú díjszabás egy új szemléletváltás része: a városok nemcsak az emissziót, hanem a közterületek fizikai lábnyomát is számításba veszik. A közlekedési szakértők szerint ezzel végre a valós költségek tükröződnek a parkolási díjakban – beleértve az úthasználat, a zaj, a biztonsági kockázat és a helyfoglalás externális hatásait is. Az új modell kettős üzenetet hordoz: egyrészt támogatja a könnyebb, hatékonyabb és elektromos járművek terjedését, másrészt visszafogja a túlméretes városi SUV-ok térnyerését. Magyar szemmel A parkolás nemcsak műszaki, hanem viselkedési kérdés is – ahogy az Autószektor korábban bemutatta, a helykeresés pszichológiája legalább annyira formálja a városi közlekedést, mint a szabályok. (Olvasd el a cikket itt.) Bár Magyarországon jelenleg nem téma a súlyalapú parkolási díj, a trend jól mutatja, merre tart Európa. Budapesten is egyre sürgetőbb kérdés, miként lehet kezelni a növekvő járműméreteket, az elektromos autók térnyerését és a közterületek szűkösségét. A nemzetközi példák alapján könnyen elképzelhető, hogy a következő években a hazai városok is megfontolják a „súlyosabb autó – magasabb díj” elvet. Itthon egyelőre a parkolási szabályok értelmezése és betartása a legnagyobb kihívás – ahogy az Autószektor részletesen is elemezte a „Parkolási anomáliák” című cikkében. Összegzés Zürich, Cardiff és Párizs példája azt üzeni, hogy a parkolás többé nem pusztán kényelmi kérdés, hanem városi stratégiai eszköz. Aki több helyet foglal, nagyobb kockázatot és terhelést jelent a város számára – így többet is fizet. A jövő parkolása tehát nemcsak arról szól, hol állunk meg, hanem arról is, mekkora nyomot hagyunk magunk után. A cikk alapjául a Traffic Technology Today (2025. október 23.), The Guardian (2025. október 16.), valamint az ETSC és az Urban Mobility Observatory 2024-es beszámolói szolgáltak a zürichi, cardiffi és párizsi parkolási reformokról. Nyitókép: Freepik  

A Parisien információi szerint – a lap rendőrségi forrásaira hivatkozik a témát tárgyaló cikkében – hétfő este, körülbelül 22 óra körül két személy betörte az Alpine motorrészlegének bejárati üvegajtaját és bejutott az épület előterébe. A behatolók ezt követően egyenesen az emeletre mentek, ahol a Forma–1-es csapat vezetőinek és menedzsmentjének az irodái találhatók. A jelentés szerint a betörők több ajtót is felfeszítettek és úgy viselkedtek, mintha ismerték volna az épületet. Szintén furcsa körülmény, hogy a betörés után nagyon rövid ideig tartózkodtak az épületben, mindössze öt percig. Letartóztatásra egyelőre nem került sor, a nyomozás viszont még folyamatban van, azt a területi bűnügyi osztály kapta meg. A GPFans információi szerint anyagi kár nem keletkezett és semmilyen tárgy, dokumentum vagy berendezés sem tűnt el. A bázison a betörés ideje alatt senki sem tartózkodott, így szerencsére arra esély sem adódott, hogy az incidens személyi sérüléssel végződjön. Egyelőre tehát nincs hír jelentősebb anyagi kárról, eltulajdonított értékekről és személyi sérülésekről sem. A nyomozók most azt próbálják kideríteni, mit kereshettek a betörők. Fotók: hirado.hu/XPB Mivel a lopás egyelőre kizárható, felmerült az ipari kémkedés lehetősége is, annak kapcsán pedig sokaknak rögtön a McLaren 2007-es „kémügye” ugrott be, mi t az F1 történetének egyik leghírhedtebb botránya. Ezt azt követően robbant ki, hogy Nigel Stepney, a Ferrari egykori alkalmazottja fontos dokumentumokat szivárogtatott ki a McLaren vezető tervezőjének, Mike Coughlannak. Persze fontos megjegyezni, hogy egyelőre semmi sem utal arra, hogy a Viry-Chatillonban történt incidens hasonló lenne a 2007-es botrányhoz. Forrás: hirado.hu  

A BME Gépjárműtechnológia Tanszéke az elmúlt években egyre aktívabban vesz részt a fiatalok pályaorientációjában és a mérnökképzés népszerűsítésében. Az olyan ipari partnerek, mint a BMW Group Magyarország, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hallgatók korszerű, valós technológiákkal találkozzanak már az egyetemi évek alatt. A BMW Group Magyarország által felajánlott MINI Countryman SE ALL4 modellt Szalay Zsolt, tanszékvezető és Lelkes Márk, az Innovatív Járműtechnológiák Kutatócsoport vezetője vette át a Rack Autó Márkakereskedés budaörsi telephelyén. A közúti forgalomban nem használható modell laboratóriumi környezetben szolgálja az egyetemen zajló oktatási és kutatási munkát az elektromos mobilitás, a hajtásrendszerek diagnosztikája és az energiamenedzsment területén. A BMW Group Magyarország az innováció, a fenntarthatóság és az oktatás hármas pillérére építve hosszú távon támogatja az utánpótlás-nevelést, amely a vállalat hazai stratégiájának kiemelt eleme. „Az elektromobilitás nemcsak technológiai fejlődést, hanem szemléletváltást is jelent, amelyhez elengedhetetlen a fiatal tehetségek bevonása. A mostani kezdeményezéssel a felsőoktatásban tanuló hallgatók felé is kiterjesztjük jelenlétünket, hozzájárulva a jövő mérnökeinek felkészítéséhez” – mondta Csomor Éva, a BMW Group Magyarország magyar és román piacáért felelős képzési és retail HR-vezetője. „Hálásak vagyunk a BMW Group Magyarországnak a nagylelkű felajánlásért. Az autó a gyakorlatok és kutatási projektek részeként segíti majd hallgatóink képzését, és bízunk benne, hogy ez csak az első lépés egy hosszú távú együttműködésben” – mondta Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője. „Ez a kezdeményezés az utánpótlás-nevelést szolgálja, és segít abban, hogy a jövő szakemberei a legmodernebb technológiákon tanulhassanak. Emellett a BMW Group szakmai trénerei készek támogatni az egyetemi oktatókat is, hogy mélyebben megismerhessék a modell diagnosztikai és hajtástechnikai rendszereit” – tette hozzá Rák Róbert, a BMW Group Magyarország vevőszolgálati vezetője. A harmadik generációs, tisztán elektromos MINI Countryman SE ALL4 a brit prémiumgyártó legnagyobb modellje. A 230 kW (313 LE) teljesítményű, 494 Nm csúcs forgatónyomaték leadására képes, intelligens összkerékhajtású hajtáslánccal ellátott modell egy feltöltéssel akár 433 kilométert (WLTP) képes megtenni. Az intelligens vezetést támogató rendszerek rendkívül széles portfólióját vonultatja fel, lehetőséget biztosítva a hallgatóknak a legmodernebb rendszerek tanulmányozására. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!