A BMW idén is kitüntette nemzetközi értékesítési hálózata harminchat legkiválóbb márkakereskedőjét. Az aranyozott „Excellence in Sales” díjakat a Münchenben megrendezett gálaesten Dr. Ian Robertson, a BMW AG igazgatótanácsának BMW-értékesítésért és márkamarketingért felelős tagja adta át a kiválasztottaknak. A BMW Group a 2016-os esztendőt rekordszintű globális értékesítési eredménnyel zárta, amelyhez a nemzetközi értékesítési hálózat is nagymértékben hozzájárult. A BMW Group mind a hat értékesítési régiójában hat kategóriában ítélte oda az „Excellence in Sales” díjakat, majd a harminchat regionális győztes közül kiválasztották az egyes kategóriák legjobbjait. A vállalatcsoport eszerint trófeával ismerte el a legjobb értékesítést elérő, a legtöbb új ügyfél meghódítását és megtartását produkáló, illetve a legkiválóbb ügyfélszolgálatot kínáló márkakereskedőket, valamint azokat a partnereket, akik a márka zászlóshajójának számító BMW 7-es sorozatból, illetve a BMW i modellekből a legtöbb darabot adták el. A hatodik kategóriában „Az Év Márkakereskedőjét” ismerték el. A díjakat odaítélő szakmai zsűriben Dr. Ian Robertson és a közvetlenül alatta dolgozó vállalati vezetők, valamint a BMW Group minőségirányítási részlegének képviselői foglaltak helyet. A trófeákra nyolcvan különböző országból több mint háromezer márkakereskedő jelentkezett.

Január közepén a MINI márka magyarországi nagyköveteket jelentett be, olyan híres, a saját pályájukon sikeres és hiteles művészeket, alkotókat, sportolókat illetve egyéniségeket, akik a MINI márka prémium stílusához igazodva saját területükön értek el elismerést. Ebből a körből elsőként Zoób Kati divattervező vette át vadonatúj 5-ajtós MINI Cooper SD autóját. Zoób Kati nemzetközileg ismert és elismert alkotóművész, divattervező, pályáját 1976-ban játék és bábtervezőként kezdte, a nyolcvanas években színházi és filmes produkciókban iparművészként dolgozott, majd 1994-ben megalapította a Katti Zoób Divatházat, melyet ma is vezet. Az elmúlt több mint 20 évben a Katti Zoób márka kollekcióit a világ legnevesebb divatbemutatóin láthatta a közönség, Párizstól, Londonon, Frankfurton és Dubai-on át Shanghai-ig. Divattervezői munkái mellett jelmeztervei is kiemelkedőek, számos nívós díjjal ismerték el tehetségét. A Szolnoki Szigligeti Színház, a Magyar Állami Operaház és legutóbbi alkotásai a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, Csehov: Három nővér című színdarabjának sikeréhez is nagyban hozzájárultak. Egyéni stílusa, karaktere egyesíti az extravaganciát és a funkciót, értelmezése szerint az „haute-couture“ az öltözködés költészete, kézműves hagyományokra épülő, személyre szabott egyediség, múlt és jövő. Zoób Kati a, Sümeg város díszpolgára, a Bátor Tábor Nagykövete, valamint balatonfüredi kötődése réven az immár IV. Balatonfüred Concours d’Elegance veterán autós szépségverseny arculattervezője, egyben az esemény fővédnöke. „A MINI márka brit eredete, stílusa, az autókra jellemző extravagáns, ugyanakkor funkcionális dizájnja, a prémium minőség, olyan értékek, mellyel könnyen és szívesen tudok azonosulni. Egy ember az élete során számtalanszor formát vált. Szerencsés esetben szellemi képességeink fejlődésével, testünk változásaival újra és újra megtaláljuk személyiségünk harmóniáját. A korszerű ember nemcsak követi, hanem élvezi a változásokat és bátran felteszi magának, sőt meg is válaszolja a fejlődéséhez szükséges kérdéseket. Ehhez nagyon hasonló, izgalmas és érdekes időszak egy márka életében is az az életszakasz, amikor az kinyílik, fejlődik, új utakat keres. A MINI-vel való találkozás és a márka felkérése számomra is egy értékkel teli világot és egyben megtisztelő új kihívást is jelent“ – mondta el Zoób Kati az autóátadás kapcsán. A MINI Cooper SD-t a Wallis Motor Pest MINI Cube márkakereskedésében adták át, ahol a márka legújabb modelljei is megtekinthetőek.

p { margin-bottom: 0.21cm; direction: ltr; color: rgb(0, 0, 0); }p.western { font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12pt; }p.cjk { font-family: "Droid Sans"; font-size: 12pt; }p.ctl { font-family: "Lohit Hindi"; font-size: 12pt; } 1970-ben Hans Bertil Hansson úrvezető-versenypilóta navigátora voltam, mi győztünk az országos ralibajnokság nagy kategóriájában, egy BMW 2002 ti Alpinával. Ment, mint az olajozott istennyila, vadul driftelve vette a kanyarokat, elrepült a bukkanókról, őrületes élmény volt vele a száguldás, imádták a nézők. Alaposan feltuningolt, két dupla Weber karburátoros motorja, hangtompító nélküli kipufogóval 150 lóerős volt. Autós szakírói pályafutásom alatt véletlenül úgy jött ki, hogy egymás után próbálhattam ki alaposan a legerősebb – 560 lóerős – gépeket, amelyekhez valaha szerencsém volt: egy Ferrari 599 GTB Fioranót és egy Volvo kamiont, egymás mögé kapcsolt két nyerges pótkocsival. Mindkettő mennyei élvezet: ahogy a Fiorano-próbapályán minden egyes felkapcsoláskor tarkón vágott a fejtámla, mert nem tudtam izomból megtartani a fejemet, és ahogy a Stokckholm körüli országutak körforgalmain átfűzte magát az a monstrum. Most itt az 1500 lóerős svéd Koenigsegg Revera, 20 másodperc alatt (nagyjából egy kilométeren) gyorsul állórajtból 399 km/órára! Hogy mekkora ez a sebesség? Kellően hosszú egyenes hiányában, és a nagy leszorítóerőt keltő aerodinamika hatására egyetlen pályán sem érnek el ennyit a Formula 1-es autók... Egyáltalán hol lehet elérni, hol mérték meg? Talán egy reptér kifutópályáján. Milyen rafinált ez a játék is a számokkal: a teljesítményadat nyilván kerekített, a sebességet pedig a gyanúm szerint álszerénységből lőtték be eggyel 400 alá. Úgysem tudja egyiket sem ellenőrizni senki, kihasználni pedig még kevésbé. Nemcsak azért, mert nincs hol, hanem mert az ilyen menetdinamika már fizikailag elviselhetetlen bárkinek, aki nem műrepüléssel edzette a gyomrát. Márpedig egy 1,8 millió euróba (bő félmilliárd forintba) kerülő, pazar luxussal berendezett kocsit nem illő összehányni. Még sincs egyedül a Koenigsegg. Túllépi a bűvös 1000 lóerőt a Bugatti Chiron (1500 LE), az Aston Martin RB (1100-1200 LE) és a Zenvo TSi (1150 LE). Álljunk meg egy pillanatra a Bugattinál, mert annak van előzménye, ugyanezen a márkanéven. Ettore Bugatti remek, megvásárolható versenyautókat épített amatőr pilótáknak, és elmondhatatlanul kecses, elegáns sportkocsikat úriembereknek. Az utóbbiak közül minden autó-szépségverseny (Concours d'Elegance) abszolút esélyese az épp nyolcvan éve készült Atalante – akinek akkor ilyen volt, az élet császárának érezhette magát a 135 lóerős, 160-as csúcssebességre képes kocsijával. És aki ma vásárol egy Chiront? Megbékélhet a gondolattal, hogy soha nem adhat padlógázt neki, illetve adhat, de az elektronika úgyis visszavesz annyira, hogy át lehessen adni az erőt az útra. Persze nem is azért vette, lehet, hogy sohasem hozza ki a garázsból, csak néha megcirógatja. Egy ilyen autónak nem csökken, hanem nő az értéke, biztos befektetés. Esetleg néha leparkol vele Monte Carlóban a Casino előtt, az ilyesmi ellenállhatatlanul hat az üzleti világ potentátjaira és a félvilági hölgyekre. Elegáns egy ilyen kocsi? Ízlés kérdése, akárcsak az, hogy elegáns-e egy tíz kiló arannyal felcicomázott dáma, vagy mindkét karján – ing fölött persze – tíz-tíz márkás órát viselő férfi. Van a túlzásnak olyan foka, amely már nevetséges, vagy fenyegető, de legfőképp egyszerre mind a kettő. Lehet, hogy Ettore Bugatti forog a sírjában. Ugyanakkor bizonyára elismeréssel emelné meg a kalapját Hanula Barna, a Bugatti magyar motorfejlesztője előtt. Ha folytonosan meg akarjuk újítani a technikát és átlépni a régi határokat, akkor előbb-utóbb eljutunk egy ilyen alkotáshoz, amelynek semmi értelme, de megmutatja, mire vagyunk képesek ma. És ehhez bizony kellenek vevők is, akik kipengetnek egy euróban milliós összeget, mint ahogy kellett a bőkezű II. Gyula Pápa ahhoz, hogy Michelangelo megfesthesse a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóit. Hasonlatom azonban nemcsak profán, hanem erősebben is sántít az átlagosnál. Egy megaautó nem műalkotás, és nincs benne sok eredetiség, mind egy kaptafára mennek. És nem annyival áll az átlagember világa fölött, mint a középkori pápaság, hanem bárki elérheti, ha van elég pénze. Azáltal, hogy korlátozás nélkül megvásárolható és birtokolható, sőt akár közúton használható (de ott már erősen korlátozva), óhatatlanul feljebb rakja a mércét a használati autók világában. Ahhoz, hogy flottul közlekedjen valaki, és akár hosszú távokat tegyen meg jó tempóval, bőven elég 150 lóerő – a Koenigsegg teljesítményének tizede. Aki viszont ehhez igazítja a skála felső végét, tökéletesen megindokolva látja, hogy ő, néhány tízmillió forintért, 500-600 lóerős kocsit vesz magának. Amit ha kihasznál életveszélyes, ha nem használja ki, akkor rengeteg pénzt dobott ki, amelyet okosabb, intelligensebb, nemesebb célokra is fordíthatott volna. Az ember határátlépő kedve örök. Hol van, hol lesz tehát a teljesítményhajhászás határa? 1550 lóerővel előállni egyszerűen pitiség lenne. Úgy ötezerrel lehetne nagyot villantani, utána meg tízezerrel. Aztán atombombát rakni a kocsi farába. Atomvillanás – az már valami!  

Lopott autó a www.autovadasz.eu weboldal bejelentése alapján. - Rendszám: NDB-155 -Gyártmány: Ford -Típus: Mondeo 1,8 Benzin -Kivitel: kombi -Gyártási év: 2001 -Alvázszám: WFOWXXGBBW1B45138 -Szín: ezüstszínek (csoport) -Lopás időpontja: 2017 március 6 -Lopás helyszíne - város: Sárvár -Utca, házszám: Rákóczi Ferenc utca 12. (Lidl parkoló) -Megjegyzés: fabiauto BÉRAUTÓ felmatricázva a hátsó oldalsó üvegeken