Hibrid sportautó Ausztriából

2015.02.28.
A bérgyártással és műszaki tervezéssel foglalkozó Magna Steyr egy különleges hibrid sportautóval érkezik a Genfi Autószalonra, a Mila Plus-szal, amely koncepciójában leginkább a BMW i8-asra hasonlít. A 4,4 méter hosszú sportkocsit egy háromhengeres, középre helyezett benzines turbómotor mozgatja, amelynek két villanymotor segít be a hajtásba, az összteljesítmény 272 lóerő, a legnagyobb rendszernyomaték 580 Nm. Az egyik villanymotor és a váltó közé lett beépítve, és a hátsó tengelyt hajtja, a másik pedig az első kerekeket hajtja, így a Mila Plus összkerék-meghajtású. Mivel az akkumulátor akár 75 kilogrammos, tisztán elektromos üzemet is lehetővé tesz, a kocsi átlagfogyasztása 100 kilométerre 1,4 literre jön ki, a hatótávolság 500 kilométer. Hibrid üzemben a kocsi 4,9 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra. Egy könnyű, de merev alumínium térvázra épül az autó, a külső karosszériaelemek műanyagból vannak a súlycsökkentés érdekében. A modulárisan alakítható váz lehetővé teszi, hogy nagy autógyártók modelljeiből átvett alkatrészeket is felhasználjanak hozzá, ami olcsóbbá teheti a gyártást, így a kocsi vonzó lehet a nagyobb autógyártóknak is. A nagyfeszültségű lítium-ion akkumulátort is ebbe a vázba integrálták a lehető legmélyebbre, így a kocsi tömegközéppontja is alacsonyan van, és a karosszéria merevsége is javult. a könnyű anayagok használata miatt a Mila Plus az akkumulátorral együtt is csak 1520 kilogramm tömegű. A külső tükrök helyén kamerákat használnak, amelyek nem csak a légellenállást csökkentik, de a holtteret is, mivel extrém széles látómezővel rendelkeznek. Belül környezetbarát anyagokat is felhasználtak az utastér megépítéséhez, például bio műanyagokat és természetes szálakat.

Újra igényelhető pályázati támogatás az óvodai férőhelyek bővítésére!

2015.02.28.
A pályázat kiemelt célja az óvodai férőhelyek bővítése; illetve új óvodák építése a fennálló férőhelyhiány megszüntetése érdekében. A támogatás mértéke a kialakítandó férőhelyek, illetve a települési önkormányzat adóerő képessége alapján eltérően változik. Az alábbi táblázat jól szemlélteti a támogatás maximális mértékét.   Támogatható tevékenység Támogatás maximális mértéke kialakítandó férőhelyenként a települési önkormányzat adóerő képessége alapján 0-18.000 Ft/fő 18.001-25.000 Ft/fő 25.001-40.000 Ft/fő 40.000 Ft/fő felett a. tevékenység fejlesztési költség 95%-a, de maximum 1,2 millió forint/férőhely fejlesztési költség 85%-a, de maximum 1,1 millió forint/férőhely ejlesztési költség 75%-a, de maximum 1,0 millió forint/férőhely fejlesztési költség 50%-a, de maximum 0,9 millió forint/férőhely b. tevékenység c. tevékenység fejlesztési költség 95%-a, de maximum 1,5 millió forint/férőhely fejlesztési költség 85%-a, de maximum 1,4 millió forint/férőhely fejlesztési költség 75%-a, de maximum 1,3 millió forint/férőhely fejlesztési költség 50%-a, de maximum 1,1 millió forint/férőhely d. tevékenység e. tevékenység fejlesztési költség 95%-a, de maximum 2,2 millió forint/férőhely fejlesztési költség 85%-a, de maximum 2,1 millió forint/férőhely fejlesztési költség 75%-a, de maximum 2,0 millió forint/férőhely fejlesztési költség 50%-a, de maximum 1,8 millió forint/férőhely A pályázatról részleteiben, az alábbi linkre kattintva olvashat: http://www.gwconsulting.hu/wp-content/uploads/2015/02/Óvodai-kapacitásbővítés.pdf   Ingyenes pályázati konzultáció igénylése a 06/1-321-1173-as telefonszámon, vagy az info@gwconsulting.hu e-mail címen. GoodWill Consulting Kft.- Magyarország piacvezető pályázatírója

AMTS 2014 videó - 5. rész!

2015.02.28.
Készülj fel az Autó, Motor és Tuning Show 2015 eseményeire a legutóbbi felvonásról készült videókkal. Minden héten új epizóddal jelentkezünk, egészen a a show kezdetéig, melyekkel újra átélheted a gigantikus rendezvény hangulatát! Ne feledd: idén még többet mutatunk! 2015. március 20-22: Budapest, Hungexpo: A JUBILEUM! amts ráhangoló videósorozatunk ötödik része
Címkék: 

Európában is kapható lesz az Aston Martin luxuslimuzinja

2015.02.28.
Az Aston Martin azért döntött úgy, hogy nem csak a Közel-Keleten hozza forgalomba az új Lagonda Tarafot, mert jelentős érdeklődést tapasztaltak a modell iránt egyéb piacokról is. A mostani bejelentés szerin Európában, Dél-Afrikában és Szingapúrban is árulni fogják a kocsit, amelyből mindössze 200 példány készül majd. Az alumínium térvázra épülő, szénszálas karosszériás limuzint az Aston Martin ismert, hatliteres, V12-es szívómotorja hajtja, amelynek legnagyobb teljesítménye 550 lóerő. A Lagonda Taraf körülbelül 4 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, a végsebessége 281 km/h. A kocsit kézzel gyártja az Aston Martin egyedi igényeket kielégítő, 2013-ban alapított "Q" részlege a cég gaydoni főhadiszállásán. Korábban a 77 példányban készült One-77 szupersportautót is ők gyártották, szintén kézzel. Minden Lagonda példány egyedi fényezést és belső teret kap majd, a variációk száma közel végtelen.

Kiszivárgott képeken a Lexus kisautó tanulmánya

2015.02.28.
Az idő előtt kiszivárgott képeken jól látható, hogy a Lexus formatervezői meglehetősen merész, sportos formát álmodtak a B-szegmens méretű kisautó tanulmánynak. Az LF-SA orrát a hatalmas, X-alakú hűtőmaszk uralja, amely mellett két apró, LED-es fényszórót találunk. Kupészerűen ível a tető, amely a fekete fényezésével egy csukott tetős kabrióhoz teszi hasonlóvá az autót. Az izgalmas külsőre jól rímel a modern beltér, a műszerfal egy szabadon konfigurálható képernyő, de az egyéb kezelőfelületek is digitálisak. „Az LF-SA egy luxus felszereltségű vezetőközpontú jármű, amelyet egy olyan jövőbeli világnak terveztünk, amiben nagy szerepe lesz a technológiának és a virtuális élményeknek. Az új tanulmányautó rávilágít arra, hogy a Lexus szenvedélyesen vonzódik az új formatervezési trendekhez, ezzel a kocsival új területekre merészkedik a márka” – áll a Lexus szűkszavú közleményében. A Toyota Yaris padlólemezére épített luxus kisautóból 2018-ban, a CT200h második generációjának bemutatása után válhat szériaautó, akkortól ez lesz a japán prémiummárka legolcsóbb modellje. Valószínűleg hibrid hajtással é kis benzines turbómotorokkal kerül majd forgalomba, de elektromos változat sem kizárt.

Smart-konkurenst készít a Yamaha

2015.02.28.
A Yamaha vezetősége zöld jelzést adott egy városi, kétüléses miniautó kifejlesztésének és gyártásának. Az új modell a 2013-as Tokiói Autószalonon bemutatott Motiv.e tanulmányautó alapján készül, amelyben egy 33 lóerős villanymotor dolgozott, a kocsi 160 kilométert tudott megtenni egy töltéssel. Hagyományos konnektorból három, gyorstöltővel egy óra alatt lehetett feltölteni a 8,2 kilowattórás lítium-ion akkumulátort. A 2,69 méter hosszú, 730 kilogramm tömegű tanulmányt a híres brit autótervező, Gordon Murray tervezte, ő korábban a McLaren F1 szupersportautó megtervezésével vált ismertté. Egyes sajtóhírek szerint egy új gyár megépítését tervezik Európában, amely kizárólag a kétüléses Smart-vetélytársat gyártaná. Első körben Európában kezdik majd meg a kocsi forgalmazását 2019-től, később azonban az ázsiai piacokon is megjelennek majd vele. Az új modell valószínűleg benzinmotorral és elektromos hajtással is kapható lesz, előbbinél duplakuplungos váltó továbbítja majd a motor erejét a hátsó kerekek felé.
Címkék: 

A Mercedes megrémítette az ellenfeleket Barcelonában

2015.02.28.
Az utolsó előszezoni Forma-1-es teszt második napján a Mercedes megmutatta a valódi erejét, amikor Nico Rorberg lágy gumikkal 1:22,792-es kört futott a Circuit de Catalunyán. Ez az idő 0,7 másodperccel gyorsabb Massa csütörtöki, ugyanilyen gumikkal futott idejénél, és 1,2 másodperccel volt gyorsabb Bottas pénteki idejénél, ami a második helyre volt elég. Rosberg ideje 2,5 másodperccel jobb annál, amivel Lewis Hamilton 2014-ben megszerezte a Spanyol Nagydíj első rajtkockáját az időmérőn. A német nem csak gyors volt, de sokat is ment, több mint 100 kört teljesített. Állítása szerint a kocsi beállítása messze volt az ideálistól, túlságosan túlkormányzottan viselkedett a W06, de az edzés végén futott gyors köreivel elégedett volt. Bár a teszt végén megállt a pályán az autó, mégis a péntek volt a McLaren-Honda eddigi legsikeresebb napja. A 2009-es világbajnok 101 kört tudott megtenni az autóval, ami közel a fele annak, amit a megelőző kilenc tesztnapon összesen el tudtak érni. Button legjobb köre 2,8 másodperccel maradt el Rosbergétől. A harmadik leggyorsabb volt Felipe Nasr a Sauberrel, mögötte Sebastian Vettel végzett a Ferrarival, a négyszeres világbajnok 143 kört ment. Az új Force India első ízben volt látható, és kapásból megbízhatónak bizonyult, bár a sebességén még van mit javítani. Eredmények: 1 Nico Rosberg Mercedes 1:22.792s - 106 kör 2 Valtteri Bottas Williams/Mercedes 1:23.995s 1.203s 90 3 Felipe Nasr Sauber/Ferrari 1:24.071s 1.279s 141 4 Sebastian Vettel Ferrari 1:25.339s 2.547s 143 5 Jenson Button McLaren/Honda 1:25.590s 2.798s 101 6 Pastor Maldonado Lotus/Mercedes 1:26.705s 3.913s 140 7 Max Verstappen Toro Rosso/Renault 1:26.766s 3.974s 139 8 Daniil Kvyat Red Bull/Renault 1:26.965s 4.173s 84 9 Nico Hülkenberg Force India/Mercedes 1:28.412s 5.620s 77  
Címkék: 

100 éve indult el az első budapesti buszjárat

2015.02.28.
A 19-20. század fordulóján az akkor már világváros Budapest igen kiterjedt villamosvasúti hálózattal és omnibuszhálózattal rendelkezett, de autóbuszok csak elvétve, a főváros környékén jártak, zömüket magánvállalkozók működtették. A budapesti utcákon 1912-ben jelent meg az első, angol gyártmányú autóbusz, s a Svábhegy-Jánoshegy közti próbaút sikere után 1915. március 1-jén elindították az első buszjáratot. A 2,8 kilométeres útvonalon egy benzinmotoros és egy akkumulátoros, emeletes jármű közlekedett félóránként; megállót nem jelöltek ki, a kocsikat bárki leinthette. A premierről az Újság című napilap másnap azt írta: "Az első fordulón nemigen volt utasa a gusztusos és kényelmes járműnek, a kalauznak szíves bátorítással kellett invitálni a közönséget. Csak később, amikor megtudták, hogy 14 fillérért mindenki automobilozhat, lendült fel az üzlet." A rikító sárgára festett elektromos buszt az Austro-Daimler gyártotta. A "kis egyest" az alvázra függesztett akkumulátor áramával a hátsókerék agyában levő motorok hajtották, de csak sík terepen tudott haladni, az akkumulátor feltöltése több mint három órát vett igénybe. Az emeleten keresztülések, az alsó szinten hosszülések voltak, ezeken 34 utas foglalhatott helyet. A kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által szállított benzinmotoros busz hamar tönkrement, ehelyett nyáron két Aradon gyártott darabot szereztek be, 1916-ban újabb nyolc busz érkezett. 1917-ben a háborús üzemanyag- és abroncshiány miatt a buszközlekedést meg kellett szüntetni. Az autóbusz-közlekedés 1921-ben indult újra, de a benzinhiány miatt csak használt, Bécsből vásárolt akkumulátoros járművekkel. Az üzemeltetést 1923. január 1-jétől a Székesfővárosi Autóbuszüzem (SzAÜ) végezte. Elkezdődött a buszhálózat kialakítása, a buszok beszerzése. 1930-ban már 19 rendes és 6 időszakos autóbusz viszonylat volt a fővárosban, de ezek csak a villamosokat egészítették ki, párhuzamos járatok csak 1932-től közlekedtek. Pest és Buda között 1924. október 24-én jött létre az autóbusz-összeköttetés, amikor megindult a a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úttól a Lánchídon át a Krisztina térig közlekedő 3-as járat. 1928-ban megalakult a magánvállalkozásban működő Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART), amely a SzAÜ járműhiánya miatt 1937-ig több fővárosi vonal forgalmát is ellátta, később már csak a városkörnyéki vonalakon működött. A főváros száz új jármű beszerzéséről is döntött, a három típust - kicsi, közepes és nagy - a Mercedes-Benz licence alapján a MÁVAG gyártotta, majd a 30-as években áttértek a Ganz-Jendrassik rendszerű, dízel motoros autóbuszok használatára. A A BART 1947-ben állami kezelésbe került és 1953-ban megszűnt, a SZAÜ-t 1932-ben vonták össze a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-vel. A második világháború idején a buszok egy részét sínautóbusszá alakították át. A háború után 1945 júliusában indult az első buszjárat, 1948-tól kicserélték a járműállományt és erősen bővítették a hálózatot, a csuklós járműveket 1960-ban vezették be. A BSZKRT-t 1949. december 31-én, Nagy-Budapest létrejöttével megszüntették, a különböző közlekedési formák irányítása önálló vállalati igazgatás alá került. 1968. január 1-jétől, mintegy beismerve a korábbi átszervezés elhibázott voltát, ezeket a vállalatokat ismét egyesítették, immár a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) keretei között. A metró első szakaszának 1970-es átadásakor átszervezték a járatokat, a gerincvonalak megszűntek, s a buszok főleg ráhordó feladatokat láttak el. Először 1973-ban létesítettek külön autóbusz-sávokat, a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca vonalon, a korszerűsítés része volt a gyorsjáratok indítása is. 1993-ban jelent meg az első alacsonypadlós busz, s 1999-ben indult meg az első alvállalkozói járat a fővárosban. Az ezredforduló után a buszpark elöregedett, a járművek átlagéletkora megközelítette a 18 évet, a műszaki hibák miatt a járatkimaradás 4 százalék körül alakult. A járműpark megújítása 2010 óta tart, elsőként a legöregebb járművek helyett 100 használt, de jó állapotú alacsonypadlós járművet, majd 2013-tól - hét év után először - 150 új buszt állítottak forgalomba. Az elmúlt öt évben a járműpark 300 új és mintegy 200 jó állapotú, alacsonypadlós, korszerű használt busszal, 2015-ben új hibrid, új dízel, valamint használt, sűrített földgázzal (CNG) működő járművel bővült. 2014-ben az M4-es metró elindulásakor a BKK az elmúlt évek egyik legnagyobb felszíni forgalomátszervezését hajtotta végre, amely közvetlenül tíz fővárosi kerületben, valamint Budaörsön és Törökbálinton mintegy 40 autóbusz-, 4 villamos- és 3 troli vonalon jelentett változást. Jelenleg a budapestiek 55 százaléka használ közösségi közlekedést, közülük 40 százalék buszokkal utazik, a több mint 200 járaton, ez naponta 1 millió 917 ezer felszállást jelent. A budapesti buszok a futott kilométer-teljesítmény alapján egy nap alatt hétszer kerülnék meg a Földet, egy év alatt pedig 86,6 millió kilométert futnak.

Rekorderedményt ért el 2014-ben a Volkswagen konszern

2015.02.28.
A visszafogott előrejelzés miatt a jó eredmény ellenére is a Volkswagen részvénye több, mint három százalékkal gyengült a frankfurti értéktőzsdén. A Volkswagen konszern értékesítési árbevétele 2014-ben 2,8 százalékkal 205,458 milliárd euróra emelkedett az előző évi 197,007 milliárd euróról. Az üzleti eredmény egymilliárd euróval, 8,8 százalékkal 12,69 milliárd euróra emelkedett. A konszern bevételarányos jövedelmezősége 6,3 százalékra javult tavaly a 2013-as 5,9 százalékról, megközelítve a tervezett 5,5-6,5 százalékos sáv felső határát.  A csoport adózás előtti eredménye 19,0 százalékkal 14,79 milliárd euróra emelkedett tavaly az előző évi 12,42 milliárd euróról. Az adó utáni nyereség 11,06 milliárd euró lett, 21,0 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az igazgatótanács az osztalék 20 százalékkal részvényenként 4,80 euróra emelésére tesz majd javaslatot a közgyűlésnek. A nyereség osztalékaránya 21,2 százalékra emelkedik a 2013-as nyereségből fizetett 20,6 százalékról. A Volkswagen 2014-ben 10,137 millió járművet szállított le ügyfeleinek, 4,2 százalékkal többet a 2013-as 9,731 milliónál. Az év folyamán a konszern 10,213 millió járművet gyártott, 3,5 százalékkal többet az előző évi 9,728 milliónál. A Volkswagen az idén eladásai "mérsékelt" növekedésére számít a 2014-esnél mintegy négy százalékkal magasabb értékesítési árbevétel mellett. A kihívásokkal terhes piaci környezetben a konszern bevételarányos jövedelmezősége az idén is 5,5 és 6,5 százalék között alakul majd - áll a konszern honlapján közzétett eredménybeszámolóban.
Címkék: 

Brüsszel szerint uniós jogot sért a tervezett német autópályadíj

2015.02.28.
A Der Spiegel honlapján közölt beszámoló szerint a brüsszeli bizottság jogi szakvéleményt készített az úgynevezett infrastrukturális járulékra vonatkozó két törvénytervezetről, és megállapította, hogy az elképzelés "legkevesebb két ponton" sérti a közösségi jogot. A törvényhozás alsóháza, a Bundestag elé csütörtökön került javaslatok egyike a járulék - az autópályadíj - bevezetéséről, a másik pedig a gépjárműadó csökkentéséről rendelkezik. E szerint az adó rendre az adott gépkocsi után fizetendő járulék összegévvel megfelelő mértékben csökken. A német autósok terhei így végeredményben nem növekednének az autópályadíj miatt. Az Európai Bizottság szerint egyértelmű, hogy a két törvénytervezet összefügg egymással, egy rendszert alkot, amely hátrányos helyzetbe hozza mindazokat az uniós állampolgárokat, akik nem Németországban üzemben tartott gépkocsival használják a németországi autópályákat. Az ilyen diszkrimináció pedig nem egyeztethető össze az uniós joggal. A bizottság másik fő kifogása technikai jellegű, a díjtételekre vonatkozik: Brüsszel szerint a legrövidebb időre szóló autópályamatrica és az éves matrica ára között nyolcszoros különbségnek kell lennie, és a német terv nem felel meg ennek az "ökölszabálynak", mert a tíznapos matrica 10 euróba kerülne, a legolcsóbb éves matrica ára pedig 20 euró lenne. A bajor konzervatív CSU kezdeményezésére kidolgozott elképzelés szerint az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kell majd megfizetni. A díjkategóriákat a motor hengerűrtartalma, a használt üzemanyag és az autó környezetvédelmi besorolása alapján alakítják ki, a díj annál alacsonyabb, minél kevésbé szennyezi a környezetet a gépjármű. Az elektronikus autópálya-matricát 10 napra, 2 hónapra vagy 1 évre lehet majd megvásárolni a CSU-s vezetésű közlekedési minisztérium terve szerint. A tárca ütemterve szerint a törvényjavaslatokról márciusban szavaz a Bundestag, és 2016 elejétől kell majd fizetni az autósoknak a sztrádák használatáért.
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója