Nemrég írta alá hároméves szerződését a Liverpoollal Jürgen Klopp, a Borussia Dortmund egykori sikeredzője, és egyben az Opel nagykövete is olyan sztárok mellett, mint Bryan Adams vagy Claudia Schiffer. A klub- és országváltással Kloppnak nem kell lemondania a szolgálati autóként használt Insigniáról, csak bal- helyett egy jobbkormányos példányba ült át, amelynek az orrán már nem Opel, hanem Vauxhall logó van.   Klopp érkezésével a Vauxhall is bekopogtatott a patinás brit futballklubhoz, és tető alá is hozott vele egy egyéves autóbeszállítói szerződést. Az Opel szerint Klopp népszerűsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Insignia eladását 35 százalékkal tudták növelni Németországban. “Klopp ismeri az autós business-t, ő egy autós ember, nemrég még a Frankfurti Autószalonon is ő mutatta be az új Astrát. Remek hír mind az Opel, mind a Vauxhall számára, hogy egy Vauxhall Insigniát vezet, sok sikert kívánunk neki a Liverpool vezetőedzőjeként” – nyilatkozta Rory Harvey, a Vauxhall ügyvezető igazgatója.  

Kína a világ második legnagyobb autópiaca az Egyesült Államok után. Az ázsiai országban az autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) kedden közölt adatai szerint 1,75 millió autót értékesítettek szeptemberben. Augusztusban 3,0 százalékkal kevesebbet autót adtak el az egy évvel korábbinál. Júliusban 7,1 százalékos volt az eladások éves csökkenése, júniusban pedig 2,3 százalékos a visszaesés. Szeptemberben szinte valamennyi külföldi márkából többet adtak el az egy évvel korábbinál. Egyebek között a Toyota értékesítése 1,7 százalékkal bővült, a Nissan eladása 2,9 százalékkal nőtt, míg BMW-ből 11 százalékkal adtak el többet. A CAAM júliusban 3 százalékra csökkentette az autópiaci forgalom 2015-ös növekedésére tett előrejelzését az év eleji 7 százalékos becslésről.

A Ferrari piaci tőkeértéke ezzel mintegy 10 milliárd dollár lesz. A papírok 9 százalékát viszik a tőzsdére, 1 százalékának megvételére a kibocsátásban részt vevő bankok kapnak opciót. Az FCA 80 százalékot tart meg, 10 százalék pedig továbbra is Piero Ferrarinak, a cégalapító Enzo Ferrari fiának a kezében marad. A Ferrari önállósításával az FCA egyrészt el akarja különíteni a nagy presztízsű márkát a konszern tömegtermékeitől, másrészt a bevételből támogatnia akarja az Alfa Romeo, a Maserati és a Jeep márkák felfuttatását. A Ferrari kódja RACE (verseny) lesz a New York-i tőzsdén, szimbolizálva a gyár Forma-1-es szereplését. A papírt nem tervezik bevezetni a milánói tőzsdére. Az FCA-részvény árfolyama hétfőn délelőtt közel 2 százalékkal emelkedett a milánói tőzsdén.

A turbófeltöltőkről szóló cikkünk nyomán adósságunk is keletkezett, nem meséltünk ugyanis a jól összenyomott levegő sorsáról, mielőtt az a motorba jutna. Mai rövid fejezetünkben ezt tekintjük át. Egy hónapja ott hagytuk abba a feltöltött rendszerek taglalását, hogy a turbó, mivel azt a kiáramló, forró kipufogógáz hajtja, nagyon fel tud melegedni. Tisztáztuk, hogy emiatt sarkaltos kérdés a turbó hűtése-kenése. Ez a nagy hőmérséklet is közrejátszik abban, hogy a turbó által kinyomott levegő bizony nagyon meleg. De elsősorban nem attól, hogy a turbó pokolian forró, hanem attól, hogy összenyomtuk, és a levegő tudja a fizikát, ezért a nyomás növekedésével hőmérséklete is megnövekszik. Miért nem jó nekünk úgy, ahogy van? Aki hagyott már félig teli (és nem félig üres) PET palackot a kocsiban, az tudja, hogy a hideg reggelen a palack összezsugorodik. A benne lévő levegő mennyisége nem, de térfogata megváltozik, lecsökken. Ez azért van, mert a hőmérséklete is lecsökkent. Tehát ugyanannyi levegőnk van, csak sokkal kisebb hőmérsékleten. A "palack jelenség" hűtőgépben szimulálva A motorunk hengerenkénti térfogata adott. Ahhoz ebbe a térfogatba minél több levegőt tudjunk beszívni, illetve turbós motorokkal betolni, jobb, ha lehűtjük. A turbó utáni levegőt, ha egy zárt térbe fújnánk, készen is lenne a légkeveréses sütőnk, ugyanis nagyságrendileg 200 fokos közeggel van dolgunk. Ezt muszáj lehűtenünk. Ezért, mielőtt a motorba érne, átvezetjük egy hűtőn. Egyik kedvenc ábrámban is jól látszik az intercooler Ez a hűtő kísértetiesen hasonlít a klímaberendezés, vagy a motorhűtés radiátorára, de sokkal kisebb annál. A közbeékelt hűtőkből létezik klasszikus levegős hűtőközegű, ezeknél csak a menetszélből származó áramlat végzi a hűtést, általában külön ventilátort nem szerelnek elé. Másik, ritkább fajtája a vízhűtéses rendszer. Tehát az intercooler attól cooler, hogy hűt és attól inter, hogy a turbó és a motor között van, rossz magyarsággal köztes hűtőnek lehet nevezni, egyébként meg simán töltőlevegő hűtőnek hívják. Mit nyerünk vele? Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy ha a levegő hűtése nélkül küldenénk a motorba a levegőt, akkor alig érnénk el teljesítménynövekedést a turbónkkal. „Adtunk annak a bizonyosnak egy pofont.” Nyilván, minél nagyobb intercooler, annál jobb hatásfokkal hűti le a levegőt. Versenyautóknál ezért igyekeznek megnövelni a hűtő méretét, és igyekeznek minél több levegőt odavezetni. A motorház fedélen lévő nyílás az intercoolerhez vezet levegőt Vegyük példának most a Subaru sportkocsiját, az WRX-et. Itt a hagyományos első homlokfelületre elhelyezett intercooler helyett a motor felső részére helyezett hűtőt találunk. Itt egyrészt sokkal nagyobb felületű hűtőt építenek be, másrészt a motorház fedélen speciális légbeömlőt alakítanak ki, hogy a hűtés hatásfokát megnöveljék. A kép felső részén lévő hűtő maga az intercooler Az intercooler viszonylag stabil alkatrész, ritkán hibásodik meg, ugyanis nincs nagyon benne minek tönkremennie. Talán a leggyakoribb csere ok, hogy összetörik a kocsi elejét, és a deformáció eléri a ezt az alkatrészt is. Most már nem csak vagánykodunk az intercooler kifejezéssel, hanem tudjuk azt is, mire való.