Fotó: Linkedin/Les Zoltán - Megtiszteltetés, hogy ezúttal Dr. Oliver Gruenberg-et, a Volkswagen Slovakia igazgatóságának elnökét is vállalatunknál köszönthettük Németh Kinga, személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tag kollégámmal. A szakmai célú látogatás során pozsonyi vendégeinkkel igazán értékes beszélgetéseket folytattunk és megtekintettük járműgyártásunk több szegmensét is. Egyetértettünk abban, hogy földrajzi közelségünk okán hasonló jellegű trendekkel és kihívásokkal szembesülünk, ezért mindkét fél számára fontos, hogy kiváló kapcsolatainkat hasonló szakmai találkozók során tovább erősítsük. Kedves vendégeinknek köszönöm az inspiráló látogatást – remélem hamarosan ismét találkozhatunk! – posztolta Les Zoltán.

A Toyota ügyvédei aligha hagyják majd annyiban, hogy a japán autógyártó egy újabb ikonikus modelljének lopták el a formatervét a kínaiak, bár az is lehet, hogy megenyhül majd a szívük a Kuluze nevű elektromos mopedautó láttán, hiszen egy rendkívül aranyos megjelenésű négykerekűről van szó. Szinte semmit nem lehet tudni az apró, elektromos hajtású járműről, amelynek képei először a kínai közösségimédia-oldalon, a Weibón tűntek fel. Az biztos, hogy az alkotói ügyesen másolták le a 2021-ben bemutatott 300-as Land Cruiser jellegzetes vonásait, bár az apró autócskán komikusan hatnak az ötméteres, hétszemélyes terepjáró dizájnmegoldásai az igencsak eltérő arányok miatt. Nagyon hasonló a fényszórópár a LED-es nappali menetfényekkel, valamint az általuk közrefogott krómozott hűtőrács is. Oldalnézetből a szögletes kerékjáratok is a Land Cruisert idézik, igaz, a 18-20 colos kerekek helyett jóval kisebbeken, saccra úgy 13-asokon gurulhat az ötajtós mopedautó. Ismerősek lehetnek a hátsó lámpák, a közel azonos csomagtérajtó és fehér diffúzorbetét is, bár az eredeti Toyotán nincs matricacsík a lámpák között. Kínában az átszámítva 1-2 millió forintért kapható, 40-60 km/h végsebességű, Low Speed Electric Vehiche (LSEV) kategóriába tartozó elektromos mopedautók igen népszerűek az idősek és a városi futárok körében, hiszen kevés pénzért nyújtják a négykerekű, környezetbarát mobilitás lehetőségét. Igaz, a savas akkumulátoros technikájuk primitív, a hatótávjuk kicsi, a felszereltségük fapados, és a biztonsági színvonaluk is messze alulmúlja egy hagyományos miniautóét, de arra jók, hogy rossz időben is el lehessen intézni velük a bevásárlást, és közben a parkolással sem lesz gondja a tulajdonosnak.   Fotó: CarsCoops

A rendőrség közleménye szerint a baleset során egy tehergépjármű közlekedett a pécsi Uránvárosban, amikor elütött egy gyalogost. A balesetet elszenvedő nő a helyszínen meghalt. Péterffy Attila, Pécs polgármestere közleményben jelezte: az önkormányzati tulajdonú Biokom NKft. egyik hulladékgyűjtést végző teherautója gázolta el az idős hölgyet. A városvezető - aki közölte, osztozik az elhunyt pécsi asszony szeretteinek fájdalmában - azt írta: a Biokom NKft. mindenben együttműködik a nyomozóhatósággal. Kitért arra, a teherautó személyzetét rendkívüli módon megviselték a történtek, a sofőr sokkos állapotban van, számára a cég felajánlotta szakember segítségét. A vizsgálat lezárultáig a cég és a pécsi önkormányzata további információt nem oszt meg a nyilvánossággal - olvasható a polgármester kommünikéjében. MTI

„Az Ipar 4.0 kifejezéshez annak megjelenésekor hatalmas reményeket fűztünk, ám az időközben befektetett pénz még nem térült meg a legtöbb vállalat számára – sokan még mindig messze vannak az intelligens, flexibilis és önszerveződő gyárak eredeti víziójától.” – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. A Roland Berger tanulmány szerint kudarca vannak ítélve a heterogén, egymáshoz nem illő IT/OT architektúrával rendelkező, nagyrészt autonóm módon működő gyártóüzemek, az elavult berendezéseket használó gyárak, és az Ipar 4.0-megoldások megtérülését definiálni képtelen vállalatok is. Ezen kihívások ellenére az elmúlt években az autóipar jelentős előrelépést tett az Ipar 4.0 terén. A Roland Berger a vezető gyártók és beszállítók tapasztalatain alapuló elemzésében kimutatta, hogy a használati esetek azonosításának, priorizálásának és megvalósításának előmozdítása érdekében a digitális úttörők olyan szervezeti felépítésre támaszkodnak, amely lehetővé teszi a megoldások fejlesztésének központosított (hub-and-spoke) megközelítését. Így elkerülhető, hogy ugyanazt a munkát a különböző vállalati létesítményekben meg kelljen ismételni. Ha egy központi szerv irányítja az így létrejövő folyamatokat, akkor azokat könnyebb lesz bevezetni és több üzemre is kiterjeszteni. A szervezet és a technológia döntő fontosságú Az egyes felhasználási esetek megvalósítása az adatelemzés, az informatika és a gyártás terén komoly szakértelmet igényel. Ezért a sikeres OEM-gyártók általában egy Ipar 4.0 kiválósági központban, funkciókon átívelő alapon kötik össze digitális tevékenységeiket. Ez a központi csapat határozza meg a konkrét követelményeket és teszteli az új alkalmazásokat, a különböző üzemekkel szorosan együttműködve. A konkrét megvalósítások irányításához a vállalatoknak átfogó IT/OT célarchitektúrára is szükségük van. Ez az a terület, ahol az IIoT-alapú (Industrial Internet of Things) felhőplatformok egyre fontosabbá válnak. Ez a céltérkép segít elkerülni a különböző felhasználási esetekhez szükséges IT-infrastruktúra és interfészek redundáns kiépítését, és biztosítja, hogy a felhasználási esetek megvalósítási ütemterve összhangban van az új rendszerekbe történő beruházásokkal. A tanulmány megállapította, hogy az autóipar jelentős sikereket ért el az elmúlt években: az üzemek és gépek állapotfelügyelete és prediktív karbantartása már a műszaki érettség előrehaladott szakaszában van. A gépi látás-alapú és folyamatadat-alapú ellenőrzések nagy hozzáadott értéket képviselnek a különböző felhasználási esetekben, a motorgyártástól a végső összeszerelésig. Az autonóm anyagmozgatást különösen a motor- és jármű-összeszerelés intralogisztikájában alkalmazzák. A modern tracking-rendszerek támogatják a szállítások követését az ellátási lánc mentén, segítve a folyamatok nagyobb átláthatóságát és megkönnyítve a beérkező alkatrészek zökkenőmentes nyomon követését. A folyamaton belüli (valós idejű) gépi optimalizálás mutatja a legalacsonyabb műszaki érettségi fokot. Jelenleg néhány kezdeti kísérleti felhasználási eset már létezik a présüzemekben és a festőüzemekben. "Más ágazatok is profitálhatnak az autóipar tapasztalataiból, és elkerülhetik a felesleges vakvágányokat. Egy átfogó digitalizációs stratégiára, strukturált folyamatokra és a digitális innovációt lehetővé tevő szervezeti modellre építve a vállalatoknak valós esélyük van arra, hogy kihasználják az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket" - foglalja össze Schannen Frigyes. A teljes tanulmány letölthető innen.