Kétségkívül az autópályák kínálják a leggyorsabb és legbiztonságosabb módját az autózásnak. Széles sávjai, elválasztott pályatestei és lágy ívű kanyarjai mind-mind e két szempontot szolgálják, de nem csak az autópályán kell biztonságban lennünk, hanem akkor is, amikor arra fel-, és arról lehajtunk. A Generali Biztosító és az Autószektor közös közlekedésbiztonsági sorozatában ezúttal az autópálya csomópontok, fel- és lehajtók, gyorsító- és lassítósávok kerülnek terítékre, valamint megoldást kínálunk arra, ha szemben találja magát a forgalommal, vagy mást lát szembe jönni az autópályán. A sebesség Az autópályákon megengedett legnagyobb sebesség hazánkban 130 km/óra, de egyes szakaszokon ennél alacsonyabb maximális sebességet is előírhatnak, sőt, vannak csak rossz időben érvényes korlátozások is. (Forrás: Google Street View) A közhiedelemmel ellentétben az autópályákon minimális sebesség nincs előírva. Hogy is lehetne, ha például forgalmi okokból az ilyen sebesség alatti tempót kell választani. Az viszont tény, hogy csak olyan járművel szabad felhajtani, amely sík úton legalább 60 km/órás sebességgel képes haladni. Amikor zavartalan a forgalom, akkor általában az autópályák külső sávjában 80-110 km/h a megszokott sebesség. A kamionok, tehergépkocsik, utánfutót vontatók legfeljebb 80 km/órás sebességgel haladhatnak, ezért fel- és lehajtáskor ezt is figyelembe kell vennünk, magyarul számítanunk kell arra, hogy ők sokkal lassabban közlekednek. Az autópályák felhajtó ágain a legtöbb esetben nincs külön sebességkorlátozás érvényben, hanem a megelőző útszakaszon érvényes szabályokat kell betartani. Ez egészen az „Autópálya” jelzőtábláig tart, innen megkezdhetjük a pályatempóra való felgyorsítást. Nem itt kell spórolni Ahhoz, hogy egy autópálya forgalmába biztonságosan be tudjunk haladni, gyorsítósávokat alakítanak ki a felhajtóknál. Beszédes elnevezés ez, pontosan arra való, ahogy nevezik: el kell érnünk rajta azt a sebességet, amivel lehetőleg az autópályán haladók zavarása nélkül be tudunk sorolni. (Forrás: Google Earth) Ez a sebesség természetesen mindig az adott forgalmi szituációtól függ, de azt kijelenthetjük, hogyha közel zavartalan autópálya tempóra kell felgyorsítanunk, akkor érdemes visszaváltással is segíteni az autónkat, hogy minél előbb elérjük a kívánt sebességet. Aki ebben a helyzetben is spórolni szeretne a benzinen, az könnyen kifuthat a gyorsítósávból és a besorolással akár veszélyhelyzetet is teremthet. A besorolás közben természetesen használni kell az irányjelzőt. Nem mintha lenne más választásunk, mint besorolni, de autónk is jobban látható a pályán haladók számára, ha kitesszük az irányjelzőt. Segítsük a besorolást! Az autópálya külső sávjában haladva az úgy nevezett spontán előzéssel segíthetjük autóstársunkat a biztonságos felhajtásban. A manőver lényege, hogy amikor észleljük a gyorsítósávon közlekedő másik járművet és a belső sáv szabad, akkor egy szabályos besorolással szabaddá tesszük a külső sávot az érkező autó számára. Ha véget ért az utazás A kívánt lehajtóhoz közeledve lassítósávot fogunk találni. Ennek célja, hogy a lehajtáshoz szükséges sebességcsökkentés ne akadályozza a pálya forgalmát. Ezért a forgalom kialakult tempójáról ne kezdjünk ideje korán lassítani, várjuk meg, amíg odaérünk a lassítósávhoz. Ilyenkor az irányjelző használatával soroljunk ki és kezdjük mérsékelni sebességünket. Az autópályán való közlekedés viszonylagos monotonsága után a lehajtók előtt érdemes élesíteni érzékszerveinket. Mindig tartsuk be a lehajtóra kiírt sebességkorlátozást, hiszen nem véletlenül került oda: egy „lóhere”, vagy „féllóhere” alakú csomópontban könnyen egy 270 fokos „visszafordítóban” találhatjuk magunkat, ahol a szűk útkanyarulat miatt indokolt visszavenni a sebességet. (Forrás: Google Street View) Figyelem! A kihajtó ágakon 130-ról, akár 40 km/órára is mérsékelhetik a haladási sebességet, amit, ha későn észlelünk, intenzív fékezésre is szükség lehet! Igyekezzünk minél előbb felismerni az előírt sebességkorlátozást és a sebességet a tábla vonaláig felvenni! Ha pedig nincs helyismeretünk, vagy nem mutatja az autó navigációja a csomópont kialakítását, esetleg rossz látási viszonyok miatt nem észlelhető az útvezetés, mindenképpen lassítsunk a biztonságosnak ítélt sebességre! Wrong Way! Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk a helyes irányválasztást. Sajnos gyakori veszélyhelyzetet terem az autópályákon a forgalommal szemben való felhajtás. A hibás irányválasztásnak számos oka lehet, de egy kis odafigyeléssel ezek könnyen megelőzhetők. Az oszták-német autópályákon rendszeresített figyelmeztető tábla Az autópályák felhajtó ágai általában egyértelműen vannak kijelölve. A közútkezelő besorolást rendjét jelző táblákkal, útiránytáblákkal és úrburkolati jelekkel segíti a megfelelő tájékozódást. A rossz irányból való felhajtást pedig mindig behajtani tilos táblákkal jelzik. Legyünk nagyon körültekintőek a manőverezéskor! Mindig ellenőrizzük, hogy az úttesten, amire ráhajtani szándékozunk nincs-e behajtani tilos tábla! Ez különösen ismeretlen helyeken és sötétben, vagy erős ködben, esőben fontos, mert ilyenkor könnyen hibázhatunk. Ha már megtörtént a baj Ha mindennek ellenére rossz irányból hajtottunk fel az autópályára, a legfontosabb, hogy őrizzük meg cselekvőképességünket, ne essünk pánikba! Nincs arra kialakult módszer, hogy hogyan kell eljárni, ha szembe találjuk magunkat a forgalommal, vagy valaki mást látunk szembe jönni az autópályán. Ha mi tévedtünk rossz irányba, akkor forgalomtól függően amennyire csak lehetséges húzódjunk az úttest valamelyik szélére és álljunk meg! Használjuk a vészvillogót és értesítsük a rendőrséget, akik hamar kiérnek majd és a forgalom ideiglenes irányításával biztonságos környezetet teremtenek a megforduláshoz. Ne forduljunk meg, amíg a rendőrség nem biztosítja az utat! Egy büntetés sokkal jobb, mint egy baleset! Rendőri intézkedés egy az autópályán szemben közlekedő autóssal (Forrás: bpiautosok.hu) Ha bajba jutott autóst látunk, akkor szintén a rendőrség értesítése az egyetlen biztos pont. A 112-es segélyhívón adjuk meg az autópálya jelét és a lehajtó számát, ebből a központ már könnyen azonosítja, hol történt baj. Azt javasoljuk, hogy senki ne kezdjen önkéntes forgalomirányításba, vagy a pályán való hirtelen állóra fékezésbe, mert az balesetveszélyes! Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.