Érdemes áttekinteni, hogy középtávon mennyit fejlődött a járműgyártás. Hajlamosak vagyunk ugyanis elfelejteni, hogy honnan is indultunk, illetve, hogy tartottunk, mondjuk 40 évvel ezelőtt. Persze nem csak a belsőégésű motorok fejlődtek, hiszen már bőven túl is vagyunk az elektromos autózás hajnalán, szépen lassan bekúsztak a mindennapjainkba a különböző vezetést támogató berendezések, sokkal több az automataváltó, de mi most koncentráljunk csak a belsőégésű, azon belül is a benzines motor evolúciójára! Azért erre, mert a dízeltechnológiát egyrészt lassan már össze sem lehet hasonlítani a 40 évvel ezelőtti állapottal, másrészt mert akkoriban még nem volt jellemző, hogy személyautókba tömegesen építettek volna úgynevezett gyorsjárású dízelmotorokat. Golf 1-8 Mint az én vezetésemmel oly sokszor, példánkban most is a Golffal fogom demonstrálni a fejlődést. Egy típus, ami saját kategiájának trónjáról letaszíthatatlan, sőt, amelynek nevén magát a kategóriát is szokás nevezni. Egyes Golf 1974-ben a Golf belépőmodelljét az 1,1 literes benzinmotor jelentette. Ez az 50 lóerő (37 kW) elégnek bizonyult a 140 km/h-ás csúcssebességhez. Az üresen 750 kg-os autó fogyasztását 8,5 literben adta meg a gyártó 100 km-re. A kép illusztráció, hiszen a VW októberi sajtónapján készült és nem az 1.1 lieteres, hanem a GTi változatot láthatjuk. Egy kicsit a tömegnél elidőzve fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez az autó csupán kasztniból, motorból, váltóból és az ülések, műszerfal, lámpák, kerekek súlyából állt, nem nehezítette nagyszilárdságú acélváz, klímaberendezés meg az a sok kütyü, amit manapság egy autóban megtalálunk. Ez az összeállítás (becsült érték, forrás: https://www.ultimatespecs.com/) 198 g/km széndioxid kibocsátást produkált. Nyolcas Golf A tavaly érkezett 8. generáció 1,0 literes benzinmotorral kapható, ez jelenti a belépőszintet. Az 1.264 kg menetkész tömegbe beleszámít a turbófeltöltő is, melynek közreműködésével a háromhengeres motor legnagyobb teljesítménye 81 kW. A minimum konfigurációs nyolcas Golf a gyári adatok szerint vegyes országúti-városi használat mellett megelégszik 5,3 liter benzinnel 100 kilométerenként. Széndioxid kibocsátása ugyanilyen körülmények között 121 g/km. Kibocsátási hatékonyság: ez nem változik Játék lehet a számokkal, de talán érdemes megnézni, hogy egységi elfogyasztott tüzelőanyag mennyi széndioxidkibocsátással járt 1974-ben és 46 évvel később. 100 km-re vetítve a Golf I. 1.1 CO2 kibocsátása 198 kg volt ehhez égetett el 8,5 liter benzint. Ezt azt jelenti, hogy 1 liter benzin felhasználásával 23,3 kg széndioxid távozott a környezetbe. A friss 8-as Golf. 1.5 TSI tesztünket itt olvashatják Ugyanez az arány a 1.0 Golf VIII-nál 22,8, amelyből látható, hogy nagyságrendileg ugyanannyi, mint 45 éve. Ennek az az oka, hogy a széndioxidot fizikailag nem lehet szűrni, amennyi benzin nem ideálisan ég el, azzal arányosan keletkezik a CO2. Hogyan számolunk? Alapvetően három paramétert gondoltam belevenni abba a számításba, ami választ ad arra, hogy mennyit fejlődött ennyi idő alatt a motorgyártás A tömeg: nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy minél nehezebb egy autó, annál többet fog fogyasztani. Éppen ezért az első paraméter amit vizsgálni érdemes az autók tömege. A Golf I. alapmodellje mindössze 750 kg volt. Persze – mondhatnánk – hiszen egy mai Polo nagyobb, mint az egyes Golf volt. Igen, de ezt most nem nagyon tudjuk ebbe az egyszerűsített modellbe belevenni. A 8. generáció számításba vett kivitele 1.264 kg. A tömeg tehát 68,5%-al növekedett. 1.0 TSI A másik fontos paraméter maga a fogyasztás. Itt nem vesszük figyelembe, hogy milyen technológia bravúrokkal érjük el, de a Golf 8 1.0 fogyasztása majdnem 40%-al alacsonyabb korabeli elődjénél. A harmadik nagyon szembetűnő tényező pedig a teljesítmény. 37 kW áll szemben 81-el! 55%-os javulásról beszélünk. Hevenyészett és matematikailag egyáltalán nem megalapozott metódusom szerint a három tényezőt együttesen kell számításba venni, mégpedig úgy, hogy összeadjuk őket. 68,5 + 40 + 55 = 163,5% Nagyon leegyszerűsítve tehát egy mai 1.0 literes autó egy 45 évessel összehasonlítva több mint 2,5-szeres hatékonysággal dolgozik. Amikor a járműgyártók euró-milliárdos fejlesztéseiről hallunk, jusson eszünkbe, hogy az ablakon kidobott pénztől, az igazgatóknak kifizetett álombérekről van szó, hanem nagyon hasznos mérnöki munkaórákra fordítódik ez az összeg. Így lehetséges az, hogy 45 év elteltével egy sokkal nehezebb autó sokkal nagyobb teljesítményre képes, lényegesen kevesebb fogyasztással. Zárásként még annyit, hogy természetesen nem csak és kizárólag a motor, hanem szinte minden autóalkatrész felelős egy kocsi fogyasztásáért, tehát nem kizárólag a motorok lettek jobbak, hanem kisebb a pl. légellenállás és még sok minden más, amit előnyére sikerült megváltoztatni egy autóban az elmúlt két emberöltő során. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!