Nyereséges félévet zárt a Lada autómárka gyártója, az orosz Avtovaz, miután a tavalyi első hat hónapban még veszteséges volt. A cég bevétele 31,5 százalékkal, 134,75 milliárd rubelre emelkedett a vizsgált időszakban. Az Avtovaz féléves működési eredménye 7,63 milliárd rubel lett az egy évvel korábbi 194 millió veszteség után, az adózás előtti nyeresége pedig 4,13 milliárd rubelt tett ki a tavalyi első félévi 4,24 milliárd rubel veszteség után.    Az Avtovaz az idei első hat hónapban 169,9 ezer autót értékesített, ami 21,1 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit. A cég tavalyi évet 9,7 milliárd rubel mínuszban zárta az egy évvel korábbi jóval nagyobb 44,8 milliárd rubel veszteség után. Az Avtovaz többségi, 83,5 százalékos tulajdonosa az Alliance Rostec Auto BV, amelyben a Renault-Nissan szövetségnek 61,1 százalékos, a Rosztyehnek 38,9 százalékos részesedése van - írja a jarmuipar.hu.

Huber Krisztián elmondta, a röszkei autópálya-átkelőnél a kilépőoldalon háromórás a várakozás, a Magyarországra tartó személyautóknál is kétórás a sor. Szintén erős a forgalom a röszkei és az ásotthalmi közúti átkelőnél, ahol mindkét irányban egy-egy órát kell várakozni - tudatta a százados. Az utazóknak Szerbia felé érdemes a kisebb határátkelőhelyeket választaniuk, ahol rövidebb a várakozás vagy nincs sor. Románia irányába a csanádpalotai autópálya-átkelőnél kifelé kétórás, a belépőoldalon egyórás a várakozás, a kiszombori közúti átkelőnél belépőoldalon van félórás sor. A Romániába tartók igénybe vehetik a nagylaki vagy a battonyai közúti határátkelőhelyet - tette hozzá a szóvivő. A határátkelőhelyek nyitvatartásáról és a várakozási időkről a http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo oldalon, valamint a rendőrségi útinformációs rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.

Az előrejelzés szerint napos idő várható gomolyfelhőkkel, legfeljebb néhol délen alakulhat ki futó zápor. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A hőmérséklet délután 30-34 fok között valószínű. Késő estére 22-29 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban is folytatódik a hőség. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkárság azt közölte az MTI-vel, hogy vasárnap éjfélig meghosszabbították az ország egész területére kiadott hőségrisztást. Az államtitkárság a döntésről értesítette a megyei kormánymegbízottakat – közölték, hozzátéve: egyéb intézkedésre jelenleg nincs szükség. Közleményükben kiemelték: az extrém meleg még az egészséges szervezetet is megviseli, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, az idős emberek és a kisgyerekek pedig különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. A hőség miatt nem lesz kamionstop a hétvégén A hőségriasztás miatt a nehéz tehergépkocsik egészségvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból korlátozás nélkül közlekedhetnek a hétvégén - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel. A járművezetők a vezetési és pihenőidő betartásával, de hosszabb megszakítás nélkül teljesíthetik szállítási feladatukat, nem kell parkolóban várakozniuk – írták. A kamionstop főszabály szerint szombaton 15 órától vasárnap 22 óráig tartana, de a 2. fokozatú hőségriasztást vasárnap éjfélig meghosszabbították. A forgalomkorlátozást a közlekedésért felelős miniszter a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével veszélyhelyzetben átmenetileg felfüggesztheti - emlékeztet közleményében a szaktárca.

Az elmúlt 120 évben a hazai motorizáció történetében jelentős szerepet játszottak osztrák szomszédaink. A következő felsorolás a hazai megjelenés kronológiai sorrendjében mutatja be a szereplőket, néha kicsit túllépve a kereskedelem-történet határait.   Pink&Co Az első osztrák vállalat, amely automobilokkal próbálkozott Magyarország területén valódi termék nélkül jelent meg a színen. Az 1897-ben alakult bécsi Pink&Co kerékpárgyár, amely működése során soha nem készített automobilt, mégis 1899-ben kérelmet intézett a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztériumhoz: pénzügyi segítséget igényeltek egy autógyár létesítése tárgyában. A minisztérium visszautasító válaszában megjegyezte, hogy „nem olyan iparágról van szó, amelynek állami támogatása indokolt lenne”.   Lohner-Porsche Az 1832-ben alapított bécsi Lohner kocsigyár vezetését 1887-ben vette át Ludwig Lohner. Az ő vezetése alatt a Lohner termékpalettáján egy időre megjelentek az autók és később a repülők is. Az első Lohner automobil, egy benzinmotoros szerkezet még 1896-ban készült el. Ludwig később a szintén bécsi Egger cégtől vásárolt alkatrészekből villanyautót készített. Itt találkozott az ifjú Ferdinand Porschéval, aki szabadidejében agymotoros hibrid hajtásláncon dolgozott. Porsche hamarosan átigazolt a Lohnerhez, s 1898-ban elkészült az első Lohner-Porsche. 1900-ban az autót a Párizsi Világkiállításon is bemutatták, majd 1901-ben az első Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon is standot béreltek. Egy 1908-as kimutatás szerint Budapesten budai Goldberger Stella, a Goldberger-féle textilgyár egyik tulajdonosa használt ilyen autót. A kép hátán olvasható felirat szerint ez az autó jelent meg az 1901-es Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon   Arnold Spitz Az 1901-ben, a lóversenypálya árverési csarnokában megrendezett autókiállításon a Lohner-Porsche mellett számos osztrák kereskedő is megjelent – helyi és külföldi gyártmányokkal. Pontosan ez lett az egyik akadálya a hazai gépjárműkereskedelem indulásának: aki megtehette, inkább Bécsbe járt autót vásárolni. Arnold Spitz, aki az 1900-as évek legelején a legnagyobb bécsi kereskedő volt, 1904-ben Budapesten is lerakatot nyitott. Spitz a francia DeDion-Bouton márka képviseletével nőtt naggyá, majd saját maga is járműfejlesztésbe fogott. A jármű gyártására Gräf testvérek, akik később a Gräf&Stift márkával váltak híressé kizárólagos szerződést kötöttek a Monarchia területére. Ám Spitz ezt az egyezséget megszegve a terveket átadta az osztrák tőkével létesített győri Magyar Waggon és Gépgyárnak. Győrben alig néhány Spitz-féle autó készült, mivel a Gräf testvérek rögtön beperelték az osztrák üzletembert, aki csődbe ment. A Spitz-cég garázsa a Lehel úton 1905-ben. (Forrás: ANNO)   Tlaskal Lábjegyzetként érdemes megemlíteni, hogy 1904-ben a Magyar Waggon és Gépgyár Ludwing von Tlaskal osztrák vezérkari százados tervei alapján összkerékhajtású, és -kormányzású katonai vontatót készített. Akkoriban Európa-szerte a vontatók ősének számító „közúti vasutakkal” - négy-öt pótkocsis szerelvényekkel kísérleteztek. A Tlaskal-féle jármű is ebbe a kategóriába tartozott. A kísérleteket nem követte sorozatgyártás. A Tlaskal-féle vontató próbauton (Forrás: Osztrák Nemzeti Levéltár, Kriegsarchiv). És ugyanaz a jármű a Magyar Waggon és Gépgyár 1916-ban megjelent albumában.   Leesdorfer August Wärndorfer 1899-től árusította a francia Amédée Bolléé által gyártott gépkocsikat, amelyeket rövid ideig össze is szereltek Badenben Leesdorfer márkanéven. 1903-ban a vállalat a felszámolás sorsára jutott. Berendezéseit a budapesti Podvinecz&Heisler Malomipar és Gépgyár, a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) elődje vásárolta meg. Az első Podvinecz&Heisler gépkocsikat Leesdorfer-alkatrészekből állították össze. A Honi Ipar enyhén reklámízű híradása 1904. elején   Bock&Hollender Az 1896-ban kerékpárok gyártására alapított bécsi Bock&Hollender műhelyben 1898-tól motorkerékpárok, majd 1902-től már automobilok is készültek. Bár hazai képviselet nyomára nem sikerült bukkanni, de a korrábban már említett 1908-ban keletkezett lista, amely a budapesti autó- és motorkerékpár-tulajdonosok neveit tartalmazta 4 ilyen gyártmányú járművet regisztrált.   Gräf&Stift Az első világháború után jelent meg a hazai piacon a Gräf&Stift. Ezeket az autókat a bécsi Wiener Automobilfabrik készítette. Ennek következtében néha WAF márkanéven is szerepelnek a járművek. Ez könnyen félreértésekhez vezethet, hiszen 1921-1931 között létezett egy Wiener Automobil Fabrik nevű vállalat is, amely valóban WAF néven árusított luxusautókat! A Gräf&Stift még 1904-ben jött létre, miután a korábban már említett Gräf fivérek megszakították a kapcsolatot Arnold Spitz-cel. Az új üzlettárs Wilhelm Stift lett. A márka elsősorban luxusautóiról volt ismert. Gräf&Stift kocsin járt a Habsburg uralkodóház több tagja Ferenc Józseffel az élen. Magyarországon 1921-ben létesült képviselet, amikor Hirsch Hugó, a korszak ismert autókereskedője szerződést kötött az osztrák féllel. Hirsch Hugó életéről a Veterán Autó és Motor 2017/10. számában jelent meg egy összeállítás. Innen tudható, hogy Hirch Hugó 1920. tavaszán a Jókai tér 3 alatti bérház korábban istállónak használt garázsában kezdte meg működését. Hirsch korábban sofőrként a társasági élet ismert alakjainak szolgálatában állt, így nem csoda, hogy a legfelső körökben mozgott. Kapcsolatait kihasználta a márka hazai népszerűsítésére is. Ezen kívül a kor szokásainak megfelelően részt vett különböző versenyeken is. 1923-ban még csupán 38, három évvel később már 90 Gräf&Stift autót regisztráltak Magyarországon. Ám a látszólagos üzleti sikerek mögött egyre súlyosabb pénzügyi gondok húzódtak. Bár 1927-ben felröppent a pletyka, hogy a Gräf&Stift összeszerelő üzemet létesít Magyarországon, de ez valószínűleg csak Hirsch kétségbeesett kísérlete volt, hogy valahogyan pénzt szerezzen. Végül 1929-ben Törökországba menekült a hitelezők elől, s ezzel a Gräf&Stift személyautók hazai története véget ért. Hirsch Hugó 1923-ban a semmeringi versenyen. (Forrás: Verein zur Förderung der histroischen Fahrzeuge der Österreichischen Automobilfabrik) Egy Gräf&Stift sportkocsi az 1925-ös Svábhegyi versenyen. Fotó: Carl Zapletal, Forrás: Martin Pfundner   Concours d'Elegance, Budapest, 1931. Forrás: ADT   Egy 1920-as években gyártott Gräf&Stift  túrakocsi Pécs környékén az 1930-as évek végén. Forrás: Fortepan/Nagy József/13682 1931-ben megindult a rendszeres Bécs-Budapest autóbuszjárat, amelyet az osztrák Dr Barry&Tsa cég üzemeltetett. A felépítményeket Ifj. Josef Gräf tervei alapján a gyárban készítették el. Az Autótaxi vállalat, amely hosszútávú autóbuszjáratok létesítésére készült, felfigyelt a buszokra. 1932-ben öt Gräf&Stift alvázat, továbbá a karosszéria terveit  is megvásárolták. Az Autótaxi által 1933-tól használt G&S buszok karosszériáit részben az Uhry Imre cégnél, részben saját kivitelezésben gyártották. A képen az egyik Autótaxi-féle jármű látható. (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Archívum)   Perl A bécsi Perl vállalat 1922-1929. között készített kis- és közepes méretű autókat. Természetesen a magyar piacon is próbálkoztak az értékesítéssel. Az Auto című lapban 1924. tavaszán rövid reklámhír jelent meg: „a Perl autók Budapesten. Mint értesülünk, nagy nehézségek árán sikerült a jól ismert Perl kisautókat Magyarországba importálni. Az első kocsik már meg is érkeztek a fővárosba. … A budapesti képviselet dr. Marek Frigyes, az ismert sportsman kezében van, aki központi irodáit IX. Ferenc-körut 19-21 sz. alatt nyitotta meg”. A Színházi Élet, amelynek autós rovata a kutatók számára igazi kincsesbánya Autós ABC sorozatában szintén bemutatta a Perl márkát. Marek próbálkozása azonban néhány hónap alatt kudarcba fulladt.   Grofri A bécsi Grofri a kevéssé ismert márkák közé tartozik. Az 1920-as években a francia Amilcar liszensze alapján szereltek össze kicsi, sportos járműveket. 1927-ben a Guggerhegyi versenyen egy Grofri is feltűnt, majd ehhez kapcsolódóan Wollemann István kereskedő rövid ideig hirdette a márkát – vajmi kevés sikerrel. Grofri Guggerhegyen. Forrás: ADT És a végére egy különlegesség Custoca Strato a budapesti utcákon az 1970-es években. Gerhard Höller 1968-1994 között kis szériában gyártott műanyagkarosszériás sportkocsikat.