A 2015-ös standfelépítmény legjellegzetesebb, központi eleme az immáron 400 méter hosszú pályacsík lesz, amely jelentősen hosszabb, mint a 2013-as Frankfurti Nemzetközi Autószalonon megépített vonalvezetés, így idén először a BMW és a MINI modelljei már menet közben is megvillanthatják tehetségüket. A BMW Group innovációkkal tarkított, dinamikus teljesítményt kínáló, változatos modelleket egyesítő palettája ezáltal közvetlen és hatásos módon kelhet életre a látogatók előtt. Két szinten elterülő több mint 12 000 négyzetméteres területével az idei lesz a BMW Group fennállásának eddigi legnagyobb kiállítói standja, ahol a vállalatcsoport megannyi innovációja és legújabb modelljei mellett teljes termékcsaládját is bemutatja a média képviselőinek és a nagyközönségnek. A hatalmas standfelépítmény 400 méter hosszú pályavezetésébe integrált grandiózus színpadokon naponta 20 alkalommal tartanak majd rövid bemutatókat a látogatók számára a BMW és a MINI technológiai innovációiról és a két márka legújabb termékeiről. A BMW színpada nem kevesebb, mint 50 méter széles lesz. A BMW Group mindemellett egy intelligens, digitális kiegészítővel is kedveskedik majd vendégeinek: az autószalon ideje alatt a BMW egy ingyenesen letölthető alkalmazást tesz elérhetővé az okostelefonnal vagy táblagéppel érkező látogatók számára, akik így most először extra információkat és érdekességeket tudhatnak meg az egyes innovációkról és modellekről (BMW IAA App). A látványos elemeket tartalmazó, beszélő alkalmazás használatával a látogatók egy eddig ismeretlen dimenzióban, a valóság újfajta kiterjesztésében élhetik át a vadonatúj BMW 7-es sorozat és néhány másik modell debütálását. – Hamisítatlanul egyedi, jellegzetes modellcsaládok, kiemelkedő új járművek és izgalmas innovációk övezik a BMW ez évi frankfurti, úttörő szereplését, amely egy páratlan showélménnyel ajándékozza majd meg a 2015-ös Frankfurti Nemzetközi Autószalon közönségét – mondta Steven Althaus, a BMW márkamenedzsmenti igazgatója és a BMW Group marketingszolgáltatásokért felelős részlegének vezetője.

Nevét két szó összeolvadásából kapta. A coloniale: gyarmat és a rurale, azaz vidék szavakból. Ebből ki is derül, hogy hova is szánták eredetileg ezt a modellt: a nehéz, göröngyös gyarmati területekre és a tengerentúli piacokra. Hatéves életciklusa alatt 39 200 darab Renault Colorale gördült le a gyártósorokról. Elkapott lendület A modell először akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor 1951-ben az Algiers- Fokváros Rallye-n a rajthoz állt. Ugyanakkor rengeteg expedíciós kalandot teljesítettek ilyen autóval, mint például a Tierra Del Fuegóból induló és alaszkai végállomással rendelkező kihívásokkal teli túrát, vagy a Thibesti expedíciót amelynek útvonala Kongón keresztül vezetett Etiópiába. Identitászavar Ezek ellenére sohasem volt egy sikermodell. Ennek több oka is lehetett: Az egyik az volt, hogy az európai vásárlók nem igazán tudták hova tenni az autót, mert valójában egy középkategóriás gépkocsi volt a Colorale, de a vásárlók mégis egy hatalmas családi autót láttak benne, ugyanakkor kinézetre igyekezett egy kis kombinak látszani (melyek akkoriban igen sikeresek voltak, és tolták a szekeret a Renault-nál, talán mindenki emlékszik még a Renault 4CV-re). Egy másik ok a kialakítása volt − mai szemmel leginkább SUV-nak neveznénk − mely az akkori korban minden eleganciát nélkülözőnek, már-már otrombának és tohonyának tűnt. Aminek azért volt némi alapja. Adók és lóerők Motorja legelőször 1936-ban debütált a Primaquatre-ban. Ez az oldalszerepelt motor nagyon robusztus volt, s hogy az 1940-es években kapható alacsonyabb oktánszámú üzemanyaggal is működjön, ezért igen alacsony kompressziója volt a 2383 köbcentis, 48 lóerős erőműnek. Ezt az árat viszont valahol meg kellett fizetni. Az erőforrás magasabb (14CV) adóosztályba tartozott, ami szintén egy komoly ellenérv volt. Erre a Renault is ráébredt, és igen hamar, gyakorlatilag kevesebb, mint 3 évvel a bemutatás után új aggregátot kapott a Colorale, mely immár 1996 köbcentivel és 58 lóerős teljesítménnyel rendelkezett. Immár az autó végsebessége a 105 km/órát is meghaladta, ami szép teljesítmény egy 1640 kilogrammos öntömegű járműtől. Ugyanakkor viszont a több lóerő kevesebb nyomatékot jelentett, így az összhatás nem sokban változott, hiszen az előd is képes volt elérni a 100 km/órás sebességet, igaz hosszas erőlködés, nekifutás, illetve ideális körülmények között. Viszont az új motorral kisebb (12CV) adóosztályba sorolódott az autó, ami jelentős előnyöket jelentett akkoriban. Palettabővülés Hogy az eladásokat feldobják, sok karosszériavariáns jelent meg a Colorale-ból. Messze legnépszerűbb a Colorale Prairie volt: ez 3-3 oldalablakkal, 4 ajtóval, és 6 személyes utastérrel készült. Érdekessége volt még, hogy a hátsó ajtók menetiránnyal szemben nyíltak. A 6 személy mellett még jelentős méretű poggyásztér is maradt a csomagok számára, ami a hátsó ülések ledöntésével tovább bővülhetett, így a Prairie közel 3 köbméternyi csomagot tudott elnyelni! A Prairie-ből készült taxi verzió is, amely a London taxi mintájára egymással szembefordított üléseket jelentett (a menetiránynak háttal ülők padjai felhajthatóak voltak), de ez a modell 1952-ben eltűnt a kínálatból. A Colorale Savane volt a második legnépszerűbb modell, amely oldalanként csak 1-1 ajtóval rendelkezett és az oldalablakokat lesötétítették, hogy a beltér ne melegedjen túl a forróságban. A Savane mint „nehézterepes kisáru-szállító” is kedvelt volt megerősített futóművének köszönhetően. Létezett még belőle még pickup (1950−1953), pickup II (1954−1956), csak kabin+alváz kivitel (1950−1956), platós (1953−1956) és mini-van verzió is (1950−1956). 1951-ben bemutatták a Colorale négykerék-meghajtású verzióját, de csak 1952-ben jutott el a sorozatgyártásig, illetve a vevőkhöz. Viszont az akkor már nem gyártott taxi verzió kivételével az összes karosszériavariánshoz rendelhető volt a robusztus összkerékhajtás. A Colorale utód nélkül tűnt el a Renault modellpalettájáról 1957-ben.

A legnagyobb mértékben, 11 százalékkal az ír Ryanair növelte forgalmát, a tavaly júliusi 9,1 millió után 11 százalékkal 10,1 millióra növelte utasaik számát, a járatok töltöttsége pedig 4 százalékponttal 95 százalékra javult. A társaság történetében ez volt az első hónap, amikor átlépte a 10 milliós utasszámot és töltöttségi mutatója sem volt soha ilyen magas. Az angol easyJet az év hetedik hónapjában 7 millió utast szállított, szemben a tavaly júliusi 6,4 millióval, ez 9,4 százalékos javulásnak felel meg. A cég Airbusainak átlagos töltöttsége 1,2 százalékponttal 94,3 százalékra javult. A Norwegian Air Shuttle szintén rekordméretű utasforgalomról számolt be: 2,7 millióan repültek a cég járatain júliusban, ez 8 százalékkal magasabb a 2014 júliusi szinthez képest. A norvég diszkont társaságnak is sikerült a kihasználtságot javítani, a cég piros-fehér Boeingjei átlagosan 93,8 százalékos töltöttséggel üzemeltek.

A beruházás része az idegenforgalmi szempontból kiemelten fontos állomásokat és megállóhelyeket érintő felújítás-sorozatnak, amelyet a MÁV részben saját forrásból, részben Európai Uniós forrásokból, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel és önkormányzatokkal együttműködve, pályázati pénzekből valósít meg. Rövidtávon a fővárosban körvasúti megállóhelyek létesítése is szerepel a tervek között. Az első ütemben négy új megállóhely: Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva és Közvágóhíd épül meg, míg Ferencváros állomáson új peron készül. Gyula is bekerült a felújítandó vasútállomások közé Az új beruházások révén a megyei jogú városok és kiemelt vasúti csomópontok olyan utasforgalmi centrumokat képeznek majd, amelyek integrálják a különböző közlekedési ágakat. A vasúttársaság azon épületeit, amelyeket a jövőben nem tud hasznosítani részben költségcsökkentés érdekében elbontja, visszafejleszti. A több száz, üzemi célokra nem hasznosítható építmény bontására a MÁV jelenlegi üzleti terve évi 300-350 millió forintot különített el. A MÁV beszámolt arról is, hogy 2010-2014 között a vasúttársaság 841 millió forintot fordított saját forrásból állomások és megállóhelyek felújítására. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pedig korábban azt közölte, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban ezermilliárd forint jut a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére.