Az Xbox-os Forza Motorsport játékosai tervezték meg a vadonatúj Ford Focus RS különleges fényezését. Az egyedi autó ma mutatkozott be a Microsoft egyik különleges rendezvényén a 2015-ös kölni Gamescom nemzetközi expója előtt. A különleges Forza Focus RS-sel a BBC Top Gear műsorának ismert szereplője, a Stig érkezett a rendezvényre, és egész este meg sem vált az autótól. A Microsoft Xbox One konzoljára készülő Forza Motorsport 6 című új videojátékban egyébként ő is feltűnik majd. A vadonatúj Focus RS a modellsorozat harmadik generációját képviseli; az első RS-változat 2002-ben, a második pedig 2009-ben jelent meg az utakon. A Ford Performance csapata által kifejlesztett autót 350 lóerős, 2,3 literes EcoBoost benzinmotor hajtja, s ebben az autóban tűnik fel először az innovatív Ford Performance Összkerékhajtás is, emellett pedig ez a legelső RS, amelynek vezetője többféle üzemmód közül választhat, így többek közt az iparágban elsőként alkalmazott a Drift Üzemmód és a Startvezérlés is rendelkezésére áll. A Ford a Microsofttal közösen a Ford GT ultranagy teljesítményű szupersportkocsit is bemutatja a Forza Motorsport 6-ban, a népszerű Xbox autóversenyzős videojátékok sorozatának legújabb változatában. A Forza Motorsport 6 a Gamescom vásáron debütál, s a játék az év végén jelenik meg Európában. A rendezvény látogatói élőben is megcsodálhatják a játék kiemelt sztárját, a borítón is megjelenő vadonatúj Ford GT-t. Az augusztus 5-9. között nyitva tartó Gamescom a legnagyobb, interaktív játékokkal foglalkozó vásár Európában. A Ford Performance kínálatának csúcsán álló vadonatúj Ford GT áramvonalas, szénszálas karosszériája alatt egy takarékos, ikerturbós V6-os EcoBoost motor lapul, amely az autóipar egyik legjobb teljesítmény-tömeg arányát kínálja. A Ford GT korszerű futóművét versenyautós stílusban, csatolt lengőkaros és nyomórudas szerkezettel alkották meg a Ford mérnökei; az állítható hasmagasságú autót kerámia-karbon féktárcsák lassítják. Az új GT a Ford által valaha készített egyik legexkluzívabb autó, amit csak limitált darabszámban értékesítenek. „A Forza Motorsport 6-ban az autóversenyzés és a számítógépes játékok rajongói világszerte elsőként tapasztalhatják meg, milyen érzés vezetni az új, ultranagy teljesítményű Ford GT szupersportkocsit,” – nyilatkozta Dan Greenawalt, a washingtoni Redmondban működő Turn 10 Studios kreatív igazgatója. „Izgatottan várjuk, hogy Kölnben végre bemutathassuk az új ruhába öltöztetett Focus RS-t, melyhez a Forza közössége tervezett különleges fényezést. A Gamescom Expo alatt a játékosok élőben láthatják majd a Forza Motorsport 6 borítójára felkerült Ford GT-t is.” A Focus RS különleges külső megjelenését a számítógépes játékokkal foglalkozó IGN weboldalon meghirdetett versenyen véglegesítették, amelyen a Forza Horizon 2 játékosai vetélkedtek egymással a legjobb dizájn díjáért. 

Az 1969-es Sygma versenyautó                                                                 Forrás: Pininfarina Pinifarina tanulmánya Kísérleti darab maradt az 1969-es Sygma Grand Prix tanulmánymodell, melyet a svájci Automobile Revue felkérésére és közreműködésével az olasz Pininfarina karosszériatervező stúdió készített: a nagyméretű orr-résszel és az oldalsó karosszériaelemekkel az összeakadást meg az ütközés utáni repülést akarták megakadályozni, ám egyke maradt, mert eltért a klasszikus formától. Voltak zsákutcák és túl jól sikerült műszaki megoldások, melyeket száműztek a pályákról, hogy aztán néhány ismét visszatérjen. Ideiglenesen betiltották a teljesen sima felületű - slick - abroncsot és a turbót, napjainkban megint engedélyezett használatuk, az viszont biztos, hogy nem térhetnek vissza a ventilátoros légterelők és a hatkerekű versenyautók. Futurisztikus tricikli a Mazda-Dunlop párostól                                        Forrás: Mazda, Dunlop Száguldó laboratórium A Forma 1 a járműipar kísérleti laboratóriuma, melyben nemcsak a technológiákkal, de a szabályalkotókkal is folyamatosan harcolnak a mérnökök, és keresik a kiskapukat a Nemzetközi Autószövetség (FIA) Formulájában, vagyis technikai előírásaiban. Az 1950-ös szabálykönyvben még csak a motorok lökettérfogatát korlátozták: kompresszorral 1500 köbcenti, atmoszférikusan 4500 köbcenti volt a maximum, 1954 és 1960 között hasonló szerkezeteknél 750, illetve 2500 köbcenti volt a felső határ. Közben jelentősen változtak a konstrukciók: az 1960-as Lotus motorja még elől volt, az 1961-es Ferrariban már a vezető mögé került. 1961 és 1965 között az 1300-as feltöltős és 1500-as szívómotorok mellett már előírták a 450 kilogrammos minimális menetkész tömeget. 1966-ban megjelent az 1500-as kompresszoros, és a 3000-es szívómotoros előírás, valamint az 500 kilogrammos minimális súly. 1985-ben a fogyasztást 220 literre, 1986-ban 195 literre korlátozták. A akkoriban a másfél-literes Honda V-hathengeresének teljesítménye 1217 lóerő volt. 1987-ben a 3500 köbcentis szívómotoroknál kisebb, 1500 köbcentis, turbófeltöltős motorok teljesítményének megzabolázására először a töltőnyomást korlátozták 4-ről 2,5 bárra, majd 1989-ben a feltöltős hajtóműveket kitiltották a pályákról. Minimális tömeg 1995-től 3000 ezer köbcenti lett a felső határ, 1997-től 600 kiló a minimális a menetkész tömeg, a vezetővel együtt. A sebesség korlátozása mellett a veszélyes elemeket is száműzték: az 1968-as Lotusokon magasra kinyúló szárnyak után 1988-ban mennie kellett az ugyancsak jobb tapadást biztosító és az 1978-as Brabham kocsi hátuljára épített ventilátoroknak is. Gordon Murray ötletének lényege, hogy a motor hűtése mellett a ventilátor kiszívta az autó alól a levegőt, amivel jobb tapadást ért el, a Brabham akkori csapatfőnöke Bernie Ecclestone. A különleges Tyrell az 1976-os Svéd GP-n                                                Forrás: avtowp Hatkerekűek a ringen Mivel a szabályok nem tiltották, 1976-ban a Tyrell Ford, 1981-ben pedig a Williams próbálkozott hatkerekű versenyautóval, de sem a kormányzott négy első kerék, sem pedig a megduplázott, vagyis négy hajtott hátsó nem váltotta be a reményeket. Sikertelenségük miatt a fura kocsik önként levonultak a pályákról, de a következő szezon elején azért négyben maximálták a kerekek számát. 1994-től kötelező volt a verseny közbeni tankolás, később csak a gumicsere. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) döntése értelmében a kipörgésgátlót először 1993-ban tiltották meg, majd 2001-től engedélyezték, aztán 2008-tól megint száműzték a Forma 1-ből. 2014-ben visszakerülhettek a turbók, melyekkel az 1,6 literes V6 hengeres motorok teljesítménye 800 lóerős lett, igaz, korlátozták a töltőnyomást, mellyel veszélyesre szaporítható a ménes. További veszélyt jelent az ütközéseknél a nyitott fülke, melyet már többször zárttá akartak tenni, hogy a másik autóról lerepülő alkatrészektől is megvédjék a pilótát. Éppen a Hungaroringen szenvedett súlyos sérülést Félipe Massa. Pat Symonds rajza Lássuk a jövőt! Hogy milyenek lesznek a Forma-1-es autók 2020-ban? A brit F1 Racing magazinnak profi versenymérnök rajzban válaszolt. A szingapúri bunda ütközéses botrány miatt a Renault-tól elküldött és jelenleg a Williams csapatnál működő Pat Symonds versenymérnök grafikája szerint a jelenleginél alacsonyabb oldalfalú és nagyobb keréktárcsára szerelt gumiabroncsokat szerelnek majd a fedett kabinú autókra, a leszorító erőt szolidabb és egységesebb hátsószárnyak növelik, miközben a hidridrendszerek KERS teljesítménye 250 lóerőnyi többletet ad majd az előzésekhez, ami néhány másodpercig már ezernél több lóerőt jelent. Ekkora teljesítmény továbbításához pedig szélesebb abroncsok kellenek: ezekről már tárgyalnak a FIA szakemberei, a csapatmérnökök és pilóták. Az ötlet mindenkinek teszik, így a jelenlegi – 245 mm széles első, és 325 mm széles hátsó – abroncsok helyett 2017-ben jöhetnek a 400 mm széles kerekek. Kirill Ponomarenko rajza a jövőgépről   A cikk a 2015. július 22-i Népszabadságban jelent meg

A Tesla első embere, Elon Musk levelet írt a cég részvényeseinek, amelyből kiderült, hogy a cég már a Model X szeptemberi világpremierjére készülődik. Jelenleg a fejlesztőmunka utolsó fázisában tartanak, még készülnek a tesztelésre szánt autók, a gyártósorok felkészítése lassan befejeződik, és már a beszállítókkal folytatott tárgyalások is lassan lezárulnak. A Model X-et eredetileg 2013-ban akarták bemutatni, de a bonyolult technika miatt elhúzódott a fejlesztése, jelenleg már csak a hátsó ülés összetett konstrukciójából adódó problémákat kell megoldania a mérnököknek. „A Model X-et különösen nehéz volt kifejleszteni, talán egy autót sem volt nehezebb, ami létezik a világon. De ez egy csodálatos jármű, az emberek el fogják dobni az agyukat tőle” – nyilatkozta Musk egy sajtókonferencián. A járműről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a külseje az egyterűek és a SUV-ok formajegyeit is hordozza, és hogy hátul sirányszárnyas ajtókat visel majd. A hajtásról egy kétmotoros, összkerék-meghajtású elektromos hajtáslánc gondoskodik majd, ami nagyjából megegyezik azzal, amit a Model S-ben is használnak. A teljesítmény és menetdinamikai adatokat csak szeptemberben hozza nyilvánosságra a Tesla. Musk azt is bejelentette, hogy az idei második negyedévben az amerikai gyártó 12 807 darab autót gyártott, ami 15 százalékkal több az első negyedéves, és 46 százalékkal több a tavaly ilyenkor elért mennyiségnél.

A BMW észak-amerikai részlege bejelentette, hogy új kerekesszék tervezésébe fogott, amelyet az Egyesült Államok paralimpiai csapata kap majd meg. Az új kerekesszékeknek a 2016-os riói olimpiára kell majd elkészülnie, vagyis azért valamivel hamarabb, hogy a mozgáskorlátozott sportolók gyakorolhassanak is vele. A fejlesztést a BMW kaliforniai Designworks stúdiója végzi majd, a munka során a sportolók véleményét is figyelembe veszik majd. Sajtóközleményében a BMW azt állítja, a kerekesszékek újfajta vázzal, kedvező légellenállással rendelkezik majd, emellett a sportoló rögzítésén is javítanak az előző székekhez képest. További fejlődés várható a kormányozhatóság és a fékezés területén is, emellett azt is fontos tudni, hogy a szék legtöbb alkatrésze szénszálból készül majd. Egy vázlatot már ki is adtak az új járműről, amely azonban a részleteket még elnagyoltan mutatja be. „Az amerikai csapattal folytatott hat éves együttműködésünk során elköteleződtünk amellett, hogy javítsuk az atléták teljesítményét a korszerű technológiánk által. Ez a mostani megbízásunk nem csak egy különleges kihívás, hanem segít a paralimpiai atléták nagyobb mobilitási kihívásainak megoldásában is” – nyilatkozta Trudy Hardy, a BMW Észak-Amerika Marketing elnökhelyettese.