A nemzetgazdasági miniszter által vezetett szakértői delegáció ennek érdekében elsőként kerekasztal-beszélgetést folytatott Pekingben az akkumulátor-újrahasznosítás iparágának ötvezető cégével: a Gotion High Tech, a CNGR Advanced Material, a Ganzhou Teng Yuan Cobalt, a Hithium Energy Storage, a Huanchuang (Xiamen) Technology illetékeseivel. Továbbá külön, kiemelten egyeztetett a GEM Co. Ltd., valamint a Jereh Csoport vezetőivel. Ezt követően pedig gyárlátogatást tett a Zhejiang Huayou Cobalt Co Ltd. feldolgozó üzemében, valamint találkozott a cég vezetőivel Quzhou-ban. Az Európai Unió széleskörűen és szigorúan szabályozza az akkumulátorgyártás teljes körforgásos folyamatát. Idetartozik a ritkaföldfémekre vonatkozó irányelv, a "Right to Repair" rendelet, valamint a 2023-ban elfogadott Akkumulátor-Rendelet, ami a teljes iparágra kiterjedően határozza meg a szabályokat. Az Akkumulátor-Rendelet értelmében a hordozható akkumulátorok gyártói felelősek az összes akkumulátor hulladék begyűjtéséért. Ez a gyártási hulladékok kezelését és az elhasznált akkumulátorok begyűjtését egyaránt szabályozza. A rendelet magában foglalja egy visszavételi és begyűjtési rendszer létrehozásának kötelezettségét, és azt is pontosan meghatározza, hogy ezeken a helyeken, hogyan kell kezelni a hulladékot. A rendelet meghatározza, hogy az akkumulátorhulladékot milyen arányban kell begyűjteni: a begyűjtési aránynak el kell érnie 2023 végéig a 45 százalékot, 2027 végéig a 63 százalékot, míg 2030 végéig 73 százalékot - ismertette az NGM. A tárcavezető a kínai tárgyalások során kiemelte az olyan cégekkel való kapcsolatfelvétel fontosságát és szerepét, amelyek az akkumulátorok újrahasznosításán túlmutatóan aktívan támogatják a fenntartható és környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák alkalmazását, valamint az akkumulátorokat tekintve is az újrahasznosítható anyagok arányának növelésére törekednek. Bár hazánk élen jár a high-tech akkumulátorok előállításában, az akkumulátor-feldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása azonban még hiányzó iparágnak számít Magyarországon és egész Európában is - emelte ki az NGM. A nemzetgazdasági és szuverenitási szempontokat szem előtt tartva alapvető fontosságú, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztéma Magyarországon az elérhető legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra épülő "pre- és post-treatment" üzemek létrehozásával erősödjön tovább. Mindez új lehetőséget nyit az ágazat számára, valamint biztonságos és környezetbarát megoldásokat biztosít a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására, valamint a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására, ezzel is elősegítve a gyártáshoz szükséges alapanyagok előállítását - hangsúlyozta a minisztérium. Nagy Márton ismét megállapította, hogy az elektromos közlekedés jelenti az európai ipar jövőjét. Az átállás felgyorsítása érdekében Magyarország, mint az EU soros elnöke, új közösségi szintű akciótervet dolgozott ki. A terv javaslatokat tartalmaz többek között a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, a vásárlási támogatások bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására - idézte fel az NGM.   Borítókép: Hévíz, 2024. május 1. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond Hévíz várossá nyilvánításának 32. évfordulóján tartott ünnepségen a városháza előtti téren 2024. május 1-jén. MTI/Katona Tibor  

Napjaink környezettudatos fogyasztói folyamatosan ökológiai lábnyomuk csökkentésére törekszenek, és olyan márkákat, illetve vállalatokat keresnek, amelyek megfelelnek értékrendjüknek. Az OSRAM új környezetbarát csomagolástechnológiája csak a legújabb az innovációk hosszú sorában, amelyek lehetővé teszik az autóipari szakemberek és kiskereskedők számára, hogy támogassák ügyfeleik hulladékcsökkentési törekvését. A hosszú élettartamú ULTRA LIFE halogén lámpáktól a LED-es cserelámpákig számos fontos lépést említhetünk a világítás fejlesztése és a fenntarthatóság szempontjából. A fenntarthatóbb jövő felé azonban nem a termékinnováció az egyetlen út. 2022-ben az OSRAM az erőforrás-tudatosság iránti nagyobb mértékű kötelezettségvállalás keretében környezetbarát csomagolási kezdeményezést indított. Az eredmények rendkívül pozitívak voltak. A jövőben minden OSRAM lámpát 100%-ban műanyagmentes, újrahasznosítható, megújuló erőforrásokból előállított anyagokba csomagolnak majd. Ez pedig nemcsak az újabb LED-es lámpákra vonatkozik, hanem a hagyományos halogén- és xenonlámpákra is. A termékek és az árak változatlanok, a csomagolás megújítása viszont jelentős előrelépést jelent. Az új dobozok és buborékcsomagolások műanyag nélkül is ugyanolyan hatékonyan védik a termékeket, és bár azok már nem láthatóak kívülről, az izzók tényleges méretben szerepelnek a dobozokon, minden olyan információval együtt, amelyre a vállalkozásoknak és a felhasználóknak szükségük lehet. Ez egy apró változtatás. De sok kis módosítás összeadódva jelentős hatással bír. Az újrahasznosított és 100%-ban újrahasznosítható karton használatával az OSRAM évente több száz tonnával csökkenti a gyártás során felhasznált műanyag mennyiségét, valamint jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ez természetesen jó hír a környezet szempontjából, de az autószerelő műhelyek és a kiskereskedők számára is, akiknek megvannak a maguk fenntarthatósági céljaik. Az új műanyagmentes csomagolást fokozatosan vezetik majd be, a készletek és a kiskereskedők igényeinek függvényében.  

Hidrogénmeghajtással (H₂) a nehéz haszongépjárművek gyakorlatilag kibocsátásmentesen működtethetők – azaz üvegházhatású gázok (elsősorban szén-dioxid) és légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, korom stb.) közvetlen környezetbe juttatása nélkül. A hidrogénes tehergépkocsik ezért az Európai Unióban jogszabály szerint zéró kibocsátású járműnek számítanak, amelyek bizonyos előnyöket élveznek többek között a városközpontokba való behajtási tilalmak vagy a tehergépkocsikra kivetett útdíjak esetében. A „Future Lab" sorozat részeként a DACHSER vállalati kutatási és fejlesztési részlegének eredményeit mutatják be, amelyeket a különböző szakterületekkel és telephelyekkel, valamint a Fraunhofer IML DACHSER Enterprise Lab intézetével és egyéb kutatási és technológiai partnerekkel szoros együttműködésben dolgoztak ki.   Az elektromos járművekkel (nemzetközi rövidítéssel: BEV, battery-electric vehicle) ellentétben azonban a hidrogénmeghajtású tehergépkocsik még a fejlődés más szakaszában vannak a technológiát és a megvalósítást illetően. Míg a BEV-teherautók fokozatosan elérhetővé válnak sorozatgyártásban a kis és 2025-től a nagyobb távolságú közlekedés számára, akár 500 kilométeres hatótávolsággal, addig a hidrogénes járművek csak prototípusokként, legjobb esetben is kis sorozatban gyártva állnak rendelkezésre. Jelenleg még nem világos, hogy pontosan milyen hidrogénhajtás és milyen feltöltési mód lesz a vezető szabvány a jövőben. Alapvetően megkülönböztetjük a belső égésű motorral hajtott hidrogénes tehergépkocsikat (H₂-ICE) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtású járműveket (FCEV). A H₂-ICE teherautók a meglévő benzin- és dízeltechnológiát használják. A hidrogént egy dugattyús motorba fecskendezik, majd begyújtják, a felszabaduló energiát pedig mozgássá és hővé alakítják át. Ennek a technológiának az előnye egyben a hátránya is: a jól ismert belsőégésű technológián alapul. Ez jelenleg előny, de az elektromos járművek felé történő egyre nagyobb mértékű elmozdulással ez a működési elv a jövőben hátránynak is bizonyulhat, mivel az alkatrészgyártók hosszú távon egy platformra fognak összpontosítani. A H₂-ICE emellett minimális szén-dioxid- és légszennyezőanyag-maradványkibocsátással is jár. A nagy haszongépjármű-gyártók közül az MAN, a Volvo és a DAF közölte, hogy tovább dolgoznak a hidrogénüzemű belsőégésű motorok technológiájának fejlesztésén. Különleges fókuszban: az üzemanyagcella A vezető haszongépjármű-gyártók többsége az üzemanyagcellás megoldást részesíti előnyben a hidrogénmeghajtás tekintetében. Ennek a technológiának a lényege, hogy egy katalitikus reakció részeként a hidrogénatomok az üzemanyagcellában egy elektronnal könnyebbé válnak. Ezáltal elektromos áram keletkezik, amelyet vagy közvetlenül felhasznál a jármű elektromos meghajtása, vagy egy tartalék akkumulátorban tárolja. A reakció során a levegőből származó oxigénnel keveredve „hulladékként” vízgőz (H₂O) és hő keletkezik. Az FCEV-teherautók az e-mobilitás elektromos platformjaira épülnek, és a technológia hatékonyabb, mint a hasonló H₂-ICE-hajtások. Elsősorban a Daimler Trucks, a Volvo és az Iveco fejleszt ezen koncepció mentén vontatókat, és futnak már FCEV-prototípusaik az utakon. Sorozatgyártású járművek a hozzájuk kapcsolódó szervizhálózattal együtt azonban csak az évtized végére várhatóak. A dél-koreai gyártó, a Hyundai gyárt jelenleg kis sorozatban FCEV-teherautókat Xcient Fuel Cell üzemanyagcellával. A DACHSER is több mint egy éve használ két műszakos üzemben egy Hyundai hidrogénmotoros teherautót pótkocsival. A Magdeburgban állomásozó, több mint 400 kilométeres hatótávolságú jármű általában gond nélkül ingázik Szász-Anhalt tartomány fővárosa és Berlin között. Maga az üzemanyagcella-technológia már kiforrott a teherautók számára. Hiányzik még viszont a hidrogén járműben való tárolására vonatkozó szabvány. Itt három rendszer küzd az elsőségért: A városi buszoknál és például a Hyundai teherautóknál alkalmazott szabvány esetében a gáznemű hidrogént 350 bar nyomású gázpalackokban tárolják. A 350 baros technológia kipróbált és bevált, valamint megfelelően magas az ezt a technológiát használó töltőállomások száma. Nagy hátránya viszont, hogy a sűrített gázpalackok sok helyet igényelnek, így az adott járműméretek mellett aligha lehet 500 kilométer feletti hatótávolságot elérni anélkül, hogy ne csökkenne a rakomány számára fenntartott raktér. Ez azt jelenti, hogy ez a technológia hatótáv tekintetében nem előnyösebb, mint a BEV. Más gyártók, például a Daimler és az Iveco ezért a 700 baros technológiára támaszkodnak. A szintén palackokban, magasabb nyomáson tárolt hidrogén körülbelül 750 kilométeres hatótávolságot biztosít a rakodótér csökkenése nélkül. Az AFIR- (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló) irányelv szerint 2030-ig az EU autópálya-hálózatán ki kell építeni egy megfelelő, 700 baros töltőállomás-rendszert tehergépkocsik számára. A leginkább ambiciózus hidrogéntárolási technológiát a Daimler fejleszti. Ennek során a nyomás alatt, hidegen cseppfolyósított hidrogént (LH₂) folyadékként speciális tartályokba tankolják, a földgázt hidegen és nyomás alatt cseppfolyósított LNG-technológiához hasonlóan. Az LH₂-technológia nagy energiasűrűségének köszönhetően a teherautók hatótávolsága így meghaladja az 1000 kilométert. A cseppfolyósításhoz szükséges nagy mennyiségű energia miatt viszont jelenleg ez a hidrogéntárolási technológia áll legtávolabb a széles körű elterjedéstől. A költségek jelentik a különbséget A költségek közvetlen összehasonlításában a hidrogénmeghajtású technológia jelenleg elmarad a BEV teherautók mögött. Sorozatgyártás hiányában az FCEV-ek beszerzési költsége több mint kétszerese a hasonló BEV-teherautókénak. Az üzemeltetési költségek szempontjából elsősorban a járművek energiafogyasztása és a zöld hidrogén vagy a villamos energia ára lényeges, beleértve a tankolási és töltési infrastruktúra költségeit is. Az európai árszintek azonban ezen a területen rendkívül eltérőek. A hidrogénmeghajtású teherautók gazdasági szempontból akkor tehetnek szert előnyre a BEV-ekkel szemben, ha a számításban szerepet játszik az 500 kilométert jóval meghaladó hatótávolság vagy az üzemidő is. Ha például a sofőrök értékes idejét a BEV-ek töltése köti le, mert nem áll rendelkezésre elegendő gyorstöltő, vagy ha a BEV-járművek nem képesek napi 20 órán keresztül üzemelni, akkor a hidrogénes teherautó a rövid, körülbelül 15 perces tankolási idő miatt előnyös lehet az összköltségek szempontjából. A hidrogénmeghajtású tehergépkocsik gyártóinak sürgősen tisztázniuk kell a tankolási szabványokat, hogy megkezdődhessenek a beruházások az infrastruktúra-bővítés területén, és elindulhasson a sorozatgyártás. Ez a technológia kizárólag így válthatja be ígéretét és járulhat hozzá az éghajlatvédelemhez. A DACHSER álláspontja szerint a logisztikának az EU-ban a közúti áruszállításra jóváhagyott valamennyi nulla kibocsátású technológiára szüksége van. A gyakran heves „BEV kontra hidrogén" vitában az alábbi megállapítás érvényes: a kérdés nem „vagy-vagy” – az elektromos-hidrogén disputában egyértelműen „is-is" válaszra van szükség.    

A nagy sportmúlttal rendelkező, ikonikus márkát Magyarországon éppen 2 évvel ezelőtt, 2022. szeptemberében kezdte el forgalmazni a Duna Motors Disztribúció Kft., az MG hazai magánimportőre, a Duna Autó cégcsoport tagja. A kezdetben 22 márkakereskedésből álló hálózat egy évvel később 24 tagúra bővült, országos lefedettséget biztosítva a márkának és az ügyfeleknek. Az MG sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy változatos modellkínálatával széles vásárlóréteget szólít meg. A klasszikus ötajtós és kombi karosszériaváltozatok mellett a népszerű SUV-k is megtalálhatók a kínálatban, hajtáslánc tekintetében pedig benzines, hibrid és tisztán elektromos meghajtású autók alkotják a termékpalettát. A kereskedői hálózat és a modellkínálat bővülésével az elmúlt két évben folyamatosan nőttek az eladási adatok, és ennek következtében pedig az MG láthatósága az utakon. Az MG 9 hónap alatt adta el az első 1000 autót a magyar piacon, majd újabb 8 hónap alatt jutott el 2000. autóátadáshoz. A márka 2024-ben is folytatta a korábbi időszak dinamikus növekedését Magyarországon, és alig 7 hónappal 2000. autóátadás után tulajdonoshoz került a 3000. MG gépkocsi. Ehhez a jelentős értékesítési mérföldkőhöz nagyban hozzájárult az MG ZS modell népszerűsége, hiszen az eladások több mint kétharmadát ez a modell teszi ki. Két év alatt a benzinmotoros és tisztán elektromos változatokat együttvéve összesen 2122 db talált belőle gazdára hazánkban. Népszerűsége vonzó formatervének, magas biztonsági szintjének, megbízható minőségének és versenyképes árképzésének köszönhető. A háromezredik eladott MG személyautó is egy MG ZS EV. A 100%-ban elektromos Pebble Black metálfényezésű, Comfort felszereltségi szintű Long Range SUV kiemelkedő hatékonyságú elektromotorral és 72 kWh akkumulátorcsomaggal került forgalomba hazánkban, amely 440 km-es WLTP szerinti hatótávra képes. Az ötcsillagos Euro NCAP minősítéssel rendelkező modell számos európai díjat nyert, képességeit a hazai szakmai zsűri is elismerte: 2023-ban az Év Zöld Autója Kategóriagyőztesének választották. A 3000. MG szerencsés tulajdonosa, Dr. Gyökeres Zoltán, az SG Opus Consulting Kft. ügyvezető igazgatója az autóvásárlás kapcsán elmondta, hogy: „Cégünk azért vásárolt egy MG ZS EV elektromos járművet a Duna Autótól, hogy ezzel is megerősítse elkötelezettségét a környezetvédelem és az innováció iránt, hogy ne kelljen kompromisszumot kötni a környezetbarát és a hatékony autózás között. Az MG ZS EV nemcsak a legújabb technológiával van felszerelve, amely hozzájárul az alacsony károsanyag-kibocsátáshoz, hanem a cég munkatársai számára is ideális választás a mindennapi üzleti feladatokhoz. Emellett a jármű családbarát kialakítása révén munkaidő után tökéletesen alkalmas a gyermekek biztonságos és kényelmes szállítására is, amely kulcsfontosságú a számunkra. Az SG Opus Consulting prioritásnak tekinti, hogy olyan fenntartható és innovatív megoldásokba fektessen, amelyek hosszú távon is támogatják a környezet megóvását és munkatársai kényelmét. Az MG ZS EV beszerzése egy újabb lépés a cég zöld jövőképének megvalósítása felé.” Az autó kulcsait Szabó Csaba, az MG magyarországi márkaigazgatója adta át, aki szerint: „Az, hogy 2 év alatt 3000 MG talált gazdára Magyarországon azt jelenti a számunkra, hogy a sikeres márkabevezetésnek köszönhetően gyorsan elfogadta a márkát a magyar piac. A bizalomépítéshez nagyban hozzájárult az alapfelszereltség részét képező 7 éves gyártói garancia, ami a 7 év háromszoros gondoskodás szolgáltatáscsomagunk része. Az autóink sikere a kiváló ár-érték arányban rejlik, aminek köszönhetően fel tudtuk venni a versenyt a globális gazdasági bizonytalansággal és a vásárlóerő visszaesésével. Továbbra is az egyik legelérhetőbb árú elektromos autókínálattal rendelkezünk. A kiváló ár-érték arány mellett az is segítette a népszerűséget, hogy autóink készletről vásárolhatók meg. Az MG mindig reagál a fogyasztói igényekre, mer változtatni és mindig fiatalos lendületet sugároz. 2024-ben is folyamatosan bővítjük az elérhető modelleket, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő méretű, teljesítményű és meghajtású autót. Köszönjük vásárlóink bizalmát, sok örömteli pillanatot és balesetmentes közlekedést kívánunk a 3000. MG-vel!” A magas minőségű kiszolgáláshoz és az igények teljeskörű kielégítésére a gyártó folyamatosan innovatív fejlesztéseket hajt végre. Idén ősszel 3 új modellel bővül a hazai kínálat. A márka szülőhazájában közkedvelt kisautó, az MG3, teljesen megújulva és fejlett öntöltő hibrid hajtáslánccal kerül bevezetésre elsőként. A két népszerű városi terepjáró – az MG ZS és az MG HS – a vásárlói és kereskedői hálózat visszajelzései alapján a folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetően, igazodva a vásárlói igényekhez piacspecifikus preferenciákhoz kialakított felszereltségi szintekkel érkezik.