A Gyöngyösi Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja február 9-én 16 órakor ellenőrizni akart egy Jeep Cherokee-t Gyöngyösön, a Bajcsi-Zsilinszky úton. A sofőr viszont a rendőri felszólításnak nem tett eleget, hanem a várost elhagyva – közben több közlekedési szabályt megsértve – egy mezőgazdasági területre hajtott a terepjáróval, végül elakadt egy vasúti töltésnél. Az igazoltatáskor kiderült róla, hogy nem rendelkezik vezetői engedéllyel, valamint az általa vezetett jármű rendszáma egy másik autóhoz tartozik. A körzeti megbízott és a helyszínre kiérkező járőrök a 33 éves férfit és 27 éves női utasát előállították a városi rendőrkapitányságra, ahol a velük szemben alkalmazott kábítószer-gyorsteszt pozitív értéket mutatott, ezért mindkettőjüket kihallgatták kábítószer birtoklása vétség miatt. Továbbá a gyöngyösi férfi ellen még egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, és őrizetbe vették engedély nélküli vezetés szabálysértés miatt. A nyomozó hatóság az ügyben szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és a keletkezett iratokat a napokban megküldte az ügyészségnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 8126-os számú útra, Csákvár külterületére egy közúti közlekedési balesethez kértek rendőri segítséget április 8-án nem sokkal 11 óra után. A bejelentés után rövid időn belül a helyszínre kiérkező egyenruhások adatgyűjtésbe kezdtek, melynek során a baleset egy szemtanúja elmondta nekik, hogy személyautójával haladt Csákvár irányába, amikor egy előtte haladó Audi, a vele azonos irányba közlekedő Mercedes előzésébe kezdett. A Mercedes vezetője is előzni kezdett egy előtte, vele azonos irányba haladó járművet, azonban a manővert úgy kezdte meg, hogy nem vette észre, hogy őt egy szabályosan közlekedő Audi már előzni kezdte, ennek következtében a két személyautó összeütközött. Az ütközés miatt a vétlen autós, az útról letérve egy fának ütközött, majd jármű a tetejére borulva állt meg. A balesetet okozó sofőr megállás nélkül elhagyta a helyszínt. A rendőrök, a rendelkezésre álló adatok alapján beazonosították a feltételezett elkövetőt, akit másfél órán belül elfogtak és a Bicskei Rendőrkapitányságra előállítottak, ahol segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt büntetőeljárást indítottak a 60 éves bicskei férfival szemben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 24 éves Charles Leclerc-nek ez pályafutása negyedik és az idénybeli második futamgyőzelme.A Ferrari monacói sztárja mögött Sergio Pérez, a Red Bull mexikói pilótája ért célba másodikként, míg a harmadik helyen George Russell, a Mercedes brit versenyzője zárt. Leclerc előnye az összetettben 38 pontra nőtt csapattársával, a melbourne-i futamot feladni kényszerülő spanyol Carlos Sainzzal szemben, és 46-ra a vb-címvédő holland Max Verstappenhez (Red Bull) képest, aki műszaki hiba miatt szintén kiállt. A rajtot Leclerc mellett Pérez és a hétszeres vb-győztes Lewis Hamilton (Mercedes) kapta el kiemelkedően jól, az ötödik pozícióból startoló brit meg is kaparintotta a harmadik helyet az első kanyarban. Az élen Leclerc maradt, mögötte Verstappen és Hamilton száguldott a második és harmadik helyen. A mezőny középső részében küzdő Sainz a harmadik körben a sóderágyba csúszott, feladni kényszerült a viadalt, az autó mentésének idejére pedig a pályára hajtott a biztonsági autó. A Safety Car mindössze három kört töltött a mezőny előtt, majd folytatódhatott a száguldás. Az újraindítás gond nélkül lezajlott, az élen álló Leclerc-t Verstappen üldözte, míg Hamiltont a 9. körben Pérez magabiztosan megelőzte, így a mexikói visszavette a harmadik helyet. A kerékcserék sorát Verstappen kezdte a 19. körben, egy körrel később pedig Pérez is új abroncsokat kapott. Az élről Leclerc csak a 22. körben állt ki friss gumikért, s ugyanígy tett Hamilton is. A 23. körben újra a pályára hajtott a biztonsági autó Sebastian Vettel (Aston Martin) kisebb balesete miatt, de három körrel később már folytatódhatott az éles verseny. Az élen Leclerc, Verstappen, Russell volt a sorrend, rövidesen azonban Pérez megelőzte Russellt és feljött harmadiknak, hamarosan pedig már második volt, csapattársa, Verstappen ugyanis a 39. körben műszaki hiba miatt feladni kényszerült a versenyt. A hajrá kezdetén tehát Leclerc, Pérez, Russell volt az első három sorrendje, ez a leintésig már nem változott. Hamilton negyedikként végzett, a hazai közönség előtt szereplő Daniel Ricciardo (McLaren) hatodik lett, az utolsó, 20. helyről startoló thaiföldi Alexander Albon (Williams) pedig végül a 10. helyen zárt és így egy világbajnoki pontot szerzett. A szezon két hét múlva Imolában, az Emilia Romagna Nagydíjjal folytatódik. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Szerző: Schváb Zoltán okl. építőmérnök (A szerző a KTI Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke) Napjainkban talán nincs is olyan ember a világon, aki valamilyen formában ne hallott volna a drónokról, a pilóta nélküli légijárművekről (UAV – Unmanned Aerial Vehicle). A kevésbé szerencsések a saját bőrükön tapasztalhatták meg a drónok katonai felhasználásának tragikus következményeit, mások a híradásokból értesülhettek rombolóképességükről. S miközben a világ jobb sorsra érdemes részeiben a drónokra halálhozóként tekintenek, a világ másik – szerencsére nagyobb részén – gyerekek és felnőttek egyaránt izgalommal várják, hátha valamelyik szerettüktől drónt kapnak ajándékba. Ez az ellentmondás is jól érzékelteti a mérnöki munkának azt a hatalmas fejlődését, amely néhány évtized leforgása alatt a harcterekről gyakorlatilag a munkahelyekre, a lakásokba hozta ezt a korszakalkotó találmányt. Fotók: Tóbiás és Balambér Az évek során a drónok – ismét csak hála a mérnöki munkának – óriási fejlődésen mentek keresztül, s bár azt állítani, hogy teljesen kikoptak a katonai műveletekből, felelőtlenség lenne, de az is tény, hogy ma már legalább ennyire komoly jelentőséggel bírnak a polgári élet megszámlálhatatlan területén is. A 90-es évektől mérnökök ezrei dolgoztak azon, hogy tökéletesítsék például a drónok irányíthatóságát olyan korábbi találmányok továbbfejlesztésével, mint  a GPS műhold alapú helymeghatározó rendszer vagy a LIDAR (Light Detection and Ranging), a lézer alapú távérzékelés, amely nélkül ma már elképzelhetetlen a biztonságos polgári repülés, de akár az önvezető járművek mozgásának koordinálása is. Az UAV-ok európai uniós és hazai elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2021. január 1-jével Magyarországon is hatályba lépett az az európai uniós törvény, amely a pilóta nélküli repülő eszközök működtetésének és repültetésének szabályozására vonatkozik. Az exponenciálisan növekvő mennyiségű drónok használatát azért is kellett jogi keretek közé szorítani, mert tovább bővült a felhasználási területek száma. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: a drónok napjainkban már az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a logisztika, a katasztrófaelhárítás, a térképészet, a vad- és vízgazdálkodás, a média, illetve a filmgyártás területén is meghatározó szerepet töltenek be. De nem szabad elfeledkezni azokról a – bevezetőmben már említett – felhasználókról sem, akik csupán saját maguk, illetve közvetlen környezetük szórakoztatására használják ezeket az eszközöket, hiszen korábban soha nem látott szemszögből készíthetnek például fantasztikus videófelvételeket. A szabályozásra – a drónok mind szélesebb körű elterjedése mellett – a reptetésekkel kapcsolatos esetleges visszaélések, személyiségi jogok megsértése miatt is szükség volt. Túl azon, hogy a fejlesztésben résztvevő repülőmérnökök jóvoltából ma már – gyakorlatilag korlátlanul – minden igényt és feladatot kielégítő drónokat vásárolhatnak a legkülönbözőbb iparágak képviselőitől kezdve a családapákig, a pilóta nélküli repülőeszközök az ipar megannyi más területein dolgozó mérnökök ezreit vonzotta be a drónokban rejlő lehetőségek feltárása révén. Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy egyszer például mezőgazdasági, vízügyi, erdész-, vegyész- és logisztikai mérnököknek, geológusnak ad majd feladatot és segítséget, szélesebb látókört és megváltozott szemléletmódot egy távolról irányítható repülőeszköz? Márpedig így van, és ezért mérnök mérnöknek köszönettel tartozik. Röviden a hazai drón szabályozásról Ám éppen a drónok tömeges megjelenése miatt vált szükségessé a már említett kötelező érvényű európai uniós szabályozás, amely komoly változásokat hozott a korábbi szabad felhasználás helyett. A legfontosabb változást az jelentette a drónokat repültető magánszemélyek és cégek számára, hogy a 945/2019-es és 947/2019-es EU-s törvények kötelezővé tették a drónokat repültető magánszemélyek és szervezetek, illetve a tulajdonukban lévő pilóta nélküli repülő eszközök és modell repülőgépek, helikopterek nyilvántartásba vételét. Ezen új uniós előírás alól csak a 125 grammnál kisebb súlyú eszközök jelentettek kivételt. A hazai törvényi előírások szerint a felhasználóknak kötelező biztosítással is rendelkezniük kell. A pilóta nélküli repülő eszközök repültetése amúgy két nagy kategóriára osztható. Az egyik az Open, amelyen belül szintén van A1-es, A2-es, és A3-as besorolás, amely a felhasználás módjára vonatkozik, illetve van a Specificed kategória, amely azokra a különleges felhasználási területekre vonatkozik, amelyek esetében a drónok üzemeltetése és használata egy légitársaság működési rendjéhez hasonlítható, vagyis olyan szintű engedély köteles, mint az AOC, azaz Air Operation Certificate egy kereskedelmi légi vállalkozás esetében. A drónokra vonatkozóan LUC (Light UAS Operation Certificate) ennek az engedélynek az elnevezése. Ilyet egyelőre egyetlen cég kapott az Európai Unióban, méghozzá egy norvég vállalkozás a norvég légügyi hatóságtól. Hogy mást ne mondjak, ez a cég környezetvédelmi és halgazdálkodási tevékenységet végez Norvégiában a tenger, azaz nyílt víz felett, de első körben csak olyan tevékenységi körre kapták meg az LUC-t, amely során a drónok a kezelőjüknek a látótávolságán belül (VLOC) maradnak. A terv az, hogy amennyiben problémamentesen tud így a cég működni, akkor néhány hónapon belül már arra is megkapják az engedélyt, hogy a drónjaik látótávolságon túli területeken (BVLOC) is tevékenykedhessenek. Magyarországon is van már több olyan drónos vállalkozás, amelyek tevékenységi köre érintheti a LUC engedélyhez kötött működést. Ilyenek lehetnek a földméréshez, agrártevékenységhez, drónos permetezéshez, elektromos távvezeték, olajvezeték ellenőrzéséhez köthető munkák. Másik fontos kérdés, hogy a drónokat működtető pilótáknak – kategóriától függően – szükséges olyan online tanfolyam elvégzése, amely lehetővé teszi a számukra, hogy hivatalosan repültethessék a drónjaikat. Ezeket az engedélyeket a drónok tekintetében nem szakszolgálati engedélynek nevezik, hanem kompetenciatanúsítványnak, amely azt igazolja, hogy a drónt repültető pilóta tisztába van a rá vonatkozó jogszabályokkal, a repültetés feltételeivel, azzal, hogy milyen speciális engedélyt köteles kérnie, ha speciális légtérben, helyszínen kívánja használni a pilóta nélküli repülő eszközét. Szakértelem és tudásbázis a koalícióban A magyar kormányzat – felismerve az új eszközben és technológiában rejlő és megannyi iparágat érintő lehetőségeket – a Digitális Jólét Program keretében 2020. május 4-én létrehozta a Magyarországi Drón Koalíciót (MDK), amelynek célja, hogy stratégiai és szakmai platformot teremtsen a kormányzat, a kutatói szféra, a piaci szereplők, továbbá a felhasználók számára a magyarországi drónhasználattal és fejlesztésekkel kapcsolatban, hozzájáruljon egy világszínvonalú drón ökoszisztéma, illetve drón tesztkörnyezet kialakításához, valamint a magyarországi drón stratégia kidolgozásához és megvalósításához. Ezen célok megvalósításával nemzetgazdasági szinten mérhető versenyképesség-növekedés elérése váljon lehetségessé a drónok és dróntechnológia széleskörű alkalmazásával. Bizonyára sokan tudják, hogy a koalíció olyan sajátos közigazgatási platform, amelynek célja, hogy megfogalmazza az egyes új digitális technológiákkal kapcsolatos azon kérdéseket, amelyekkel a kormányzatnak az elkövetkező években foglalkoznia kell, és hogy ezekre a kérdésekre közigazgatásilag is értelmezhető válaszokkal tudjon szolgálni. A koalíciók összehasonlító elemzéseket készítenek, kutatásokat támogatnak, serkentik a nemzetközi együttműködéseket, javaslatokat fogalmaznak meg a jogi környezet akadálymentesítésére, és observatory tevékenységet végeznek. Mindezek ismeretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbá a HungaroControl Zrt. úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezésükre megalakuló – és több mint hatvan alapító tagot számláló – koalíció hatékonyan fogja szolgálni a bevezetőben említett célokat. Nem túlzás talán azt állítani, hogy az alapítók mindegyike rendelkezik azzal az elismert – közlekedési tudományokra, közlekedés szervezésre, innovációra, hatósági tevékenységre, légiirányításra épülő – tudásbázissal, amely elősegítheti az új technológiák beépítését a hazai környezetbe. A Magyarországi Drón Koalíció alapítóinak meggyőződése, hogy a drónok területén zajló élesedő nemzetközi versenyben határozott fellépésre van szükség a hazai vállalkozások és a dróntechnológia megerősítése érdekében. Prof. Dr. Palkovics László miniszter a Drón Koalíció alapító okiratának aláírását követő sajtótájékoztatón közölte, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indokolják a magyarországi drón koalíció létrehozását, ugyanis az Európai Bizottság becslései szerint húsz év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót. Magyarország is szeretne ehhez a folyamathoz csatlakozni, és előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén. Az újonnan alakult – tagjainak önkéntes szakmai munkájára épülő – szervezet sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy a kormányzat, a piaci szereplők és a tudományos szféra vezető képviselőiből álló hét fős döntéshozó testület (elnökség) munkáját támogassák azok a munkacsoportok, amelyek összességükben felölelik a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos valamennyi feladatot. E szerint külön munkacsoport foglalkozik majd a drónstratégiával, az oktatással, a tesztkörnyezettel, a technológiával és gyártással, a biztonsággal, a szabályozással, a nemzetközi együttműködéssel, továbbá a sport és rekreációs témakörökkel. Mivel a Magyarországi Drón Koalíció voltaképpen egy szervezett jogi forma nélküli együttműködési fórum, nyilvánvaló, hogy tagja lehet bármely szervezet, amely elkötelezett a drónokkal kapcsolatos innováció iránt, valamint tudásával és szakmai tapasztalatával együtt kíván dolgozni a koalíció tagjaival Magyarország drónhasználattal kapcsolatos céljainak eléréséért. Elképzelhetetlen távlatok a jövő drónhasználatában A következő években és évtizedekben a pilóta nélküli légijárművek alkalmazásában igen erőteljes fejlődés prognosztizálható. Az anyagtudományi, a tervezési, a számítástechnikai, valamint az adatgyűjtésben és adatfeldolgozásban alkalmazott innovációk hatására (pl. mesterséges intelligencia) a drónok számos területen egyre inkább átveszik az ember szerepét. Segítségükkel biztonságosabban, gyorsabban, pontosabban, olcsóbban és nem utolsó sorban környezetkímélőbb módon lehet elvégezni azokat a tevékenységeket, melyeket korábban csak jelentős humán erőforrás igénnyel lehetett megoldani. Az árak csökkenése és a drónok által végezhető funkciók folyamatos növekedése révén a világban egyre több helyen kezdik el az eszközöket egyre nagyobb számban alkalmazni (példaként a mezőgazdaság, a telekommunikáció, a biztonságtechnológia, a hadipar, az egészségügy, a logisztika). Ezáltal a korábbi üzleti trendek és felhasználási módok változnak, új szolgáltatások és megoldások jelennek meg, az innováció gyorsul, ami a légiközlekedés változását is magával vonja. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2021. január 1-jétől hatályos EU-s és hazai jogszabályok olyan új kihívást jelentenek az iparágra nézve, amelyek kezelése széleskörű összefogást igényel az érintett szervezetek között az ipari / kereskedelmi felhasználóktól kezdve, a K+F szervezeteken át egészen az állami szervezetekig, akik a jogszabályi háttér kialakításával foglalkoznak. A Magyarországi Drón Koalíció koordinációs feladatait – az alapítók szándéka szerint – a KTI Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. látja el. A Magyarországi Drón Koalíció kiemelt jelentőségét is jelzi, hogy röviddel megalakulását követően – 2021. július 13-án – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusában – már meg is tartotta első plenáris ülését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megnyitó beszédében elmondta, hogy Magyarország a drón-technológia fejlesztésében és alkalmazásában is vezető szerepre törekszik, amelynek eszköze az MDK és a benne munkálkodó, az iparág teljes horizontját lefedő tagok szakmai munkája révén létrejövő nemzeti drónstratégia. Bár a szabályozás kereteit, sarokpontjait az Európai Unió jogszabályai jelölték ki, azonban a tagállamoknak, így Magyarországnak is bőven van feladata és lehetősége olyan szabályok és környezet kialakítására, mellyel – az EU adta keretek között is – hazánk a drónipar egyik meghatározó szereplőjévé válhat. Az ülésen a szavazásra jogosult tagok elfogadták az elnökség javasolt összetételét, és Dr. habil. Rohács Dániel egyetemi docenst, a BME Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tanszékvezetőjét választották meg az MDK elnökének. Így minden feltétel megvalósult ahhoz, hogy a munkacsoportok megalakításával és feladatkörük részletes meghatározásával folytatódhasson a drónstratégia szakmai előkészítése. A résztvevők döntöttek arról is, hogy az MDK Programirodája a KTI Közlekedéstudományi Intézet keretein belül fog működni Drotár István vezetésével, aki egyúttal az MDK Szakmai Vezetőjének tisztét is betölti. Dr. habil Rohács Dániel az eseményen beszámolt arról is, hogy a már megépült ZalaZONE autóipari tesztpályához kapcsolódóan DroneMotive néven egy tesztlégtér kialakításának előkészületei is megkezdődtek. Az új tesztlégtér kialakítása kifejezetten a drónok szabta igényekhez fog igazodni, így világszinten is egyedülálló lesz a ZalaZONE, az önvezető autók és drónok összevont tesztelésére való képesség révén. Ez a tesztkörnyezet változatos körülmények és műveletek szimulálását, valamint speciális gyakorlati képzések szervezését teszi lehetővé biztonságos körülmények között. A tesztelési lehetőség biztosítása révén a rekreációs vagy szabadidős és ipari felhasználásra tervezett drónok hazai gyártása is lendületet vehet, amely további új munkahelyeket hozhat létre, így a drónok – amelyek a koronavírus alatt visszaszorult személyes munkavégzési lehetőségek miatt még inkább előtérbe kerültek – a pandémia utáni gazdasági újraindításban is szerepet játszhatnak érték- és munkahelyteremtő képességükkel. A magam részéről – némiképp ismerve a magyar mérnöktársadalomban rejlő hatalmas szellemi erőt, kreativitást, tenni akarást, innovatív törekvést – biztos vagyok abban, hogy a maga szakterületén, majd további összehangolt mérnöki munka során mindenki hozzátesz majd ahhoz, hogy Magyarország valóban minta legyen a világ számára a drónfejlesztés, illetve felhasználás területén. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!