A szerkesztők az elmúlt években a versenyszezonok összesítésekor arra lettek figyelmesek, hogy egyre többször magyar versenyző, vagy csapat neve is bekerül a globális, vagy kontinentális listákba, és sokszor a legtetejére. Amikor már az ő felsorolásuk is csak több sorban fért el, merült fel a gondolat, hogy érdemes lenne összeállítani a TOP50 magyar autóversenyző listáját. Ebbe nem csak a nemzetközi porondon eredményes versenyzők, hanem azok a hazai bajnokok, vagy még nem bajnokok, de tehetségek kerülhetnek bele, akik olyasmit értek el a maguk kategóriájában, ami túlmutat az eredményeken.  A TOP50 magyar autóversenyző mellett a díjátadón jelen volt többek között Oláh Gyárfás, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke, Baumgartner Zsolt, F1-es pilóta és a hazai autósport legjelesebb versenyszervezői, csapatainak képviselői. A gálaest díszvendége Jean Alesi, a Ferrari futamgyőztes legendája volt, akit fia, Giuliano Alesi, a Ferrari akadémistája kísért el Budapestre. A Norbik korszaka Nem lehet az aktuális divat következményének tekinteni, hogy hirtelen a Norbert keresztnév lett az, amit több, egyszerre sikeres magyar autóversenyző is visel, hiszen nem egy korosztályba, „évjáratba”  tartoznak, de mégis így alakult: Michelisz Norbert, Kiss Norbert, Nagy Norbert, Herczig Norbert… A tavalyi évet megismételve a TOP50 lista élén idén is Michelisz Norbert végzett. Michelisz Norbert, WTCC világbajnoki 2. helyezett Amikor először beleültem a Hungaroringen a kupás Suzukiba, azt sem tudtam, merre van az előre. Hiába volt az addigi szimulátorozás, a valóság azért más volt. De akkor elhatároztam, lépésről lépésre tanulva fel fogok jutni a valóságban is a csúcsra. Már a Hondás gyári szerződés is egyfajta csúcs, hiszen annál, hogy egy világbajoki sorozatban szereplő gyári csapat „főállású” pilótája legyen egy versenyző, többet nem lehet elérni. Persze a szurkolók megkülönböztetik az egyes verseny sorozatokat, de az FIA vb, és azon belül egy gyári csapat mindenképpen a csúcs. A képzeletbeli dobogó másorik fokára Tassi Attila, TCR bajnok állhatott, míg a harmadik hely Szabó Krisztiáné lett, aki kétszeres ralikrossz Európa bajnok. A lista negyedik helyezettje Kiss Norbert, kétszeres kamion Európa bajnokunk, aki idén a harmadik helyen végzett a rangos eseményen.  „Álmainkban sem gondoltuk volna a Tankpool24 Team-mel, hogy már 2017-ben is elérhető közelségbe kerül az Európa-bajnoki cím, amelyért nem csak hogy versenyben voltunk, hanem szinte el is értük. A futamgyőzelmekkel bebizonyítottuk, hogy a csapat képes a kiemelkedő teljesítményre, ott vagyunk a legjobbak között, és jó úton haladunk a végső cél elérése felé!”  A TOP50 lista 5. helyezettje: Herczig Norbert, abszolút rali magyar bajnok, míg a 6. Nagy Norbert, ETCC második helyezett pilóta: „Három abszolút bajnoki címet nyerni egymás után eddig csak olyan legendás versenyzőknek sikerült, mint Ferjáncz Attila, Ranga László és ifj. Tóth János. Közéjük tartozni nagyon különleges érzés, különlegesebb, mint amit a bajnokságok megnyerésekor éreztem. A Skoda Rallye Team Hungary-nél viszont úgy gondoljuk, hogy most érkezett el az idő arra, hogy a hazai pályákat felváltsák a külföldiek, és így nem a negyedik magyar bajnoki cím megszerzését, hanem a Rali Eb-n való minél eredményesebb szereplést tűzzük ki célul 2018-ra és 2019-re.”  „Az előző évhez hasonlóan, idén is végig harcban voltam a dobogóért és erre büszke vagyok. Sikerült elérnem, hogy egy fokkal feljebb lépjek az ETCC dobogón, egy olyan bajnokságban, ahol igaz lehetne nagyobb a létszám, viszont sokak szerint látványosabb, izgalmasabb futamaink vannak, mint a WTCC-nek. Eltökélt célom, hogy Európa-bajnok legyek!” TOP50: 1. Michelisz Norbert 2. Tassi Attila 3. Szabó Krisztián 4. Kiss Norbert 5. Herczig Norbert 6. Kiss Pál Tamás 7. Nagy Norbert 8. Nagy Dániel 9. Kárai Tamás 10. ifj. Érdi Tibor 11. Hadik András 12. Molnár Bendegúz 13. Vincze Ferenc 14. Ranga Péter 15. Szabó Zsolt 16. Lukács Kornél (Csucsu) 17. Klenáncz Szabolcs 18. Kovács Zsombor 19. Volentér Balázs 20. Ficza Ferenc 21. Ábrahám Károly 22. Csuti László 23. Kis Ádám 24. Kovács Miklós 25. Magyar János 26. Spitzmüller Csaba 27. Rónai Tamás 28. Wieszt Jankó 29. Turán Frigyes 30. Fazekas Károly 31. Marton Gergely 32. ifj. Ábrahám Károly 33. Hideg Krisztián 34. Csomós Miklós 35. Molnár András 36. Vincze Ádám 37. ifj. Ranga László 38. Benyó Máté 39. Boldizs Bence 40. György Anett 41. Kancsár Ferenc 42. Botka Dávid 43. Kazár Miklós 44. ifj. Géringer Zoltán 45. Kovács Marcell 46. Vass Zoltán 47. Velenczei Ádám 48. Albrecht Patrik 49. Hangodi Bendegúz 50. Mór Csaba   Nők: 1. Vogel Adrienn 2. György Anett 3. Keszthelyi Vivien 4. Krajnyák Petra 5. Gerencsér Kincső 6. Szegfű Adrienn 7. Lakatos Dominika 8. Nagy Kamilla 9. Kapitány Dorottya 10. Kovács Dorka   Juniorok: 1. ifj. Ábrahám Károly 2. Kovács Zsombor 3. Benyó Máté 4. Vincze Ádám 5. Körmöczi Gergő 6. Nagy Sándor 7. Körmöczi Balázs 8. Panyik Dániel 9. Jerkó Patrik 10. Szabó Bulcsú   Az év csapata: M1RA Különdíj: Szalay Balázs Gender Racing Team Vincze Ferenc Giuliano Alesi      

A 12 ezer négyzetméter alapterületű új egységben olyan autógyártók számára termelnek majd, mint a BMW, a Daimler vagy a Volkswagen. Az Adient 2006 óta van jelen Magyarországon a móri, mezőlaki és kecskeméti üzemében összesen 2700 embert foglalkoztat. A vállalat az elmúlt időszakban tapasztalt értékesítés növekedést miatt úgy döntött, hogy bővíti magyarországi kapacitásait. Az új üzemben gépjármű ülésekhez tartozó alapzatokat fognak gyártani. Az új gyártóegységet december 15-én adja át a vállalat. Az Adient a világ egyik vezető autóülés gyártó vállalata, évente 25 millió járműhöz gyárt alkatrészeket. Globálisan 86000 alkalmazottat foglalkoztatva 237 üzemben, 33 országban gyárt és szállít a vállalat autóipari üléseket minden járműtípushoz és a legnagyobb OEM-eknek (eredeti alkatrészeket gyártó vállalatoknak). A vállalat szakértelme az ülésgyártás teljes folyamatára kiterjed, a teljes üléstől kezdve az egyes alkatrészek gyártásáig. 

2018 januárjában a többek között a Lexus prémium márkát, a Daihatsu budget márkát és a Hino haszongépjármű márkát is jegyző Toyota a vezetői szervezet megváltoztatását és a szervezeti struktúra felülvizsgálatát tervezi a Toyota Csoport cégei együttműködésének erősítése, valamint az üzleti innováció előmozdítása érdekében. Miután 2011-ben megismerhettük a Toyota regionális alapú rendszerét, majd 2013-ban üzleti egység rendszerét, 2016 áprilisában a Toyota alapvető, strukturális változásokat vezetett be, hogy olyan vállalatot hozzon létre, amelyet a szerepkör-alapú szerveződésnél sokkal inkább a termékalapú szerveződés határoz meg. Az üzleti innovációt aktívan előmozdító egyik intézkedések sorában 2017-ben létrehozta az EV C.A. Spiritet. Ez a vállalat az alapvető, strukturális technológiák fejlesztését segíti elő elektromos autók létrehozásához egy olyan üzleti konstrukcióban, amely más cégek számára is részvételi lehetőséget biztosít. Vezetői szervezetének tekintetében a Toyota mindig is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a megfelelő pozíciót a megfelelő ember töltse be. A kort meghaladó gyakorlat részeként, 2015-ben kinevezték az első nem japán ügyvezető elnökhelyettest, valamint 2017-ben az első, technikai háttérrel rendelkező elnökhelyettest. A Toyota hisz abban, hogy az elektrifikáció, az automatizáció, az összekapcsolhatóság és az egyéb technológiák fejlődése az autógyártásban elérte a „verseny és koordináció” azon szintjét, amely már más iparágak szereplőinek bevonását is érinti.  A Toyota Csoport cégei együttműködésének további erősítése, valamint az üzleti innováció előmozdítása érdekében a Toyota elhatározta, hogy 2018 januárjában átalakítja a vezetői szervezetet, illetve felülvizsgálja szervezeti felépítését. A Toyota soha nem tapasztalt sebességű és fokú változások közepette végzi tevékenységét, és tudatában van annak, hogy eljött a pillanat, amikor a „most vagy soha” elvét alkalmazva, lépni kell. A Toyota tehát ez év áprilisában átalakította a vezetői szervezetet, majd júniusban, augusztusban és novemberben újabb szükséges változásokat eszközölt, és úgy döntött, hogy a hagyományosan áprilisban zajló, további vezetői változások terminusát előre hozza januárra. „Az autógyártás mélyreható átalakulás korszakához érkezett, ilyen százévente csak egyszer van.” – magyarázza Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke. „Semmiféle garancia nincs arra, hogy a következő száz évben az autógyártók továbbra is vezető szerepet töltenek be a mobilitás terén. Döntő ütközethez érkeztünk, amely nem arról szól, hogy ki nyer és ki veszít, hanem arról, hogy ki marad életben és ki pusztul el. Mi erősen szorgalmazzuk a szövetséget más vállalatokkal és ágazatokkal. Ám mielőtt ebbe belekezdünk, nagyon fontos, hogy a Toyota Csoporton belül koncentráljuk a kapacitásunkat. Szerkezeti átalakulásunkban az a cél vezérel minket, hogy hatékonyan birkózhassunk meg a mélyreható változásokkal. A változás a nagy szakértelemmel rendelkező munkatársak esetében a „megfelelő embert a megfelelő helyre” elvet tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy mennyi időt töltött a vállalatnál vagy milyen korú az illető. Olyan korban élünk, amikor nem ismerjük a helyes válaszokat. Nálunk mindig az ügyfél az első. Ezt szem előtt tartva olyan emberekre van szükségünk, akik kellően átlátják a munkahelyüket ahhoz, hogy képesek legyenek gyorsan véleményt mondani, dönteni, a genchi genbutsu (helyszínen történő tapasztalatszerzés, problémamegoldás) által gyorsan cselekedni és mindenfajta szituációban megfelelő választ találni. Ahhoz, hogy a mobilitásnak olyan formáit teremthessük meg, amelyekhez az emberek szorosan kötődnek, és hogy képesek legyünk minden ember számára biztosítani a mobilitás szabadságát és örömét, itt a Toyotánál közös szellemiségnek kell létrejönnie, és folyamatosan új kihívásokat kell vállalni.” – teszi hozzá az elnök. A vezetői szervezet és a szervezeti felépítés felülvizsgálatában tervezett főbb változások Vezetői szervezet A vezetői szintet nagy szakértelmű szakemberekből kell felállítani, akiket a vállalaton belülről, illetve kívülről kell kiválasztani. Mindezt a „megfelelő embert a megfelelő pozícióba” előremutató gyakorlatát szem előtt tartva történik. A vezetői szint a Toyota Csoporton belüli és kívüli emberekből kell, hogy felálljon, és női vezetők, nem japán vezetők, technikai hátterű vezetők bevonása által összetettebbnek kell lennie. A vezetők pozícionálása Az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes támogatása mellett vezető munkatársként, a TMC házon belüli vállalatainál elnöki, szervezeti csoportvezetői pozíciójukban közvetlen rálátásuk nyílik a felelősségi körökre, így közelebb kerülnek a TMC vásárlóihoz, valamint a TMC emberi erőforrásának új generációját nevelik ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy a vezetők aktívabb szerepet töltsenek be. A „társ” pozíciót a nagy szakértelmű vezetők számára hozták létre. Ez a vezetők fejlődésének kiterjesztését célozza. A vezetői szervezet átalakítása április helyett januárban következik be (annak érdekében, hogy egybeessen a szervezeti átalakítások idejével). Mindez a felsővezetés munkahely mellé rendelt felügyeletének felgyorsítását célozza. A szervezeti felépítés változásai A vállalati felsővezetéshez kötődő részlegeket, és az üzleti tervező és üzemeltetői üzleti egységet újra kell strukturálni. A vállalati stratégia szerepét csökkenteni kell. (A vállalati stratégiai részleget, valamint a stratégiai felsővezetői tárgyalóirodát át kell strukturálni.) Ez a regionális sajátosságokban gyökerező működést szolgálja. (A TMC tengerentúli, regionális központokért felelős szervezeti egységeit át kell alakítani.) A japán értékesítési üzleti csoportot az értékesítési csatornák alapjáról regionális alapokra kell helyezni. Ez lehetővé teszi, hogy a tevékenységek az adott régió igényeinek figyelembe vételével történjenek.  Létrehozzák a TPS csoportot. Ez egyesíti a Toyota erősségeit azzal a céllal, hogy a Toyota Production System népszerűsítése által azokon a területeken is növelje a produktivitást, ahol nem folyik gyártás. 

Az eset során senki nem sérült meg. A műszaki mentést végző fővárosi hivatásos tűzoltók a helyszínelést követően megszüntetik a forgalmi akadályt, eltávolítják a járművet a villamospályáról.