Vállalkozásomban használt autók vásárlás előtti helyszíni állapotfelmérést végezzük kollégáimmal. Amikor annak idején megálmodtuk a szolgáltatást, igyekeztünk a használt kocsik lefeszesebb botlódrótjait elvágni. Külön írásokban is foglalkozunk a korábban rommá tört autókkal, a több százezer forintos javítást hozó kettőstömegű lendítőkerék problémákkal, de említhetném az egyszerűnek tűnő izzítógyertya hibákat, vagy a részecskeszűrő meghibásodásokat. Volt-e törve? A nyelvtanilag lehető legegyszerűbben feltett kérdés annyira találó, hogy egybeírva külön weblapot is találunk, ahol néhány ezer forint befizetése után ki tudja milyen adatbázisra támaszkodó információk birtokosai leszünk. Korábbi biztosítói statisztikák alapján egy autó átlagosan kétévente sérült meg. Lehet, hogy csak egy vészhárító fényezésről van szó, de az is lehet, hogy kiflibe hajlott a jármű. Nem kell igazságügyi szakértőnek lenni, hogy belássuk, egyáltalán nem mindegy, mi történt. Nem tragédia, ha ilyen értékeket mérünk - kívül Sokan úgy tartanak a korábban káresemény részesévé vált autóktól, mint a tűztől. Pedig a nagy számok törvénye alapján minél idősebb egy autó, annál valószínűbb, hogy korábban már javítottak rajta valamit. Van tehát olyan korábbi kár, ami erősen elgondolkodtató és akad olyan is, aminél inkább örülni kell, hogy kijavíttatták és nem nekünk kell költeni rá. Karosszéria burkolati elemek sérülése Ha egy pláza parkolójában egy bevásárlókocsival végig húzzák az autó egyik oldalát, akkor ott 3-4 elemet fényezni kell. A festék ugyan lejön róla, de nem horpadnak be (nagyon) az elemek. Ilyenkor egy javító fényezéssel orvosolható a probléma. A festékréteg mérő ebben az esetben is ki fogja mutatni a beavatkozást, ám az értékekből simán megállapítható lesz, hogy milyen jellegű sérülés lehetett a kocsi korábban. Ha a fényezés egyébként jó minőségben készült el – értsd nem narancsbőrös, egyenletes felületű, nincsenek benne porszemek (úgy nevezett szemetek) és még a színét is eltalálták, akkor az azt jelenti, hogy közel gyári minőségű a festékbevonat, még akkor is, ha 2-3-szor vastagabb annál. Ilyen eredményél megnyugodhatunk, a kocsi szerkezete nem sérült, nem fog (sokkal) előbb rozsdásodni a javított elem, magyarul érezhetően nem csökken az autó értéke. Oszlopok és küszöbök Ha kinyitunk egy ajtót, láthatóvá válnak a garázsnyelven csak falcoknak hívott felületek, tehát azok a részek, amelyek a kocsi zárt állapotában takarásban vannak. A gyári fényezésekre jellemző, hogy ezek a takart felületek nem kapnak olyan vastag lazúrt, mint a külsők, ezért a rajtuk mérhető festékréteg vastagság a külső gyári rétegvastagság 80%-a alatt marad. (Pl. egy 120 mikronos fényezés mellett a küszöbök és oszlopok festékréteg vastagsága általában csak 70-80 mikron körüli.) A Skoda gyári ismételt törésteszjének eredménye (Fotó: Boros Jenő) A küszöbök és oszlopok nagyon komoly merevítéseket tartalmaznak, hogy az autónk egy ütközés során biztonságos legyen. Általában elég komolyat kell csattani a kocsival, hogy ezek az elemek is sérüljenek. Ha viszont a mérések alapján arra következtetünk, hogy korábban megrogyott a küszöb, pláne egy oszlop, akkor sajnos szerkezeti sérülésről kell beszélnünk, amely alapján joggal következtethetünk arra, hogy a kocsi egy ismételt ütközés során már nem fogja ugyanazokat az biztonsági paraméterek nyújtani, mint korábban. Boros Jenő tavaly értekezett az Autószektor hasábjain a Skoda Octavia-kal elvégzett teszt után arról, hogy két ugyanúgy összetörött kocsit kétféleképpen javítva, majd újra összetörve milyen eredményeket kapott a gyár. Érdemes elolvasni. Érdemes belegondolni Egy autó küszöbjei sokféleképpen tudnak sérülni. Elég lehet egy rosszul megválasztott hely a járdáról való lehajtáshoz, vagy akár fordulás közben a két tengely közé kerülő nagyobb kő, máris készen van a deformáció. Az ilyen sérülések is kimérhetők később A küszöbök alsó-oldalsó részének sérülése esetén is előáll az a jelenség, hogy a még az ajtók által takart felületek is jóval vastagabb rétegeket mérünk az előbb említett gyári értékeknél. Ez azért van, mert a javítás során a deformálódott lemezt kihúzzák, kikalapálják, majd az egész felületet új festéssel látják el, hogy az esetleges színeltérés (színfrissesség, -fényesség) ne legyen feltűnő. Itt már valami komolyabb korábbi sérülésre is lehet következtetni A fenti esetben az oszlopokat már nem „bántják”, tehát részletes méréssel meggyőződhetünk arról, hogy komolyabb deformáció, vagy csak felületi volt az elemen korábban. Oszlopsérülések Gyorsan tegyük tisztába, pontosan mely elemek is az oszlopok! Inkább ajtófélfának kellene nevezni őket, mert az oszlopok az ajtók oldalán lévő rögzítési pontok bekötési helyei. Elölről hátrafelé, betűzéssel jelölik őket. Az első ajtókat tartó, illetve feljebb az első szélvédőt oldalról határoló elemek az A-oszlopok. Középen vannak a B-oszlopon, itt van az első ajtók zárjának acélpántja, a hátsók zsanérja, végül a C-oszlopon a hátsó ajtók pántjai. "Szemetes" és egyenetlen C-oszlop fényezés egy Golf Plus-on Az oszlopok igen merev anyagúak, hiszen nagy szilárdság kell ahhoz, hogy a biztonsági utascella részeként meg tudják védeni a bent ülőket egy esetleges baleset során. Ezen kívül a korszerű kocsik ajtajai is igen combosra vannak megépítve, és előbb ezeknek kell megrogyniuk, hogy a sérülés végül elérje az oszlopokat. Ha tehát az oszlopokon mérünk kiábrándítóan magas értékeket, akkor már elkezdhetünk gondolkodni, hogy mégis mi történhetett a kocsival. Van kibúvó Amikor egy-egy ilyen fellelt esetben a jármű eladója is helyszínen van, többször kapunk valami magyarázatot arra, hogy miért mérünk magasabb értékeket a kelleténél. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy mi rosszul tudjuk, gyári az! A kérdés ilyenkor az, hogy akkor a másik oldalon miért sokkal kevesebb??? A következő magyarázat, hogy korábban a biztonsági öv csatja mindig kint maradt, aztán rácsukták az ajtót és a csatt több helyen benyomta az oszlop anyagát, ezért kellett átfényezni a kocsit. Erről a Megane III-ról is hiányzott a típustábla, a rétegmérő 5-600 között mutatott Mi mindent elhiszünk, de akkor tovább keresgélünk, és ha például a javítás után hűlt helye van a típustáblának, akkor újabb magyarázatért kiált a dolog. A típustábla ugyanis a járművek egyedi azonosítására alkalmas elem, amelyet nem lehet csak úgy beszerezni, hanem a gyártól lehet rendelni. Ezt olykor még a márkaszervizek sem teszik meg, hogy nem olcsóbb riválisaik. Köszi, ne is nézzétek tovább! Amikor megérkezünk egy járművizsgálat helyszínére, mindenek előtt alaposan szemügyre vesszük a kocsit. Amennyiben már szemrevételezés alapján is erős a gyanú, hogy itt komolyabb sérülések voltak, azonnal a rétegmérőért nyúlunk és gyorsan megnézzük a neuralgikus pontokat. Az ajtó élén megfolyt festék szakszerűtlenségre utal Ha jó volt az első blikk, hamar kiderül, hol és mennyire volt sérült a kocsi, valamit az is, hogy mennyire szakszerűen lett megjavítva. Ilyenkor megy egy gyors tájékoztatás az ügyfélnek, amelyen beszámolunk arról, hogy jelentősebb korábbi sérülésekre következtetünk a mérések alapján. Na, sokan ekkor mutatják fel a stoptáblát és a kocsi további részeinek vizsgálatától el is tekintenek, hiszen a hirdetés (amelyek minden megrendeléskor mi is lementünk magunknak) nem említette, hogy korábban inkább kiflire, mintsem autóra hasonlított a portéka. Most akkor egy negyed órás mutatványért adtam ki a pénzem? A legutóbb, amikor egy ügyfelünk ilyen helyzetbe került, érdekes párbeszéd alakult ki. A vizsgálatunkon természetesen részt vehetnek a megbízók, a szóban forgó ügyfelek éltek is a lehetőséggel. A vizsgálat első 15 percében kiderült, hogy bizony nem kifejezetten sérülésmentes a kocsi, igaz ezt a hirdetés sem állította. A tájékoztató után leállították a vizsgálatot, mondván, hogy ezt már úgysem veszik meg. A nézeteltérés abból alakult ki, hogy mivel ezzel a kocsival így nem kellett túl sokat dolgoznunk, inkább egy másik kocsit nézetnének meg a befizetett pénzből. Mintha egy escort-szolgáltatónál fizettek volna meg két óra együttlétet, amiből még csak negyed óra telt el. Végül, hogy „ne menjen veszendőbe” a befizetett vizsgálat, folytattuk a dolgot és megkapták a teljes anyagot. Hogyan kerüljük ezt el? Minden autóvásárlónak azt javasoljuk és javasoltuk eddig is, hogy ha van rá lehetősége, menjen ki személyesen az autóhoz. Nézze meg egészen közelről! Üljön bele, lássa meg, hogy elég tágas-e a kocsi, megvan-e az alapvető szimpátia a modellel és a konkrét példánnyal, rokonszenves, kedves-e a kereskedő és kicsit messzebbről nézve, kellemesek-e a feltételek ahhoz, hogy ott költse el a hosszú idő alatt összespórolt pénzét. Ha minden stimmel és alapos körbenézés után is megfelelőnek tartja még a kocsit, akkor jöhet a rendelés és a részletes vizsgálat. Persze aki Békéscsabán lakik és Pesten talál autót, annak még mindig olcsóbb egy járművizsgálatot megrendelni, mint egy nap szabadságot kivenni, hosszan és drágán utazgatni, majd csalódva hazamenni.