Az Opel Group elnök-vezérigazgatója, Dr. Karl-Thomas Neumann és marketing-vezetője, Tina Müller volt jelen az átadási ünnepségen az Axel-Springer székházában, hogy átvegyék a díjat Marion Horn (Bild am Sonntag) és Bernd Wieland (Auto Bild) főszerkesztők kezéből. Az „Arany Kormánykerék” díjat közösen adja ki ez a két médium. Az olvasókból, szakértőkből és a raliversenyző-legenda Walter Röhrlhöz hasonló ismert személyiségekből álló zsűri alapos gyakorlati tesztelés után választja ki az év legjobb új autótípusát. “A legfontosabb díj a valaha épített legjobb Opelnek, amely egyben a termékválasztékunk legfontosabb autója. Mi az Opelnél rendkívül büszkék vagyunk az „Arany Kormánykerékre”. Bizonyítja, hogy erőfeszítéseink kifizetődtek. Az új Astra egyet jelent a könnyű építéssel, a rendkívül hatékony motorokkal, a jobb térkihasználással, a luxusosztályból származó felszereltséggel, a trendformáló kapcsolódással és a példás minőséggel,” mondta a boldogságtól sugárzó Dr. Neumann az átadási ceremónián. Az Opel marketing-vezetője, Tina Müller hozzátette: “Új Astránk minden tekintetben győztes típus, ahogy a kvantumugrás-videónkon is látható. Máris több mint negyvenezer megrendelés futott be rá, most pedig elnyertük ezt a fontos díjat. Mindannyian el vagyunk ragadtatva. Az Opel ismét rangos márkának számít – és vezérlő csillaga az Astra!” Az Opel és az „Arany Kormánykerék”: a rüsselsheimi győztesek Szép hagyományt folytat az új Opel Astra a nagyra becsült 2015-ös „Arany Kormánykerék” díj megnyerésével, hiszen ebben a versengésben az Opel Senator A-val, 1978-ban, két évvel a díj alapítása után győzött először a rüsselsheimi központú márka, és azóta öt évtized alatt 16-szor ismételte meg a bravúrt. 1978 – Opel Senator A: az első “Arany Kormánykerék” A Villámosok 1978-ban nyerték el először az „Arany Kormánykereket” az Opel Senatorral. Az 1977-es Frankfurti Autószalonon bemutatott Senator a legendás Kapitän, Admiral és Diplomat utódaként 1993-ig maradt a márka zászlóshajója. Az 1978-as Senator háromféle motorral készült: a 2.8 literes teljesítménye 103 kW/140 LE volt, a 3.0 literesé 110 kW/150 LE, a 3.0 literes csúcs-motoré pedig 132 kW/180 LE. 1979 – Opel Kadett D: a helykihasználás díjnyertese Egy évvel később újra dobogóra állhatott az Opel. Az 1979-es Kadett D volt az első fronthajtású kompaktautója, és ez nyerte a márka második „Arany Kormánykerekét”. Keresztben álló motorjának és a kardántengely hiányának köszönhetően bőséges férőhelyet kínált utasainak és poggyászuknak, holott 126 milliméterrel rövidebb volt az elődjénél. A Kadettel vezették be az új, felülvezérelt motorokat. A négyhengeres, 1.3 literes teljesítménye 44kW/60 LE vagy 55 kW/75 LE volt. Az 1425 litert elérő csomagterű kombi mellett két különböző ötajtós is volt a programban. 1983 januárjában a sportos Kadett GTE következett, 187 km/órás csúcssebességgel és 1.8-as, 115 lóerős, négyhengeres motorral. 1981 – Opel Ascona C: három jó kocsi 1981-ben az Opel Ascona C vitte haza a díjat Rüsselsheimbe. Ez volt az első középkategóriájú, fronthajtású Opel, amelyből gyártottak négyajtóst és kombit is. Az Ascona C hajtóerejét 1.3 - 1.6 literes benzinmotorok mellett egy 1.6-os dízel adta. 1982 – Opel Corsa A: kis autó, nagy hatással Alig 12 hónappal később, 1982-ben, a vadonatúj Corsa A szerezte meg gyors rohammal az „Arany Kormánykereket”. Az Opel első, csupán 3,62 méteres, de arányos formájú kiskocsija markáns, a raliautókéra emlékeztető kerékívekkel és kategória-rekordot sejtető 0.36-os légellenállási alaktényezővel főképp a hölgyek szívét hódította meg. A csúcsot a 72 kW/98 LE teljesítményű Corsa GSi képviselte. A kétajtós lejtős- és lépcsőshátút 1985-ben egészítette ki a népszerű ötajtós. A Corsa A bestseller lett, 3.1 millió darabbal. 1984 – Opel Kadett E: egy újabb kompakt kategória-győztes Öt évvel az első „Arany Kormánykerék” elnyerését követően ismét a Kadett futott be, az 1984-es második generációval. A szintén fronthajtású Kadett 1984-től 1991-ig készült, és abszolút győztesként 1984-ben “Év Autója” lett. Ugyanakkor az aerodinamika bajnokaként a sportos GSi 0.30-as alaktényezővel lepte meg a szakembereket, de még a normál ötajtós is szenzációs 0.32-t ért el. Összesen 3.779.289 darab talált gazdára. 1987 – Opel Senator B: bársonyosan sima járás Az Opel Senator B megismételte elődje sikerét. A hátsókerék-hajtású Opel Omegán alapuló zászlóshajót főképp soros hathengeres motorok hajtották, köztük a sima járású, háromliteressel (115 kW/156 LE). A motoron élére állított pénzérme nem dőlt el beindítás után! Később vezették be a négyszelepes verziót, variálható Dual-Ram szívórendszerrel és 150 kW/204 LE teljesítménnyel. 1990 – Opel Calibra: az élatléta Vérbeli bajnok nyerte el az 1990-es „Arany Kormánykereket”: egy lélegzetelállító kupé, 0,26-os rekord-alaktényezővel! A Calibra négyféle motorral volt kapható, 85 kW/115 LE és 150 kW/204 LE között. Az összkerékhajtású, és nulláról 100 km/órára mindössze 6,8 másodperc alatt gyorsuló Opel Calibra Turbo volt a hab a tortán. 125 kW/170 LE teljesítményű V6-os motor tette teljessé a kínálatot. Autósport-babért 1996-ban aratott a Calibra V6, a Nemzetközi Túraautó Bajnokság megnyerésével. 1994 – Opel Omega B: „aranyos” nagykocsi Az Omega második kiadása mély benyomást tett a zsűritagokra, szíven találta őket a dinamikus design, a bőséges tér, és az új, alumínium-hengerfejű V6-os motor 155 kW/210 LE-ig terjedő teljesítménye. Új légzsákrendszer gondoskodott az utasok maximális biztonságáról. A hatalmas rakterű kombi a családok és iparosok ideális járműve lett, míg a négyajtós kivitel az üzletemberek reprezentatív limuzinjaként futott be. 1995 – Opel Vectra B: tükröm, tükröm… Az Opel Vectra legszembetűnőbb részlete az ajtóval harmonikus egységet képező, áramvonalas külső tükör lett. Ennek az „Arany Kormánykerék” ítészei sem tudtak ellenállni! Ám a Vectra győzelmében szerepet játszottak az 1.6 és 2.6 liter közötti hatékony benzinmotorok is, 55 kW/75 LE - 125 kW/170 LE teljesítménnyel, ezenkívül vele mutatkoztak be az 1.7 - 2.2 literes, közvetlen befecskendezésű dízelek. 1999 – Opel Zafira A: hétüléses átváltozó-művész Ki találta fel? Az Opel! Igen, Rüsselsheimben született a kompakt egyterű, amely pillanatok alatt (15 másodperc), úgy alakul át hétszemélyes autóból 1700 liternyi poggyászterű szállítójárművé, hogy nem kell kivenni az üléseket, mert elsüllyednek a padlóban. Titka a Flex7, ezzel nyerte el a Zafira az 1999-es „Arany Kormánykereket”. Nem maradt hatástalan a kocsi kompakt külső mérete és kimagasló menetdinamikája sem. 2002 – Opel Vectra C: itt az elektronika A Vectra harmadik nemzedéke ismét aranyat nyert, akárcsak az előző kettő. Vele jött el a középkategóriában az elektronika kora, rendszereit kábelköteg helyett CAN-busz (Controller Area Network) kötötte össze, szervokormánya elektrohidraulikus. Az 1.6 - 3.2 literes benzin- és dízelmotorok teljesítménye 74 kW/100 LE - 206 kW/280 LE. 2004-ben vezették be a Vectrában az aktív IDS Plus futóművet, folytonos csillapítás-szabályozással (Continuous Damping Control – CDC), amely a pillanatnyi menethelyzetnek megfelelően állítja be a lengéscsillapítókat. 2005 – Opel Zafira B: megvan a tucatnyi arany A Zafira második generációja még magasabbra tette a Flex7 ülésrendszer mércéjét, ami újabb „Arany Kormánykereket” ért. Sőt, ez lett a földkerekség leggyorsabb egyterűje, hiszen a 177 kW/240 LE teljesítményű OPC kivitel 8:54:38 perc alatt tett meg egy kört a Nürburgring Nordschleifén. E rekordhoz persze kiváló menettulajdonságok is kellettek. 2009 - Opel Astra J: a kompakt design-autó 2009-ben az Astra J, ez az igazi design-autó lépett a tágas Kadett D, illetve az áramvonalas Kadett E helyébe, megszerezve az Opel harmadik „Arany Kormánykerekét” a kompakt osztályban. Az Astra már a márka „szoborszerű szépség, németes precizitással” filozófiájának jegyében született, olyan modern asszisztensekkel, mint az Opel Eye, vagy a kanyarba bevilágító AFL+ fényszórórendszer. A pillanatnyi menethelyzethez adaptív FlexRide technikával alkalmazkodott, és első utasai AGR-minősítésű (Egészséges Hát Munkacsoport) ülésekben foglalhattak helyet. 2010 – Opel Meriva B: ügyes, kompakt, aranyat ér Újabb Opel-egyterű kapott aranyat 2012-ben, a Meriva B. A zsűri tetszését a variálható FlexSpace hátsó ülés és az innovatív, hátrafelé nyíló hátsó ajtó nyerte el. A FlexDoors megkönnyíti a kisgyerekek beszállítását, de a magas emberekét is. Turbófeltöltés vitte fel a motorok teljesítményét (55 kW/75 LE - 103 kW/140 LE), illetve le a méretüket. 2012 – Opel Zafira Tourer: guruló klubszoba A Zafira mellé prémium-társ sorakozott fel a Zafira Tourerrel, amely azonnal nyert is egy újabb „Arany Kormánykereket”. Flexibilis belső tere mellett klubszobaszerű komfortjával és panoráma-üvegtetejével szerzett jó pontokat, meg olyan innovációkkal, mint a radaralapú sebességszabályozó és az empatikus frontális ütközésveszély-figyelmeztetés. A hosszú távokat kiválóan bíró, de annál kevesebbet fogyasztó 2.0 CDTI dízel teljesítménye 121 kW/165 LE. A később megjelent 1.6 CNG turbo ecoFLEX (110kW/150 LE) pedig három éven át zsinórban nyerte el a környezetet legjobban kímélő egyterű autó címét (2013 - 2015). 2015 – Opel Astra K: új minőség A győztes az Opel Astra! Az új Astra teljesen új, könnyű felépítésű, kizárólag a legújabb generációjú motorokkal, és ultra-modern kapcsolódást tesz lehetővé az okostelefon integrálásával, illetve az úttörő személyes asszisztenssel, az Opel OnStarral. A márka hagyományainak megfelelően olyan felszereléseket hoz le a kompakt szegmensbe, amelyek korábban csak magasabb kategóriákban fordultak elő. Ezek eredményezték a 2015-ös „Arany Kormánykereket”.  

Az új BMW-ről a képek egy kínai szabadalmi hivatalból szivárogtak ki. Az benzines konnektoros hibrid autót a BMW kutatás-fejlesztési részlege alkotta tesztelési céllal, vagyis a gyártását nem tervezik. A kocsi építésénél kamatoztatták az i modellek szénszálas karosszériájának tervezésekor szerzett tapasztalatokat, így nem csoda, hogy ennek a modellnek is karbonból készült a váza, a külső karosszériaelemei, a felnijei és néhány belső alkatrésze is. Az Autocarnak név nélkül nyilatkozó belső forrás elárulta, hogy a kocsi tömege mindössze 1150 kg, vagyis 135 kilóval könnyebb az i3-asnál. Az igazi szenzáció azonban a légellenállási együttható, ami mindössze 0,18. Ennek a közelében sincsenek jelenleg a normál szériaautók, még a Volkswagen kisszériás kísérleti autója, az XL1 értéke is csak 0,19. A remek légellenálláshoz elengedhetetlen volt a külső tükrök mellőzése, amit kamerák használatával oldottak meg. Négy ülőhelyet alakítottak ki az utastérben, a csomagtartó is nagynak számít a 348 literes befogadóképességével. A hajtásról egy egyliteres, előre beépített, kéthengeres benzinmotor gondoskodik, ami a BMW jelenleg is használt moduláris motorcsaládjának a leszármazottja. egy villanymotort is beépítettek, amely hátul kapott helyet, és a hátsó kerekeket hajtja. Egy új típusú kémiai folyamattal működő akkumulátor szolgáltatja az elektromos energiát, az akkucsomag gyorsabb töltést, nagyobb hatótávolságot és nagyobb energiasűrűséget biztosít, mint a jelenleg széles körben alkalmazott lítium-ionos akkumulátorok. A kocsi állítólag kevesebb mint 7 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, a végsebessége 180 km/h, a fogyasztása pedig az európai mérési ciklus szerint mindössze 0,4 liter száz kilométerenként.

Ugyan az elmúlt napok remek időjárásának köszöhetően a tél beköszöntére még várni kell, de azért vannak olyan helyek Európában, amelyek hóbiztosak. Itt van például a Mikulás szülőföldje, Lappföld. Nos a Bentley pontosan ide az északi-sarkkörön túlra várja azon ügyfeleit akik szeretnének jól megtanulni vezetni havas, jeges körülmények között. A négy napos kurzusnak meg is kérik az árát, de hát aki olyan autókat akar vezetni, mint a Continental GT, a Flying Spur vagy a legújabb brit modell a Bentayga annak talán nem is olyan sok 10 ezer eurós ár.  Ráadásul a különleges modellek mellett az oktató sem akárki, hiszen a négyszeres rali-világbajnok és Dakar-győztes Juha Kankkunen adja majd a vezetési alapokat. A "repülő finn" a közelmúltban újabb modellel ért világrekordot jeges körülmények között, ezúttal a Bentaygát hajtotta bőven 300 km/h-s sebesség felé.   (forrás: miferfiak.hu)

Forrás: Continental Ismeretlen mezőnyben Közhelynek számít, de igaz, hogy olykor egy autónyival hosszabb fékút is komoly veszélyeket jelent, márpedig városi forgalomban, vagyis ötvenes tempó alatt is legalább négy méterrel nő a távolság a teljes megállásig, ha a hőmérséklet hét fok alá süllyed. Az sem jó, ha csak az előttünk álló autó és persze a mienk törik, de ennél is rosszabb, ha személyi sérülés történik, egy vagy több gyalogos megsérül. Azt már egy átlagos tv-néző is tudja, hogy mit jelent a megfelelő tapadás egy Forma 1-es futamon, de ezt kevesebben érzik és értékelik a hétköznapi közlekedésben, pedig itt aztán tényleg az évszaknak megfelelő keverékű és mintázatú abroncsra kell váltani. Pláne, hogy nincs bukótér, meg hogy nagyon is különböző képességű autók és egymásnak ismeretlen sofőrök mennek egy mezőnyben. A különbségekből adódó kockázatot lehet csökkenteni az autó évszaknak megfelelő felkészítésével. Forrás: Tyresafe/Népszabadság grafika Nincs tökéletes megoldás A műszaki dolgokban nehéz kompromisszumokra jutni, de a gyártók megpróbálják a legoptimálisabban teljesíteni a feladatokat, melyek között a csúszós felületen való elindulás, megállás, kanyarodás, vagyis a megfelelő tapadás és irányíthatóság szerepel. Ilyenkor jelentkeznek a különbségek az abroncsok között, melyek közül több is jól bírja a hideget, de romlik tapadásuk a vizes útfelületen. Erre kotyvasztanak ki különböző recepteket a gumisok boszorkánykonyhájában, és el kell ismerni, hogy vannak kimagasló termékek, de nincs tökéletes megoldás. Ezt igazolja az az összehasonlító tesztsorozat, melynek negyedik alkalommal ad otthont a Hungaroring. A nonstopgumi.hu és a Használtautó.hu által vizsgáján 19 szett szerepelt. A teljes összehasonlítás érdekében a téliek mellett volt egy négyévszakos és három eltérő állapotú nyári. A teszteket 3-5 °Celsius fokos közötti levegő-, és egységes, 2 °Celsius fokos talajhőmérsékleten végezték, mind a száraz, mind a vizes, mind pedig a jeges (vizes műgyantával modellezett) felületen való megállást vizsgálták különböző sebességek mellett. Emellett sor került a csúszós úton mutatott kapaszkodóképesség, a gördülési ellenállást mutató kigurulás, a zajszintek, sőt a kopás mérésére is. Forrás: ADAC Nem az olcsó megoldás a biztonságos A mérések legfontosabb tanulsága idén is az volt, hogy amint az idő hidegre fordul, a téli guminak nem alternatívája sem a nyári, sem a négyévszakos abroncs, ezt emelte ki a teszt legfontosabb tapasztalataként Katona Mátyás, a Használtautó.hu csoport autós magazinjának főszerkesztője, aki az Autószektornak elmondta, hogy amíg a legjobb téli gumikkal jeges úton, 40 km/órás sebességről fékezve általában 20 méter alatt sikerült megállni, a három, különböző állapotú prémium nyári gumival felszerelt tesztautóknak a gumi kopásának mértékétől függően ugyanehhez 36, 45, illetve 62 méterre volt szüksége! Ez azt jelenti, hogy míg a legjobb téli gumival felszerelt autó éppen megáll a 18 méterrel előrébb az úttestre lépő gyalogos előtt, a teljesen új nyári gumival felszerelt autó 31, a csak enyhébben kopott nyári gumival közlekedő gépkocsi 33, míg az erősebben kopottat viselő jármű 36 km/órával üti el őt. Kompromisszumos megoldások, eltérő értékek A vizsgálatban részt vevő abroncsok a különböző teszteken eltérő eredményt értek el. Száraz és vizes úton - fagypont felett - az újszerű nyári és a egy egész éves abroncs remekelt, jeges úton (fékezhetőségben és kapaszkodási képességben is) természetesen a speciális téli keverékek szerepeltek a legjobban, legcsöndesebbnek a leginkább elkopott nyárigumi bizonyult. Gördülési ellenállás szempontjából ezúttal a használt, budget kategóriás téligumi szerepelt az élen, ezt a fogyasztásnál lehet kamatoztatni. Arra tehát, hogy összességében melyik abroncs teljesített a legjobban, csak az egyes kategóriákban mért teljesítményeknek a súlyozásával kaphatunk választ. A magyar átlagos téli útviszonyoknak megfelelően a száraz, nedves és jeges aszfalton mért fékutakat, illetve a jeges úton mért kapaszkodást 20-20 százalékos, a kopást 10 százalékos, míg a zajszintet és a gördülési ellenállást 5-5 százalékos súlyozással értékelte a hazai Téligumiteszt 2015. Téli csomag A megfelelő abroncs felszerelése és pótkerék mellett ajánlatos ellenőrizni a szélvédőmosó és hűtőfolyadék szintjét, fagyállóságát, a motorolajat, a fékfolyadékot és a világítás, és az elsősegély doboz szavatosságának ellenőrzéséről se feledkezünk meg. Nem kötelező, de ajánlott tartozék az indítókábel, a zseblámpa, a jégkaparó és a kesztyű. Forrás: Autónavigátor Módszertan A teszteléshez a rendőrségtől leszerelt, két meglepően korrekt állapotú Ford Focust használt a stáb: amíg az egyikkel mértek, addig a másikra a szerelték a következő garnitúrát. A Hungaroring tanpályán rendezett teszten több forgolódással, intenzív gyorsításokkal és közel háromszáz vészfékezéssel hasonlították össze az abroncsokat. Ha elég jól harapott a gumi, akkor villogott a vészvillogó, dolgozott a vészfékasszisztens, ha pedig nem annyira − például a locsolt műgyantán, akkor csak csúszás volt a megállásig. A tesztelő csapat javaslata, hogy minden sofőrnek érdemes biztonságos körülmények között próbára tennie saját magát és autójának, valamint abroncsainak képességeit! Mérések: Fékút 60 km/óráról száraz aszfalton Fékút 60 km/óráról nedves aszfalton Fékút 40 km/óráról nedves műgyantán (a jéghez hasonló tapadású felületen) Kigurulás 15 km/órás tempóról (enyhe, konstans emelkedőn) a gördülési ellenállás vizsgálatára Menetzaj 60 km/óránál Kapaszkodóképesség nedves műgyantán: álló helyzetből mennyi idő alatt tesszük meg az első 30 métert egy adott emelkedőn   A cikk eredetije a Népszabadság november 4-i számában jelent meg