A modern technológiákat kínáló S-MAX és Galaxy utasterében most először jelent meg az utasok fokozott oldalsó védelmét szolgáló második üléssori oldallégzsák, valamint az első és a második üléssorokban is működő biztonsági öv előfeszítő, amit överő-határoló egészít ki. Mindkét járműben ultra-erős, hidroformázott acélból készül az A-oszlop, a B-oszlop és a tetősín, így az autók még hatásosabb védelmet nyújtanak az oldalirányú ütközések során. Emellett mind az S-MAX, mind pedig a Galaxy vásárlói megrendelhetik a Gyalogosészlelővel kiegészített Ütközésre Figyelmeztető Rendszert, ami mérsékli a más járművekkel vagy gyalogosokkal történő, bizonyos típusú frontális ütközések hatásait, vagy segít egyes ütközések elkerülésében. - Az Euro NCAP egyre többet vár el az ötcsillagos értékeléshez, ám a Ford járművei folyamatosan teljesítik a szervezet mind szigorúbb törésbiztonsági előírásait - nyilatkozta Roelant de Waard, a Ford Európa marketingért, értékesítésért és szolgáltatásokért felelős alelnöke. „A vadonatúj S-MAX és Galaxy modellek olyan kifinomult biztonsági berendezéseket kínálnak, mint az új Ütközésre Figyelmeztető rendszerünk, hogy az autó vezetője, utasai és természetesen a gyalogosok számára is kiemelkedő védelmet biztosítsanak.” Az S‑MAX és a Galaxy felszereltségében immár a második üléssor oldallégzsákja is megjelenik, kiegészítve a vezető és az első utas légzsák-rendszerét. Az autóban ülők biztonságáról vezetőoldali térdlégzsák, valamint az első, a második és a harmadik üléssorban utazókat is védő függönylégzsákok gondoskodnak. A három üléssoros modellváltozatokban minden üléssorban jelzés figyelmeztet a be nem kötött biztonsági övekre, így a szülők könnyen megbizonyosodhatnak arról, hogy gyermekeik biztonságban utaznak. A hidroformázott acél felhasználásával 3 százalékkal nőtt a karosszériaszerkezet szilárdsága. Az S-MAX és a Galaxy számos technológiát kínál, amelyek segítségével a vezető könnyebben elkerülheti a baleseteket: - Osztott Első Kamera, ami az autó hűtőrácsába épített kamera segítségével nagy látószögű képet mutat az autó előtti területről. Amikor az autós egy átláthatatlan kereszteződéshez ér, vagy kihajtani készül egy forgalmas útra, könnyen észreveheti a közelítő járműveket, gyalogosokat vagy kerékpárosokat - A Holttérfigyelő sávváltáskor jelzi az autó holtterében haladó járműveket - A Sávtartó Asszisztens érzékeli, ha a vezető az irányjelző használata nélkül vált sávot, és a kormánykerék rezgésével, illetve a műszerfalon felvillanó jelzéssel figyelmezteti a kisodródás veszélyére - A Sávelhagyásra Figyelmeztető Jelzés érzékeli az akaratlan sávváltást, és kiegészítő kormányzási nyomatékkal segít visszatéríteni az autót a helyes forgalmi sávba - A Vészhelyzeti Segélyhívóval kiegészített SYNC 2 egy hangvezérlésű technológia, ami lehetővé teszi, hogy a vezető a tekintetét mindig az úton, kezét pedig mindig a kormánykeréken tartsa, egy baleset után pedig közvetlen kapcsolatot teremt az utasok és a mentőszolgálat operátora között.  

Egy svéd férfi jelentkezett kilépésre az országból a Röszke Autópálya-határátkelőhelyen 2015. szeptember 25-én 5 óra 5 perckor egy német honosságú, bérelt mikrobusz vezetőjeként. A határrendészek az iratok átvizsgálása során megállapították, hogy a bérbeadó nem járult hozzá a jármű schengeni övezetből történő kiviteléhez. A rendőrök felvették a kapcsolatot a német hatóságokkal, akik elrendelték a gépkocsi körözését, amit az egyenruhások lefoglaltak. Néhány órával később egy román állampolgár jelentkezett kilépésre az országból a nagylaki határátkelőhelyen az általa vezetett francia honosságú gépkocsival. A járműnek a Schengeni Információs Rendszerben történt ellenőrzését követően kiderült, hogy a francia hatóságok lopás miatt körözik az egyterűt. A nyomozók lefoglalták a személyautót. Az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Sirene Iroda felvette a kapcsolatot a körözést elrendelő hatóságokkal.

Budapest új metróvonalán a megnyitás, azaz 2014 márciusa óta zajlik az utasforgalmi próbaüzem, amelynek keretében folyamatosak a tesztek annak érdekében, hogy a vonal a végleges használatbavételi engedélyt az év végéig megszerezze. A szerelvények eddig is teljesen automata üzemmódban közlekedtek, de mostanáig voltak járműfelügyelők a vonatokon, hogy probléma esetén beavatkozzanak. A BKV közlése szerint nem történt az utasforgalmi próbaüzem során biztonságkritikus hiba és a rendelkezésre állás is folyamatosan eléri február óta a hatóság által előírt, rendkívül szigorú szintet. A járműkísérők a továbbiakban az állomások forgalmi ügyeletén teljesítenek szolgálatot. A következő fázisban is lesznek olyan tesztek, amelyeket utasforgalom nélkül kell elvégezni, emiatt szeptember 27-én, október 4-én és 11-én üzemkezdettől 10 óráig az egész vonalon pótlóbuszok közlekednek.

Síküveg védte a T-Ford vezetőjét és utasát a portól, széltől, esőtől, hótól, ám gépkocsik gyorsulásával, a technológia és a járműipar, valamint beszállítóinak fejlődésével, na meg az igények változásával már az 1950-es évektől hódított a panoráma szélvédő, elől és hátul is. Ez egyébként nemcsak divat és esztétikai igény, de komoly biztonságtechnikai kérdés is volt, mert a jó kilátás csökkentette a baleseti kockázatot. Remek karosszériák születtek, különösen az Egyesült Államok gyártói ontották a panorámás modelleket: a hatvanas évek Chevrolet Impaláit csak irigyelhetjük. A kecses megoldásnak, vagyis a jó kilátást biztosító vékony oszlopok és hajlított üvegek előnyeit még néhány kelet-európai modell vezetői is élvezhette, ilyen volt a Moszkvics 408-as, igaz, ez olasz Pininfarina stúdió munkája, de már az is eredménynek számított, ha sorozatgyártásba is került. Chevrolet Impala                                                                                             Forrás: GM Egyre kisebb panoráma Az erősödő biztonsági elvárások miatt teljesen átalakult az autók formája, mert a törésteszteken nem feleltek meg a nagy üvegfelületű és vékony tartóoszlopú modellek. A szigorítások hatására egyre nőttek a holtterek. Eltűntek a panoráma üvegek, amiket nem a formatervezők száműztek. Az autógyártás mindig is a költség, a formaterv és biztonság kompromisszumáról szólt, most az utóbbi dominált. A műszaki szakemberek szerint az ütközéskor és boruláskor megfelelő védelmet nyújtó karosszéria, pontosabban utascella megépítéséhez vastag és széles tartóoszlopok kellenek. Némileg javít az autók megjelenésén, hogy a ragasztott szélvédők takarják a fémoszlopokat is, ám mindez csak szebbé, de nem átláthatóvá teszi a karosszériát… Aranyos, de rontja a kilátást a bólogató kutya                                           Fotó: Boros Jenő Bólogató kutyák és társaik Rontja a helyzetet és persze a kilátást az is, hogy a csekély megmaradt átlátszó felületet is teleragasztjuk matricákkal, van aki egész kollekciót hagy évekig a szélvédőn. Vélhetően külföldi útjaival akar dicsekedni. Nem kevésbé zavaróak a belső visszapillantó tükörre aggatott lifegők, például a cd-lemez, melynek csillogása a közhiedelemmel ellentéten legkevésbé sem téveszti meg a sebességmérő traffipaxot. Vagyis hiába múlt el a bólogató kutyákmeg a kalaptartóra tett táskarádiók és műanyag redőnyök korszaka, továbbra is dúlnak a kilátásrontó divatok. Van, aki sötétítő fóliával rontja a kilátást: a szabályok 25-30 százalékos fényvisszatartást engedélyeznek, ám ez is fölösleges, mert az alapáron szállított gyári védőfóliák megfelelő mértékben visszatartják az ultraibolya sugárzást, miközben nem rontják a kilátást. Napjaink modelljei kétségtelenül egyre biztonságosabbak és egyre jobban teljesítenek a törésteszteken, ami dicséretes, ám a vezető kilátása egyre szűkül, amin nem segítenek az egyre népszerűbb tetőablakok, amik szellősebbé teszik az utasteret, ám ezt inkább csak a hátul ülők élvezhetik. Egy átlagautóban csak az oldalablakok tömege eléri a harinc kilogrammot. Mercedes C208                                                                                   Forrás: Daimler AG Buborékmegoldások Az új autók meg sem közelítik az ötven évvel ezelőtti modellek panoráma kilátásától: a német TÜV és ADAC felmérése szerint a vizsgált modellek többsége 3-asnál rosszabb értékével már az 1973-as autóknál mért 0,9 értéktől is messze elmaradnak, miközben a nullás index lenne az ideális. Bármennyire is furcsa, ilyet kreált próbaképpen a Mercedes, ám a buboréktetős sportkocsi nem került sorozatgyártása. Félig hasonló megoldást alkalmaztak egykor az amerikai elnöki autónál, melyet Bubble Top Lincolnnak becéztek. Hogyan tesztelik a kilátást? A vizsgálatnál a vezetőülésben elhelyezett lézeres kamerával készített 360 fokos körpanoráma felvételeket elemezték és ezek alapján osztályoztak. A hasznos látóteret jelző kördiagramok alapján a bal-első ülésből a legközelebbi oszlop 4-5 fokot, a jobboldali 5-6 fokot takar, vagyis ennyivel nő a holttér, ami nem csak zebrán történő kis ívű bekanyarodáskor, de hegyi szerpentineken is növeli a kockázatot. Ford Futura, 1962                                                                                                Forrás: Ford Vastag C-oszloppal indult Nem csak a panoráma üveg eltűnése, de az autók sportos megjelenése, vagyis a karosszérián végigfutó és emelkedő övvonal is csökkenti az átlátható üveg felületet, tehát a szekunder biztonság, a megerősített utastér jegyében romlik a primer biztonság. Ez egyébként már a hetvenes években megindult, amikor az Italdesign és Giorgetto Giugiaro által tervezett I-es Golf széles C-oszlopa dinamizmust sugallt, ám komolyan nehezített a vezető dolgát tolatáskor. A VW stílusát azóta is többen utánozták. A Volvo egyik próbálkozása, az SSC tanulmányautó                                 Fotó: Boros Jenő Virtuális és valódi trükkök az átláthatatlan oszlopokra Voltak és vannak próbálkozások a kilátás javítására: a Volvo SSC jelzésű kísérleti modelljén átlátszó A-oszloppal próbálkoztak, a tanulmánymodell egyetlen példánya jelenleg a márka göteborgi múzeumában parkol. A Jaguar fejlesztése 360 fokos kilátást biztosító digitális rendszer, mely a kocsi külsején elhelyezett kamerák élő képét vetíti a tetőoszlopokra épített képernyőkre, melyek a vezető fejének elfordítására aktiválódnak, így mindig a megfelelő oldalon válnak „átlátszóvá” a tetőoszlopok. A Land Rover is kamerák segítségével próbálja megoldani a problémát és a vakteret monitorra vetítve közvetíti a vezetőnek, ám nemcsak az oszlopokat, de a motorháztetőt is „átláthatóvá” teszi, ami különösen igazi terepjárásnál jelent nagy segítséget, hiszen bakháton is az autó elé és alá lát a rendszer, mely megmutatja az első kerekek aktuális pozícióját is. Kedvezett a panoráma üveg eltűnése a páncélozott autókat és golyóálló üvegeket gyártó cégeknek, hiszen a kevésbé ívelt felületek megkönnyítik a többrétegű védelem kialakítását. Golyóálló szélvédő tűzpórba után                                                                Fotó: Boros Jenő Bokrok takarásában A kereszteződésekben szabálytalanul parkoló járművek mellett olykor bokrok zavarják a biztonságos kihajtást, ahogy a vasúti átjárókban lévő építmények, melyeket az előírások ellenére sem bontottak le több helyen. Ráadásul egyre figyelmetlenebbek vagyunk, mert mobilozunk vagy majszolunk, de a közlekedés szervezői és az autók sem igazán kilátás-barátok. Ahányszor csak szóba kerül a panoráma szélvédő és a keskenyebb oszlop iránti vágy, a formatervezők mindig azzal védekeznek, hogy fő a biztonság, és valóban. Szóval jó ideig együtt kell élnünk az autók széles oszlopaival, ám attól is romlik a kilátás, ha a meglévő átlátszó felületek koszosak, szóval legalább azt tisztítsuk folyamatosan. Pontiac Bonneville tanulmány                                                                                 Forrás: GM Átlátszó krónika A világosság után vágy szülte négyezer éve az átlátható üveget, mely egykorú a kerékkel. Az első automobilon még fülvédős sapka és szemüveg védte a sofőrt, ami elég volt 10-15 km/óránál, de a sebesség növekedésével más megoldást kellett találni. A XX. század elején megjelent a síküveg, mely szilánkosan tört és még kisebb ütközéskor is súlyos sebeket vágott, olykor halálos sérüléseket okozott. 1914-ben jelent meg a közlekedési eszközökhöz, vagyis buszokhoz, vonatokhoz és persze személyautókhoz fejlesztetett és töréskor sem széthulló biztonsági üveg, majd a szilánkmentes és többrétegű szélvédő. 1948-ban panoráma szélvédőkkel gyártotta Buick, Cadillac és Chevrolet márkájú autóit a General Motors. Napjainkban az új többrétegű ragasztott üvegek már jobban védenek a hősugárzás, a zaj és betörés ellen is. Corvette Indy koncepció 1986-ból                                                                      Forrás: GM