A töltési infrastruktúra megléte elengedhetetlen, ha az elektromos autók terjedése a cél. Miután az Európai Parlament megszavazta, hogy 2035 után nem helyezhető forgalomba belső égésű motorral hajtott autó (persze az Európai Tanács még beleszólhat, de lényegi változás nem várható), addigra minden európai országnak készen kellene állnia egy gyakorlatilag hibátlan töltőinfrastruktúrával. Bizonyos államok egész jól állnak: Hollandia, Németország és Franciaország minden bizonnyal 2035-nél korábban is képes lesz fenntartani egy országnyi elektromos autót. Náluk van a legtöbb töltő, a számukat tekintve egyértelműen ez a három ország jár az élen Európában. Persze nem mindegy, milyen töltőkről van szó. Európában átlagosan 5 gyorstöltő található 100 kilométerenként, Magyarországon ez a szám nem éri el a kettőt. Ebből a szempontból az Egyesült Királyság Európa éllovasa, közel 20 gyorstöltő található az ország úthálózatán 100 kilométerenként. Az Unióban Hollandia áll a legjobban, őket követi Németország és Svédország. Érdekesség, hogy bár Franciaország nagyon jól áll a töltők számát illetően, a gyorstöltőkből  van még hova fejlődniük: nagyjából az európai átlagot, 5 gyorstöltőt találunk 100 kilométerenként a francia utakon. Szintén érdekes megvizsgálni, hogy hány elektromos autó jut egy töltőre. Franciaországban például nagyjából 5, míg Svédországban például 13. Ez nem azt jelenti, hogy a svéd töltési infrastruktúra sokkal rosszabbul állna, mint a francia, a helyzet inkább az, hogy Svédországban rengeteg elektromos autót adnak el és a hálózat fejlesztése egyelőre nem tudta tartani az ütemet. Magyarországon nagyjából kilenc e-autó jut egy töltőre, ami nem hangzik rosszul, de a tanulsága az, hogy minden szempontból le vagyunk maradva: kevés elektromos autóra jut még kevesebb töltő. Európa legtöbb országa 5-10 elektromos autó/töltőnél tart, ez az a szint, amit a többség tartani tud. Északi országokban jellemző, hogy ennél több autó jut egy töltőre, ott szinte túl népszerű az e-mobilitás a lakosság körében. A klasszikus tyúk vagy tojás analógia itt is áll: több töltő kell Magyarországon, hogy az emberek bátrabban válasszanak elektromos autót, vagy több elektromos autó, hogy a szolgáltatók is belehúzzanak a töltők telepítésébe. Egyelőre inkább előbbi az irány, kérdés, a lakosság felveszi-e a ritmust. Európaszerte jellemző probléma, hogy a nagyvárosokban sok töltőpont van, míg vidéki régiókban nagyon kevés. Így van ez Magyarországon is, Nógrád és Tolna megye lemaradása jelentős, de európai szinten általános jelenség. Portugáliát számos ország követhetné, ha a szolgáltatás mínőségéről van szó. Az országban egy nagy szolgáltató fogja össze a számos szereplő által üzemeltetett töltőket, így a töltés egyszerű: egyetlen kártya vagy applikáció szükséges és az ország bármelyik elektromos töltőjét igénybe veheti a felhasználó. Magyarország és számos másik európai ország teljesen más, kevésbé felhasználóbarát megoldást használ: szinte minden szolgáltató saját applikációt használ, ami jelentősen megnehezíti az elektromos autót használók mindennapjait. Magyarországon a terv 18.000 töltő 2030-ra, ami már jelentős szám, a mai elektromos autók számának kétharmada. Egyelőre persze nagyon messze vagyunk a céltól nagyjából 1.700 darab töltővel, de az utóbbi hónapokban számos kezdeményezés indult, hogy behozzuk a lemaradásunkat. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az ORFK-OBB 2022. június 14–16. közötti időszakra hirdette meg a „Zebra terv” elnevezésű balesetmegelőzési akcióját. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket ellenőrizték a rendőrök, amely során testkamerát, civil járműveket és drónokat is bevetettek. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítottak mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálykövető magatartására. Az ellenőrzés során a járművezetők esetében 697 személlyel szemben közigazgatási bírságot, 1 313 fő esetében szabálysértési bírságot szabtak ki a járőrök, 606 sofőrt figyelmeztetésben részesítettek, míg 198 alkalommal feljelentést tettek. Emellett az egyenruhások 173 gyalogost helyszíni bírsággal sújtottak, 535 személyt figyelmeztetésben részesítettek és 23 alkalommal történt feljelentés. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A nemzetközi szankciók, amiket Oroszország ellen vetettek ki, amikor az megtámadta Ukrajnát, egyre elképzelhetetlenebb lépésekre kényszerítik az orosz piaci szereplőket, így a helyi autóipar legfontosabb szereplőjét is. Ez pedig nem más, mint a Lada, amit nem rég vásárolt fel az orosz állam a korábbi tulajdonos Renault csoporttól, és épp most készül bemutatni egy lebutított változatot az amúgy is kiöregedett Lada Grantából. Az „új” modellt Classic néven fogják forgalmazni, és kizárólag helyben előállított saját, illetve szövetséges beszállítók alkatrészeiből fogják összeszerelni őket. Nem lesz bennük szinte semmilyen biztonsági felszerelés, sőt, még ABS vagy éppen utaslégzsák sem, a klímáról nem is beszélve. Ami szintén elképzelhetetlen lett volna a Renault éra alatt, hogy a Granta Classic-hoz előkapják a polcról a jó öreg 1,6 literes, 90 lóerős, négyhengeres szívómotorjukat, ami természetesen nem felel meg egyetlen jelenlegi EU szabályozásnak sem. Sőt, csak a 1996-ban életben lévő károsanyag-kibocsátási normáknak felelne meg ez a motor, miközben maga a Granta jelenlegi generációja is csak 2011-ben került piacra. Így fordulhat elő, hogy a Lada, és jó eséllyel az orosz autópiac további szereplői is visszalépnek 2022-ből a huszadik századba, miközben egy Granta Classic így sem olcsó: forintra átszámítva 4,8 millió forintért tervezik értékesíteni az ósdi csontvázat. Mi több, egyéb sajtóértesülések szerint még a klasszikus, immáron 45 éves Lada Nivából is készülhetnek lecsupaszított változatok. Az NBC-nek nyilatkozó szakértők szerint irónikus, hogy ez pont egy olyan országban történik meg, amelyik vezető szerepet tölt be az ENSZ járműszabályozás egyesítésének világfórumain. Politikai szakértők szerint pedig ez a szituáció is jól mutatja, hogy az orosz kormány könnyedén feláldozza termékeinek minőségét és biztonságát a háború oltárán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

VW ID. 4 gyártás Zwickauban Fotó: Volkswagen A Volkswagen egy hete Zwickauban újraindította hat elektromos modelljének gyártását három műszakban. Ezt a gyártó jelentette be. Az ukrajnai háború kezdetével a termelés márciusban mintegy három hétre megszakadt az ellátási láncok zavara miatt. A közlemény szerint Stefan Loth, a Volkswagen Sachsen vezérigazgatója elmondta: "Az alkatrészellátás mostanra ismét olyan stabil, hogy a harmadik műszakkal további kapacitással rendelkezünk Zwickauban a magas rendelésállomány feldolgozására." A nyugat-szászországi üzem a Volkswagen legnagyobb elektromos járműgyára Európában. Az ID.3, ID.4, ID.5, Audi Q4 e-tron, Audi Q4 Sportback e-tron és Cupra Born modellek gördülnek le a zwickaui futószalagról. A gyártó szerint a napi gyártás három műszakban 1300 jármű körül mozog. Májusban Emden volt az első olyan üzem Alsó-Szászországban, amely elektromos autókat kezdett gyártani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!