Októberben 10 923, az első 10 hónapban pedig 115 549 új személygépkocsi került forgalomba. Ebből összesen 1031 volt tisztán elektromos autó, 97,1 százalékkal több, mint tavaly. A forgalomba helyezett plug-in hibridek száma 636 volt, ami 77,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Az MGE közleményében kiemelte, hogy az októberi eredményeken látszik a szeptemberi szerény visszaesés utáni piaci helyreállás trendje, így a piac nagy valószínűséggel a hátralévő három hónapban behozza az emelt előrejelzéshez képest kis elmaradását. Az MGE szerint egész évben 142 ezer új személygépkocsit helyeznek forgalomba. A tisztán elektromos és a plug-in hibrid gépkocsik forgalomba helyezése jelentősen, de még kis mennyiség mellett időarányosan nő, azonban a felvevő piac korlátozott, az egész évre elképzelt 2000 darab körüli forgalomba helyezés elérhető. Az egyesület kitért arra is, hogy kiemelten kell foglalkozni a Magyarországra beáramló használt autók korösszetételével. A szervezet sürgeti a használt autók importjának mederbe terelését annak érdekében, hogy a fejlettebb országokban letett régebbi, nagyobb károsanyag-kibocsátású, különösen a régebbi dízelmotoros autók ne, vagy ne ilyen mértékben kerüljenek forgalomba Magyarországon. Az eladott új motorkerékpárok száma 54,9 százalékkal nőtt, októberben 175 volt. Január-októberben 2797 új motorkerékpár került forgalomba, ami 31,9 százalékos növekedés. Az MGE közleményében ugyanakkor jelezte, hogy a piac továbbra is gyenge. Az egyesület változatlanul úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogó-azonosítás megoldása a közlekedési céllal használt motorok esetében.

A használt elektromos autók sok fejtörést okoznak a kereskedőknek, viszont egyelőre mindenképpen pozitívum számukra, hogy a vásárlók többsége – legyen szó új, vagy használt elektromos autóról – profi kereskedőktől akarja megvásárolni autóját és inkább kerülik a magánszemélyektől vagy privát kereskedőktől való vásárlást. Francia- és Olaszországban az ICDP kutatói erőforrás szerint elemezték a vásárlási csatornákat és arra jutottak, hogy az olasz és francia e-autó vásárlók több mint 80%-a kereskedésből szeretné megvenni az autóját. A belsőégésű motorral szerelt autóknál ez az arány 34% Franciaországban, az olaszoknál pedig 43%. Mi lesz, ha elterjednek az elektromos haszongépkocsik is? Sajnos itt véget is ért a használt e-autók pozitívumainak listája a kereskedések számára. A piacon már jelen lévő nyugati kereskedők arról számolnak be, hogy az értékesítési folyamot jelentősen hosszabb és bonyolultabb, mint a hagyományos autók esetében. A következő pontok számos esetben felmerültek, mint a kereskedők életét megnehezítő tényezők: Meg kell érteniük, hogy a vásárló miért döntött elektromos autó vásárlása mellett és fel kell mérniük, hogy a közlekedési szokásai kompatibilisek-e egy elektromos autóval. Az új technológiák, amik ezekben az autókban vannak rengeteg kérdést vetnek fel, amikre az értékesítőknek képesnek kell lenniük választ adni. Bár az elektromos autók hatótávja – még az első modelleké is – valószínűleg elegendő, hogy a naponta átlagosan megtett utat teljesíthesse vele az átlagos vásárló, a technológia mellett nem elköteleződött érdeklődők meggyőzését megnehezíti korlátozott hatótáv. Az akkumulátor lízingelése jelenti talán a legkomolyabb problémát. Számos importőr és gyártó külön kezeli az autó és az erőforrás értékesítését. Bár a gyártóknak jó lehet, hogy az akkumulátoraik felett később is kontrollt gyakorolhatnak, a kereskedők számára a legkevésbé sem jó üzlet, amikor az autó és az akkumulátor külön, valamilyen lízingkonstrukcióban kerülnek értékesítésre. Már írtunk az elektromos maradványértékének kérdéséről és a válasz még sürgetőbb, ha az akkumulátort is lízingelik a vásárlók. Egy angol kereskedő osztotta meg a következő esetet: Egy Renault Zoe modell esetében a lízingelt és megvásárolt akkumulátoros modell maradványértéke közötti különbség több, mint 6.500 font. Mindettől függetlenül egyre több kereskedő dönt úgy, hogy belevág az használt elektromos autók értékesítésébe, mert biztosak benne, hogy a piac növekedni fog. De miért? Az ICDP kutatói összeszedték a lehetséges okokat: A legtöbben hisznek benne, hogy a gyártók képesek lesznek megszüntetni a használt elektromos autókkal szembeni fenntartásokat. A legtöbb vásárló második autónak szeretne egy elektromos autót, így nem kell annyira tartani a panaszkodó vásárlóktól Ráadásul a küszöbén állunk annak, hogy az elektromos autók hatótávja már vetekedjen a hagyományos autók egy tankkal megtehető távolságával, ami rengeteg érdeklődőt vonz majd hosszú távon, így mikor kezdjenek bele, ha nem most? Néhány év és eljön az idő, amikor rengeteg nagy hatótávú használt e-autó lepi el a piacot és az lesz az a pillanat, amikor a jelenlegi legfőbb akadály (alacsony hatótáv) eltűnik és a néhány éves elektromos autók kereskedelme is csak egy sima használt autó piac lesz.  

Az ERC és a FIA képviselői azért utaznak a rendezvényre, mert Magyarország pályázatot nyújtott be az ERC egyik futamának megrendezésére. A magyar bajnoki címért az összetettben vezető Turán Frigyes, Bagaméri László páros, a második helyezett Vincze Ferenc, Igor Bacigál kettős, valamint a Hadik András, Deák Attila duó küzd majd meg, de matematikailag még a korábbi négyszeres abszolút bajnok Kazár Miklós is esélyes. A külföldi megfigyelők a pályázat elbírálása szempontjából mérik fel a rendezés körülményeit különböző szempontok alapján. Őry Tamás, a gyorsasági kamion Európa-bajnokságot is rendező Truck Race Promotion Kft. ügyvezetője, a Nyíregyháza-rali társrendezője az MTI-nek elmondta: három ország pályázik jelenleg ERC-futam megrendezésére, és az eddigi tárgyalások alapján jó esély van rá, hogy Magyarország bekerüljön a jövő évi ideiglenes versenynaptárba. Hozzátette, hogy a kereskedelmi, szerződéses és jogi szempontok alapján, valamint a szükséges garanciák kérdésében Magyarország már megfelelt, ugyanakkor a nyolc versenyből álló Eb-t nem akarják új helyszínnel bővíteni. "Ez azt jelenti, hogy mi akkor kerülhetünk be, ha egy másik helyszín kiesik" – mondta Őry Tamás.

A beruházás egyaránt fontos az ABB-nek és Kínának. A cég ugyanis Kína elsőszámú robotikai gyártója, az ország pedig a legnagyobb felvásárló: 2017-ben a világszerte értékesített robotok egyharmadát, 138.000 darabot itt helyeztek üzembe. Az ABB megközelítően 5000 főt foglalkoztat Sanghajban, míg a vállalat Kínában működő robotikai vállalatai több mint 2000 mérnököt, technológiai szakembert és üzemi vezetőt alkalmaznak Kína-szerte 20 helyszínen. Az ABB 1992 óta több mint 2,4 milliárd dollárt fektetett be Kínában, ahol több mint 18000 alkalmazottja van. Az új, sanghaji gyár a cég ígérete szerint a legfejlettebb automatizált és rugalmas üzem lesz a robotika iparban. A gyár területén létesített K+F központ segítségével felgyorsítják az innovációt a mesterséges intelligencia fejlesztése terén. Az új gyár az összekapcsolt automatizálási szigeteknek köszönhetően a fix szerelősorok helyett innovatív, rugalmas gyártási területtel rendelkezik majd. Az üzem teljes területén az ABB logisztikai automatizálási megoldásait alkalmazzák: így például az automatikusan irányított járművek is, amelyek önállóan képesek követni a gyártási fázisokon áthaladó robotokat, és a lokalizált állomásokról alkatrészeket tudnak hozzájuk szállítani. Az automatizálási megoldások segítségével a gyártás – plusz kapacitásbővítések nélkül – hatékonyan alkalmazkodik a kínai robotikai piac változásaihoz.