Bár semmilyen törvény vagy rendelet nem szabályozza, hogy a hosszabb útra induló autósoknak minimálisan mennyi folyadékot kell fogyasztaniuk, ezek után talán jobban oda fognak figyelni, hogy egy palack vizet készítsenek a kezük ügyébe indulás előtt. A dehidratált, vagyis vízhiányos állapotban lévő vezetők ugyanis pontosan kétszer annyi hibát követnek el vezetés közben, mint a megfelelő mennyiséget ivók. A Ron Maughan, a Loughborough Egyetem professzora irányította kutatás eredménye szerint óránként 5 kortynál (25 ml) kevesebb víz fogyasztása ugyanolyan tüneteket okozhat, mint az enyhe alkoholos befolyásoltság. A professzor szavai szerint "Mindannyian helytelenítjük az ittas vezetést, de nem gondolunk az egyéb tényezőkre, amik befolyásolhatják a vezetési képességünket, mint például a vízhiányos állapot vagy a kiszáradás. Eddig sem volt kérdés, hogy az alkoholos befolyásoltság és a droghasználat növelik baleseti kockázatot, de a mostani kutatási eredmények rávilágítanak egy eddig nem ismert veszélyre, és arra ösztönzik a gépjárművezetőket, hogy győződjenek meg arról, megfelelően hidratált állapotban vannak-e." Az első, a dehidratáció vezetésre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a kiszáradás eredménye lehet a romló mentális működés, hangulatingadozás, a koncentrációs képesség, az éberség és a rövid távú memória csökkenése is, nem beszélve a fejfájásról és a kimerültségről. A tanulmányt a Physiology and Behavior című brit lapban publikálták. A két napos kísérleteket férfi járművezetőkkel végezték laboratóriumi körülmények között, autószimulátorokkal. Az önkéntes kísérleti alanyok egyik nap normálisan hidratált, a másik nap pedig vízhiányos állapotban ültek a szimulátorba.  A szimulált feladat szerint két órás monoton vezetés várt rájuk egy autópályán kanyarokkal, dombokkal, sávelhagyásra figyelmeztető hanghatással és lassú járművekkel, melyeket meg kellett előzni. A vezetői hibák közül többek közt sávelhagyást, késve fékezést és a lane drifting-et vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy ugyanazok a vezetők normál állapotban 47, vízhiányos állapotban 101 "balesetet" okoztak. A hibaszázalék a kétórás tesztvezetésen belül az idő múlásával is emelkedett.  Mindössze kétszázaléknyi testsúlycsökkenés a megfelelő folyadékpótlás hiánya miatt csökkenő mentális teljesítményhez és hangulatingadozáshoz vezethet. A kutatók megállapították, hogy "a dehidratáció a jelen kutatásban enyhe fokú volt, és bárki könnyen hasonló állapotba kerülhet egy sűrű munkanap folyamán." Arra is felhívták az autósok figyelmét, hogy az is nagyfokú folyadékvesztést okozhat, ha túl meleg van a jármű belsejében egy hosszú út során. Ezt a helyzetet sokan azzal is súlyosbítják, hogy azért isznak kevesebbet, hogy ne kelljen sokszor megállni egy hosszú út során, ha szólít a természet.    Forrás: telegraph.co.uk

Az SUV jelenleg a Shanghai Auto Show-n található, itt vált először láthatóvá az a speciális fényeffekt, amit a visszapillantó tükörben helyeztek el. Ha bekapcsolják, a járdán az autó oldala mellett nem a szokásos Range Rover sziluett rajzolódik ki, hanem a Land Rover logo, és felette a szép, kerek szám. Maga az ábra nem foglal el nagyobb helyet egy rizsszemnél a visszapillantón, de minden ajtónyitásra kinagyítva megjelenik a talajon. A Land Rover solihulli (Anglia) üzemének falára is kivetítették a képet. Mivel a Range Rover legutóbbi, 2012-es modelljének megjelenése óta a márka eladásai erősen megugrottak Kínában, a szóban forgó járgány is egy kínai vevő birtokába kerül. Előtte azonban még számos rendezvényen reprezentálja majd a patinás márkát Kína területén, így ünnepelve a Range Rover 45. évfordulóját. Természetesen ez az autó is az angliai Solihull városában található gyárban készült, ahol 1948 óta gyártják a terepjárókat. A gyár arról is nevezetes, hogy az alumíniumot rendkívül hatékonyan használja az autóiban, és ez nincs másképp a jelenlegi Range Rover esetében sem. Az autó oldallemezei egy darab - a valaha volt legnagyobb - alumíniumlapból készülnek, és alig 7 kilogrammot nyomnak. A hatmillió Land Roverből 900.000 darab Range Rover, és a legendás SUV volt az első jármű, melyet kiállítottak a párizsi Louvre-ban, mint az "indusztriális dizájn példáját". Az eredeti Land Rover sorozat első darabját az Amsterdami Motor Show-n mutatták be, 1948. április 30-án, így a brand együtt ünnepli a Land Rover 67. és a Range Rover 45. évfordulóját.  Forrás: auto.it

Az ékszerdoboz elnevezés annál is inkább illik rá, mert két olyan ismert nőalak inspirálta, akik maguk is stílusikonok voltak a maguk idejében: Ingrid Bergman és Jacqueline Kennedy. Az 50-es évek stílusa, eleganciája, sportossága és sokoldalúsága köszön vissza a formákban, anyagokban és nem utolsó sorban a színében, mely a legendás "Ingrid szürke" nevet kapta. Ingrid Bergman 1954-ben ezt a színárnyalatot választotta, amikor férjétől, a világhírű filmrendező Roberto Rossellinitől kapott egy Ferrari 375 MM típusú járgányt. Az üléseket "countprestige" barna színűre álmodta meg Jean Marie Massaud dizájner, aki Jacqueline Kennedy emléke előtt kívánt tisztelegni. A világ leghíresebb first ladyjének nemcsak a ruhatára volt ismert a kifinomult eleganciáról, hanem az egész Fehér Ház berendezését megszépíttette1961-ben. A jelenkort az opálszürke részek szimbolizálják a műszerfalon és a központi konzolon, valamint a fekete díszítések az ülések illesztései mentén. A szőnyegek tiszta új-zélandi gyapjúból készültek, juta árnyalatban.  Forrás: auto.it

Az ülésre meghívottak, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., és az Opel Szentgotthárd Kft. egyaránt eredményes működésükről és kedvező idei kilátásokról számoltak be, de rámutattak: a szaktudást igénylő munkakörök nehezen betölthetőek, a szakképzett munkaerő hiánya nagy problémát jelent. Az ülésen részt vevő pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az ágazat sikeréhez a beszállítói hálózat növelése mellett szükséges a duális szakképzés fejlesztése is. A képviselők leszögezték: a magyar autóipar sikeres, az ország egyik kitörési lehetősége az ágazat fejlesztésében van. Volner János, a bizottság jobbikos elnöke rámutatott: minden párt abban érdekelt, hogy az autóipari cégek megfelelő profitkilátások mellett, kiszámítható jogi környezetben tudjanak működni, amelyhez rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő. Hozzátette: a pártok abban is egyetértenek, hogy az országban vonzóbb, versenyképesebb gazdasági környezet legyen, az adóteher ne emelkedjen és a munkaerő versenyképessége növekedjen. Jelezte, hogy rögzítették a cégek javaslatait, és a következő hetekben bizottsági állásfoglalásként az Országgyűlés elé terjesztik majd. Hangsúlyozta: kormányzási ciklusokon átívelő ügyekről van szó. Szatmáry Kristóf (Fidesz) alelnök arról beszélt, hogy a kormány célja hosszú távon az ausztriai és magyarországi bérek közötti, egyes szektorokban 3-4 szeres különbség csökkentése. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára előadásában kiemelte: az autóipari vállalkozások sikeresek, az autóipar jövője biztató, a vállalkozások fejleszteni szeretnének. Magyarország számára fontos feladat a vállalkozások előtt álló akadályok leküzdése. Hozzátette: a magyar autóipar 40 százaléka német piacra irányul, ahol 15 százalékos megrendelésállomány-bővülés látszik márciusban. Az a kormányzati célkitűzés, hogy az ipar arányát a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra emeljék, nem lehetséges az autóipar fejlesztése nélkül – mutatott rá. Elmondta, hogy uniós forrás csak a kis-, és középvállalkozások (kkv) fejlesztésére lesz felhasználható, így a beruházás-ösztönzés, és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szerepe megnő. A gazdaságfejlesztés legfontosabb fókusza a feldolgozóipari kapacitások bővítése, részben a munkahelyteremtésen, ipari parkok fejlesztésén, és a beszállítói kapcsolatok erősítésén keresztül. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a járműgyártás bruttó hozzáadott értéke 2013-ban a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték 4,2 százalékát érte el, ezzel az autóipar a magyar gazdaság legjelentősebb szegmense, a gyógyszeripar és az elektronika mellett. A járműgyártás termelési értéke elérte tavaly a 6600 milliárd forintot, 23 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma 2014 utolsó negyedévében meghaladta a 132 ezret, ami 16 százalékos növekedés az előző évhez képest – ismertette. Az ágazat adja Magyarország külkereskedelmi forgalmának 20 százalékát, az export súlya a cégek árbevételében 93 százalék, 100 gyártott autóból 93 elhagyja az országot. Az iparágat támogató kormányzati lépések közé sorolta a stratégiai partnerségeket, az összes 59 megállapodás több mint egyharmada, 21 a járműipari szektorhoz kötődik. Tájékoztatása szerint jelenleg 28 döntés előtti járműipari beruházási projektet kezelnek mintegy 1,6 milliárd euró értékben, amelyekkel 7600 új munkahely létesülhet. A világ 20 legnagyobb autóipari beszállítójából 15 jelen van Magyarországon, az ország európai szinten is jelentős központnak számít – emelte ki.