A felmérésben résztvevők több mint felével (55 százalék) történt már közúti baleset. Ez nem meglepő, hiszen a kérdőívet kitöltők 69 százaléka alkalomszerűen (59 százalék), rendszeresen (5 százalék), vagy élete egy korábbi szakaszában többször (5 százalék) szegte már meg a KRESZ-t. Az Allianz Hungária a magyar autós társadalom közlekedési szokásait vizsgáló novemberi, nem reprezentatív kutatása szerint mindössze a válaszadók 31 százaléka állítja, hogy soha nem sértett közlekedési szabályt. A válaszadók 50 százaléka pedig az élet más területein is szabadabban kezeli a hivatalos előírásokat. Nem tartjuk be, ha nem érezzük életszerűnek A megkérdezett autóvezetők 64 százaléka azért sérti meg alkalmanként, rendszeresen, illetve sértette meg korábban a közlekedés szabályait, mert ezeket nem mindig érzi egyértelműnek vagy életszerűnek. 13 százalékuk véli úgy, hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki azokra hivatkozva, szerintük nincs biztonsághoz kötődő funkciójuk. 8 százalékuk érzi úgy, hogy ők annyira odafigyelnek vezetés közben, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat. 7 százalékuk szerint kellően ismerik a KRESZ-t ahhoz, hogy szabadon eldönthessék, mikor kell betartaniuk, vagy megszegniük az előírásokat vezetés közben. 4 százalékuk lesz, ami lesz alapon gondolkodik. 3 százalékuk megfelelően tapasztalt és rutinos sofőrnek tartja magát ahhoz, hogy ne kelljen minden előírást figyelembe vennie. 1 százalékuk pedig úgy érzi, hogy autója az átlagosnál biztonságosabb, ezért nem kell betartania a szabályokat. Az Ipsos 11 európai országban végzett, a volán mögött ülő európaiak viselkedéséről és gondolkozásáról szóló reprezentatív kutatása szintén ugyanezt a 3 fő okot – nem egyértelmű vagy életszerű a KRESZ, csak bírságoltatás miatt létezik, nem a biztonságunkat szolgálja – azonosította a közlekedési szabályok megszegésének elsődleges okaként. Tehát, Európa-szerte az autóvezetők hasonló indokok mentén szegik meg a KRESZ-t. 50 százalékuk az élet más területein is eltér a szabályoktól, 47 százalékuk esetileg, 9 százalék pedig alapvetően szívesebben megy a saját feje után. Hajlamosak vagyunk egyedül kezelni a baleseti helyzeteket A válaszadók 59 százaléka karambolozott már önhibáján kívül. 22 százalékuk okozott már balesetet saját bevallása szerint, 7 százalékuk közös hibaként ismerte el az esetet a másik féllel, 12 százalékuk viszont vállalt már baleseti felelősséget úgy, hogy valójában nem érezte, hogy ő lett volna a hibás. Márpedig valóban érdemes mindig alaposan, több perspektívából körüljárni az adott helyzetet, és higgadtan egyezségre jutni a baleseti felelősség kérdésében. Ennek hiányában ugyanis a rendőrség bevonása elengedhetetlenné válik, amelynek következménye minimálisan helyszíni bírság megfizetése, vagy rosszabb esetben szabálysértési eljárás, illetve vezetéstől való eltiltás is lehet. „A felelősség kérdésének a tisztázásakor tegyük félre a szubjektivitást és vállaljuk a következményeket, ha valóban hibáztunk, így elkerülhetjük a szabálysértési jogkövetkezményeket” – vélekedik dr. Bezzegh Edina az Allianz külső jogi szakértője. „A D.A.S. 24 órán keresztül elérhető baleseti jogsegélyvonala segítséget nyújthat ilyen esetekben a felelősség kérdésének megítélésében, hiszen az érintett sofőrnek lehetősége van egy objektív, a jogszabályi előírásokat, bírósági gyakorlatot ismerő jogásszal átbeszélni a baleset körülményeit” – teszi hozzá a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője. A felmérésben vizsgált esetek 47 százalékában mindazonáltal a felek semmilyen külső segítséget nem vettek igénybe közlekedési balesetük orvoslása során. 48 százalékban rendőri segítséggel történt a helyzet tisztázása, 3 százalékban mentő, 13 százalékban mindkét segítségnyújtó szervezet beavatkozása szükséges volt. A válaszadók 2 százaléka pedig még egy ismerősét, családtagját is bevonta a folyamatba. A felmérésben résztvevők kevesebb mint 1 százaléka kért mindössze telefonos jogorvoslatot. Ilyen stresszhelyzetben pedig nehéz objektívnek és higgadtnak maradni, még akkor is, ha nem történt személyi sérülés, ezért fontos lehet egy külső, objektív fél bevonása. Az Allianz Autóm Komfort csomagban kötelező biztosítással rendelkező autósok ráadásul egyedülálló módon, ingyenesen vehetnek igénybe jogi tanácsadást balesetkor, egy adott eset kapcsán akár több alkalommal is. Az ügyfeleknek műszaki meghibásodás vagy baleset esetén további segítséget nyújt az alap assistance szolgáltatás. Ez tartalmazza a jármű elvontatását, illetve az utasok tovább szállítását abban az esetben, ha a helyszínen nem lehetséges a javítás. További extra az Allianznál az alap közlekedési baleset fedezet, amely a vezető és az utasok, illetve a vezető kísérőinek közlekedési balesetéből eredő halála vagy maradandó egészségkárosodása esetében nyújt támogatást. „Az a tapasztalatunk, hogy a hozzánk jogi segítségért forduló telefonálók nem biztos, hogy összeszedetten és elfogulatlanul tudják összefoglalni a történteket. Éppen ezért mi, jogászok szoktuk vezetni a beszélgetést. A lényeges körülmények és a komplett baleseti szituáció feltérképezése érdekében célzott kérdéseket teszünk fel. Minden esetben végigvezetjük az érdeklődőket a bejelentési és kárrendezési folyamaton is” – mondja a jogdoktor. A döntő többség már nem hagyja ki a biztosítót A közúti balesetet szenvedők 63 százaléka hivatalos úton jelenti az esetet. Az Allianz kutatása alapján szerencsére egyre ritkábban, az eseteknek mindössze 37 százalékában merül fel, hogy saját zsebből akarunk fizetni a károkért, megúszva ezzel a megnövekedett biztosítási díjat. „Nem tanácsos és kockázatos is kihagyni a biztosítót, még akkor is, ha erre mindkét fél nyitott lenne. Az is megeshet, hogy a helyszínen elfogadott, és előre megbecsült összeg nem fedezi az autó helyreállítási költségeit, így nem térül meg az okozott kár. Összességében nézve, mindig a hivatalos út a legbiztosabb megoldás” – hangsúlyozza dr. Bezzegh Edina az Allianz Hungária Zrt. külső jogi szakértője. „Ha nincs adatlap, és nem tudunk más autóstól kérni, akkor sem kell kétségbe esni, a lényeg, hogy akár egy fehér lapon rögzítsük a történéseket, fotózzuk le az autók sérüléseit, egymás iratait és egy későbbi időpontban rögzítsük mindezt egy baleseti bejelentő formájában” – teszi hozzá a jogász. Az esetek többségében ma már telefonon (38 százalék), vagy online (22 százalék) történik a bejelentés. Egyelőre még elenyésző mennyiségben (3 százalék) használunk erre applikációt. Viszonylag tájékozottak vagyunk a kárigény lehetőségeinkkel Járműsérüléssel járó közlekedési balesetek kapcsán számos kárigénnyel élhetünk. A kutatásban felsorolt kilenc általános példa közül a legtöbben egyfélét (29 százalék) ismernek, de sokan vannak olyanok is, akik hat lehetőségnek is (12 százalék), vagy az összesnek (12 százalék) a tudatában vannak. Ezek az igények ismertségük szerint rangsorolva a következők lehetnek: Álló (parkoló) autóban történt kár esetén feljelentést tehetünk ismeretlen tettes ellen. 57 százalékunk tudja ezt. Ugyanennyien tisztában vagyunk vele, hogy kátyúba hajtás esetén a közútkezelővel szemben kártérítési igényt támaszthatunk, amennyiben az úthiba nem volt megfelelően jelezve, és a KRESZ szabályainak megfelelően haladtunk. 50 százalékunk előtt ismert, hogy kártérítést igényelhetünk a jármű értékcsökkenése miatt, egy nem több mint 4-5 éves, a baleset előtt sérülésmentes autó esetén. Személyi sérüléssel járó baleset esetén a táppénz és a munkabér közötti különbözet érvényesíthető. Ezt 48 százalékunk tudja. 47 százalékunk tisztában van vele, hogy vad, vagy kóbor állat gázolása esetén bizonyos esetekben a vadásztársasággal vagy a háziállat tulajdonosával szemben érvényesíthetünk kárigényt. 46 százalékunk előtt ismert, hogy társasházról az autónkra hullott törmelék esetén a társasházzal szemben lehet kárigényünk. Szinten 46 százalékunk tudatában van, hogy kérhetjük a károkozó biztosítóját a bérgépkocsi költségének megtérítésére. Kérhetjük a baleset során az egyéb ingóságokban esett károk megtérítését, például: összetört óra, telefon, tönkrement motoros ruha miatt. 42 százalékunk tudja ezt. A legkevesebben azzal vagyunk tisztában (32 százalék), hogy egy családtagunk közlekedési balesetben történő elhalálozásakor a közeli családtagok egyidejűleg igényelhetnek sérelemdíjat az okozó fél biztosítójától. Vannak viszont szkeptikusok (12 százalék) is, akik szerint a legtöbb esetben többe kerül a jogi folyamat, mint a megítélt kártérítés, ezért nem érdemes belebonyolódni. A tájékozódást minden esetben javasolják a szakértők. Az adott helyzetben elérhető lehetőségek megismerése után is mérlegelhetjük, hogy melyek azok, amikkel élni is szeretnénk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!