Köszöntőjében dr. Knáb Erzsébet, a győri Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, a magasan képzett munkaerő nem csak egy vállalat, hanem egy régió és egy egész ország sikerének a kulcsa. Emlékeztetett arra, hogy Európa motorjának számító Németországban nagy hagyományai vannak a képzésnek, s a duális képzés Németország egyik exportslágerének számít. Knáb Erzsébet felidézte azt is, az Audi projekt- és oktatóközpontjában – amelynek a rendezvény is helyet adott – 13 szakmában évente 250 fiatalt képeznek szakmákra, s 2001 óta 1700 szakmunkástanuló szerzett képesítést, kilencven százalékuk ma is Audi munkatárs. A miniszter dr. Knáb Erzsébet társaságában az oktatóközpontban. A duális képzés növeli Magyarország versenyképességét, így ez a konferencia a jövőt szolgálja – zárta köszöntőjét az Audi személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában hangsúlyozta: Magyarországon új időszámítás kezdődött 2015 szeptemberében, amikor Magyarország is bevezette a duális képzést. Vagyis Magyarország egy olyan rendszert adoptált, amit Németország régóta használ. Igaz nálunk nem az oktatási tárca, hanem a kamara felügyeli a duális képzést. A miniszter felidézte, három éves előkészítő munka után tudtuk bevezetni a duális képzést, amelyhez a német cégek, így az Audi Hungaria is nagy segítséget nyújtott. Varga Mihály elemezte a magyar gazdaság helyzetét, s kitért, ahogy ő fogalmazott, a Volkswagen-konszern emissziós ügyére is. Ma még senki sem tudja megbecsülni a várható hatásait – jelentette ki a miniszter, aki szerint fontos, hogy élhető környezetet adjunk át utódainknak, de fontos az is, hogy helyén kezeljük a dolgokat. Ennek érzekeltetésére elmondta, egy repülőgép, ami éppen elhúz a fejünk felett a konferencia idején, annyi káros anyagot bocsát ki, mint amennyit 5 ezer személygépkocsi. Duális képzés: 13 szakmában évente 250 fiatalt képeznek szakmákra a győri Audiban, s 2001 óta 1700 szakmunkástanuló szerzett képesítést, kilencven százalékuk ma is Audi munkatárs. A nagyságrendeket nem szabad összekeverni, mivel ez hatással van a gazdaságra és a foglalkoztatottságra – jelentette ki Varga Mihály, aki biztosította a résztvevőket, a magyar kormány elkötelezett az elektromos mobilitás mellett, ezért a közeljövőben olyan közbeszerzést írnak ki, amelyben előnyt élveznek a Magyarországon tevékenykedő autógyárak. Varga Mihály a részletekre nem tért ki, így arra sem, hogy mekkora nagyságú lesz az e-autók közbeszerzése és hány elektromos jármű beszerzését tervezik. A miniszter ezt követően négy pontban vázolta fel a jövőt, ahogy ő fogalmazott, mi lesz az a négy kerék, ami lendületet adhat a magyar gazdaságnak. Ezek a következők: a források felhasználásának gyorsítása a 2014-2020-as ciklusban. Növelni akarja a kormány a hitelezési aktivitást. A közfoglalkoztatottak közül egyre többeket akarnak visszaintegrálni a munkaerőpiacra, negyedikként a beruházások ösztönzését ígérte a miniszter. Végezetül elmondta, a kormány továbbra is kiemelten támogatja a duális képzést, hogy a 19 év fölötti, nyolc osztállyal rendelkező, meglehetősen népes számú fiatalok közül egyre többen tudjanak szakmát szerezni a duális képzés keretein belül. Köszöntötte a rendezvényt dr. Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete is. A Bajor Oktatási, Tudományos és Művészeti Minisztérium nevében Mayer Thomas tartott előadást. Kiemelte, s egyúttal fontos érvként hatott a duális képzés mellett, hogy Bajorországban, amely a duális képzés központjának számít, a 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája mindössze 3,6 százalékos. Ugyanez Spanyolországban 48 százalék, Magyarországon pedig 17 százalék.   Az előadók között volt Jakabucz Ildikó, a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi  Kamara szakképzésért felelős alelnöke is, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, az éles nemzetközi versenyben Magyarország csak úgy tud lépést tartani, ha növeli a szakképzett munkára fogható fiatalok és felnőttek arányát és a szakképzés minőségét. A szakképzés az a terület, ahol jó előre fel kell készülni a gazdaság jövőbeni igényeire, ehhez korszerűsíteni kell a képzési tartalmakat, de egyben szükséges az is, hogy népszerűsítsük a szakmatanulást, főleg a hiányszakmák tanulását a tanulók és a szülők körében – mondta az alelnök. A szakértői előadások után hat szekcióban tanácskoztak a résztvevők az első alkalommal megrendezett magyar-német szakképzési konferencián.    

A magyar piacon a 2010 első napja után kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítások (kgfb) nem január első napján, hanem a biztosítás megkötésének a napján "fordulnak", vagyis ekkori hatállyal lehet biztosítót váltani. Az új üzembe helyezésekkel, illetve a tulajdonosváltásokkal évről évre csökkent azoknak az üzembentartóknak a száma, akik az év végével válthatnak biztosítót, de még mindig több mint egynegyedük tartozik ebbe a körbe.     A díjakat a biztosítók november 2-áig a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), illetve a saját honlapjaikon kötelesek megjeleníteni. Két éve a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni, így annak a társaságnak, amelyik november 2-áig nem hirdet új díjat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifája lesz érvényben 2016. január 1-jétől is. Idén biztosan hat a váltók preferenciájára az, hogy a román Astra Biztosító magyarországi fióktelepe tevékenységi engedélyét visszavonták, így a tőkeerős, megbízható társaságokat helyezik előtérbe - vélte Csikós Dániel. A másik újdonságot pedig abban jelölte meg a vezérigazgató, hogy egyre több biztosító a díjaiban elismeri az ügyfelek hűségét. Így vélhetően megszűnik az az általánosan jellemző állapot, hogy az új ügyfél olcsóbban köthet kgfb-t, mint aki már évek óta annak a biztosítónak az ügyfele. Hasonlóan szűkül az a lehetőség, hogy aki az adott biztosítónál felmondja a szerződését, majd ugyanott újraköti, olcsóbb díjra számíthat. Idén az átlagdíjak további emelkedésére számíthatnak az autósok, melynek mértéke várhatóan a 10 százalékot is meghaladja. A biztosítók a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig - ez az év végi váltóknál november 11. - értesítik ki ügyfeleiket az új díjakról, a felmondásoknak pedig december 1-ig kell a biztosítóhoz beérkezniük. Az új kgfb-szerződést elég megkötni az év utolsó napjáig - tette hozzá Csikós Dániel.

Bármelyik járműkategóriáról legyen is szó, a BMW egyet jelent a vezetés élményével. A márka eme legendás vezérelve az ügyfelek és a rajongók kollektív véleményén nyugszik, amelyet a „sport auto” német autós szakmagazin olvasói szavazásának végeredménye most ismét nyomatékosít: a BMW Group modelljei négy kategóriában is győzedelmeskedtek. BMW M135i Amíg a BMW 335i három éven belül immáron harmadik alkalommal diadalmaskodott az 50 000 euró alatti limuzinok és kombik szegmensében, addig a BMW M3 limuzin sorozatban második évben nyerte el a 100 000 euró alatti limuzinok és kombik aranyérmét. A BMW M235i ugyancsak sorozatban második alkalommal szerezte meg az 50 000 euró alatti kupé modellek közötti pole pozíciót, miközben a BMW M135i könnyedén győzött a kompakt járművek kategóriájában. Akárcsak a tavalyi évben, a BMW M550d xDrive idén is a dízel kategória ezüstérmese lett, újfent kihangsúlyozva a BMW Group vezető szerepét az egyszerre sportos teljesítményű és maximális hatékonyságú modellek kifejlesztése terén. A BMW M Performance modellek kétszeres győzelme BMW M235i  A BMW M135i (a szavazatok 26,7 százalékával) és a BMW M235i Coupé (a szavazatok 38,3 százalékával) magabiztos győzelmet aratott az 50 000 euró alatti kompaktok és kupék mezőnyében. Mindkét modellt az M TwinPower Turbo technológiával dolgozó soros hathengeres benzinmotor mozgatja, azonnali gázreakciókat, kivételesen magasra kalibrált fordulatszám-tartományt és példaértékű hatékonyságot garantálva (a BMW M135i és a BMW M235i Coupé kombinált üzemanyag-fogyasztása, valamint károsanyag-kibocsátása 8,0 liter / 100 km és 8,1 liter / 100 km, illetve 188 gramm / km és 189 gramm / km*). A BMW 335i limuzin háromszoros győzelme A „sport auto” magazin olvasói idén immáron harmadik egymást követő alkalommal koronázták meg a BMW 335i modellt az 50 000 euró alatti limuzinok és kombik szegmensében. A sportos szedán töretlen sikertörténetének kulcsa a BMW TwinPower Turbo technológiával dolgozó soros hathengeres benzinmotor, amelynek 225 kW / 306 lóerő maximális teljesítménye kiemelt szerepet játszik az azonnali gázreakció, a kivételesen magasra kalibrált fordulatszám-tartomány és a példaértékű hatékonyság hármas egységét jelentő, hamisítatlan BMW-karakterisztika megteremtésében. A kettős megfúvású (TwinScroll) turbófeltöltő, a magas pontosságú közvetlen üzemanyag-befecskendezés és a VALVETRONIC változó szelepvezérlés kombinációja a vezetési élmény és az üzemanyag-fogyasztás felülmúlhatatlan hatékonyságú egyensúlyát garantálja (a BMW 335i kombinált üzemanyag-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása 7,9 liter / 100 km, illetve 186 gramm / km*). A címvédő BMW M3 Mindössze egy évvel piaci megjelenése után a BMW M3 sorozatban már második alkalommal diadalmaskodott a 100 000 euró alatti limuzinok és kombik szegmensében, elnyerve a szavazatok 39,4 százalékát. Az ikonikus BMW M3 ötödik modellgenerációjának meghajtásáról egy vadonatúj fejlesztésű soros hathengeres benzinmotor gondoskodik (kombinált üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás 8,8 liter / 100 km, illetve 204 gramm / km*), amelynek magas fordulatszám-tartományig kalibrált M TwinPower Turbo technológiája 317 kW / 431 lóerő maximális teljesítményt és elődmodelljénél 40 százalékkal több, immáron 550 Nm csúcs forgatónyomatékot szabadít a hátsó tengelyre, kivételesen széles fordulatszám-tartományban. A könnyűszerkezetes járműépítés alapelveinek következetes alkalmazásával a tervezőmérnökök mintegy 80 kilogramm súlycsökkentést értek el, miközben az innovatív hajtáslánc-technológiának köszönhetően a sportmodell üzemanyag-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása 25 százalékkal mérséklődött. A BMW M3 limuzin mindössze 4,1 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/órás tempóra – az opcionálisan elérhető hétsebességes M duplakuplungos automataváltóval (M DCT) szerelve –, a versenypályán és a hétköznapokban egyaránt bizonyítva lélegzetelállító kvalitásait. A „sport auto” német autós magazin 1980 óta szinte minden évben átadja a legsportosabb modelleket díjazó „sport auto Award” kitüntetést, amely az egyik legtekintélyesebb szakirányú elismerésnek számít Németországban. 2015-ben 230 modell szállt harcba az olvasók szavazataiért, nem kevesebb, mint 30 szériagyártású és 10 tuning kategóriában. A magazin idei, immáron 23. szavazásán 13 601 olvasó vett részt, akik postán, online és a „sport auto” digitális felületein adhatták le voksaikat. A BMW dobogós helyezéseinek összefoglalása Győztes – kompakt járművek: BMW M135i Győztes – 50 000 euró alatti kupék: BMW M235i Coupé Győztes – 50 000 euró alatti limuzinok és kombik: BMW 335i Győztes – 100 000 euró alatti limuzinok és kombik: BMW M3 Második hely – dízel kategória: BMW M550d xDrive Második hely – 50 000 euró alatti kabriók: BMW M235i Cabrio Második hely – 100 000 euró alatti kabriók: BMW M4 Cabrio Második hely – 100 000 euró alatti kupék: BMW M3 Coupé Harmadik hely – 100 000 euró alatti limuzinok: BMW M5 30 Years

A megkérdezettek több mint a fele a 150 kilométer/órás sebességet elfogadhatónak tartaná, mint felső határt – derült ki a YouGov felmérésből. Egészen pontosan a felmérésben résztvevők 56 százaléka válaszolta ezt, 39 százalék ellene volt. Még árnyaltabb a kép, ha az igeneket mondók összetételét vizsgáljuk. Közöttük többségében vannak a hölgyek, akiknek 61 százaléka teljes egészében támogatná az 150-es limitet. A férfiaknál ez az arány kisebb, mindössze ötven százalék alatti az elfogadottság, nagyobb részük a korlátlan száguldás híve. Nincs limit, de a 150 kilométeres sebességet a többség elfogadná. A felmérés készítői rákérdeztek kisebb sebességtartományra is, a nálunk érvényes 130 km/órás határra.  A megkérdezettek 56 százaléka kevésnek tartja ezt, ezen belül a férfiak 62 százaléka utasította el ezt a tartományt, mint felső határt. Még nagyobb az elutasítottság a 100 km/órás felső határnál. A válaszadók 86 százaléka nem akar „cammogni” az autópályán, s mindössze 11 százalék támogatná. A felmérés egyelőre költői kérdéseket tett fel, mert bár sokszor felmerült a német autópályákon a kötelező limit bevezetése, a törvényhozó valamennyiszer visszahőkölt. Sokan hajlamosak azt hinni, a németeknél a korlátlan sebességre ugyanúgy tekintenek, mint az Egyesült Államokban a fegyverviselésre. A szabadság olyan jogára, amiről a választópolgár nem szívesen mondana le. Akkor sem, ha mindkettőre sok ellenérvet lehetne felhozni.