Renault 8 CV taxi a párizsi Palais d'Exposition csarnokában                          A szerző felvétele A marne-i csata az első világháború nagy ütközete volt, melyet Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve a császári Németország haderői vívtak. Ahogy minden háborúban, úgy az elsőben is voltak kritikus és sorsdöntő időszakok, ilyen volt például 1914. augusztusa, amikor a német haderő betört Belgiumba és támadásba kezdett a a francia határon felsorakozó antant-erők ellen. A jelentős túlerővel felvonuló németek már majdnem bekerítették a franciákat és nagy tempóban indultak Párizs elfoglalására, amikor a francia hadvezetés augusztus 25-én általános visszavonulást rendelt el. A német csapatokat nem sikerült megállítani a Somme folyónál, ezért a francia parancsnokság mentette a menthetőt és teljes hadifelszereléssel visszavonult. Gyors előretörés foglyok nélkül A németek ujjongtak a hírlapok dicshimnuszainak, pedig csak a publikom örülhetett, de nem hadvezetés mert nem voltak hadifoglyok, ami az ellenség legyőzésének mérhető jele. Moltke tábornok nem csapta be magát naplójában: „Vannak sikereink, de még nem győztünk. A győzelmet az ellenség ellenálló erejének megsemmisítése jelenti. Ha milliós hadseregek állnak szemben, akkor a győztesnek foglyai vannak. De hol vannak a foglyaink? A zsákmányolt lövegek csekély száma is mutatja, hogy a franciák rendezetten vonulnak vissza. A legnehezebb még előttünk áll.” Jól gondolta, mert a túl gyors előrenyomulás megbosszulta magát, igaz, augusztus végén a német haderő átkelt az Aisne folyón, elfoglalta Compiégne-t, majd Reims-t, szeptember 1-jén pedig elérték a Marne-t. Egy nappal később a francia kormány elmenekült Párizsból és ostromállapotot hirdetett ki, aminek része volt a férfilakosság mozgósítása és a polgári gépjárműpark bevetése. Már látták az Eiifel tornyot A Marne-n átkelő csapatok felderítői már látták az Eiffel tornyot, ám a német hadvezetés Párizs elfoglalásánál előbbre valónak tartotta a francia hadsereg teljes megsemmisítését. Ez stratégiai hiba volt Moltke részéről, mert nem számolt azzal a Maunoury marsall által vezetett és önkéntesekkel feltöltött 6. francia hadsereggel, a brit szövetségesekkel, valamint a párizsi polgárokkal és taxikkal. Ez hiba volt, mert eljött a fordulat napja: miközben a túl gyorsan előre nyomuló és utánpótlásban hiányt szenvedő német alakulatok folytatták az átkelést, Párizsból újabb alakulatok érkeztek. Szeptember 6-án és 7-én Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója lefoglalt a hadsereg részre 1300 párizsi taxit és ezekkel szállíttatta a 7. gyalogos hadosztály hatezer katonáját a hadszíntérre. Szeptember 9-én az 1. német hadsereg megkezdte a visszavonulást és a Marne-i csata Németország vereségével zárult. 1914 szeptemeber 9-én Párizs megmenekült                                 Forrás: Hotel des Invalides Kifizették a viteldíjat Az öt napos ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, valamint hetvenezer brit harcolt, így a történészek szerint a taxik által hadszíntérre szállított hatezer főnek nem volt jelentős szerepe a csata eldöntésében, ám a franciák ezt másképp látják. A legendás Renault taxik egyik példánya jelenleg a Hotel des Invalides területén, a Hadtörténeti Múzeumban parkol, de olykor nemzetközi kiállításokon is bemutatják. A levéltári anyagok szerint a sofőrök hazafias cselekedetét díjazta a francia kormány, mert minden taxis megkapta a teljes viteldíjat, ami szállított katonánként 70 frankot jelentett. A bevetett Renault                                                                             A hadműveletben használt 8CV Renault autók a 22 ezer négyzetméteres Boulogne-Billancourt-i üzemben készültek. 1905-ben 250, darab, egy évvel később már 1500 szolgált taxiként Párizsban. 1907-ben már Londonba is szállított a Renault 1100 autót.   Az 1905-ös Renault 80 CV adatai Hosszúság: 3,7 méter Szélesség: 1,6 méter Magasság: 2,1 méter Max. sebesség: 65 km/óra

A csökkentéssel a 95-ös benzin átlagára 342-343 forintra, a gázolajé 338-339 forintra mérséklődött. Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor bruttó 7 forinttal csökkent a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára. A benzin átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, majd idén július közepéig fokozatosan több mint 70 forinttal emelkedett. Az utóbbi egy hónapban viszont csaknem 40 forinttal ismét olcsóbb lett a benzin. A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta mintegy 30 forinttal lett magasabb, az utóbbi négy hétben viszont már mintegy 25 forinttal csökkent.      A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A kelet-spanyolországi Bunolban szerdán rendezték meg immár 70. alkalommal a paradicsomcsatát, amelyben 22 ezer ember több mint 150 tonnányit dobált egymásra körülbelül egy órán keresztül. A Google autója behajtott a csata kellős közepébe, ahol pillanatok alatt beborították a szétmálló paradicsomdarabok. Ráadásul a harc hevében sokan fel is másztak rá és onnan dobálták a paradicsomot. A cég hivatalos blogjában közölte: nem állt szándékukban behajtani az ütközetbe, eredetileg azt tervezték, hogy a csata előtt és után készítenek képeket a Google Street View alkalmazása számára. Az autót ért károkat ugyanakkor másodlagosnak tekinti a vállalat és hangsúlyozta, hogy szerencsére az autó nem okozott személyi sérülést. Azt egyelőre nem lehet tudni, miként keveredett a kocsi a paradicsomütközet kellős közepébe. A helyi polgármester vizsgálatot indított, hogy megtalálja azokat, akik a rongálásáért felelősek. A paradicsomcsatára, amelyet már hetven éve minden augusztus utolsó szerdáján tartanak, 96 országból érkeztek résztvevők. A túlérett, puha paradicsom hajigálása számukra sem veszélytelen: többen szenvedtek zúzódásokat, volt, akinek a szeme sérült meg, mert telibe találta egy paradicsom.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter „Minden borospince a halhatatlanság szigete.”– idézi a XX. Magyar Borok Útja Rallye programfüzetébe szánt köszöntőjében Pilinszky Jánost dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Az általa vezetett szaktárca azon dolgozik, hogy a pincészetek érdekeit a magyar borászokkal összefogva érvényesítsék itthon és az Unióban. Miniszterként tisztán látja, hogy Magyarországon a szőlő és bortermelés a mezőgazdaság egyik kiemelten fontos ágazata. A szőlő és bor a foglakoztatáson túl az ültetvények művelésén keresztül fontos tájalkotó, tájfenntartó szerepet is betölt. Jelenleg 80 000 hektáron folyik szőlőművelés, amelyből az árubor termeléshez 65 000 hektárról szüreteknek szőlőt. A szőlő-bor ágazat mintegy 80 000 család számára biztosít közvetlen módon megélhetést az ország 22 borvidékén. A miniszter véleménye szerint a Rallye segít abban, hogy közelebb hozza egymáshoz az ágazat meghatározó szereplőit. Versenyképes magyar borászat hosszú távon csak a kölcsönös bizalomra és a partneri kapcsolatokra épülhet, és a Magyar Borok Útja Rallye éppen ezt testesíti meg. Fazekas Sándor évek óta örömmel áll a kezdeményezés mellé miniszterként és magánemberként egyaránt. A miniszter idén nemcsak fővédnökként vesz részt a rendezvényen, hanem hivatali elfoglaltságai függvényében a mezőnnyel tart a bortúra 3 napján.   Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke Gyuricza Csaba köszöntőjében Márai Sándort idézi: „A bornak nemcsak íze, illata és szesztartalma van, hanem mindenek fölött szelleme is. Mintha a nép, mely termeli és issza, átadna lelke titkos tartalmából valamit a hazai bornak.” Az elnök úgy véli, hogy az igazán jó bornak titka és csodája van, valami többletet hordoz, amely ember és táj évszázados összefogásából jön létre. Ahhoz azonban, hogy a hagyományok és a folyamatos megújulás jegyében borvidékeink és boraink rangja még magasabb legyen, nélkülözhetetlen a fejlődés. Az általa vezetett Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladata, hogy a szőlészeti-borászati támogatásokra rendelkezésre álló nemzeti és uniós forrásokat a leghatékonyabban és a legátláthatóbban juttassa el az érintettekhez. Az elnök meglátása szerint a bortúra kitűnő alkalom lesz arra, hogy az egyes állomásokon a kóstolás, a birtokok és pincerendszerek körbejárása mellett lehessen beszélgetni hazánk kiemelkedő borászaival, közvetlen tapasztalatokat szerezve esetleges problémáikról, javaslataikról akár a belföldi vagy külföldi értékesítéssel kapcsolatban. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke A szőlő nem csak egy növény: hagyomány és kultúra is egyben, és mint ilyen, védendő kincs. A bor az az ital, amely zamatában magában hordozza a különleges, tájra jellemző mikroklímát éppúgy, mint a szőlőművelő ember több generáción keresztül felhalmozott tudását. A magyarság történetében kitüntetett szerepe van a szőlőnek és a bornak. Az elmúlt évtizedekben azonban a borászat – a támogatások hatékony felhasználásának és a szőlészek, borászok elhivatottságának és kitartó munkájának köszönhetően – a magyar agrárium egyik sikerágazatává nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan a borfogyasztási szokások is átalakultak, egyre inkább a minőségi borok felé tolódott el a kereslet, és „divat” lett a kulturált borfogyasztás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett abban, hogy a rendelkezésére álló eszközeivel segítse a kiváló magyar borok népszerűsítését a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. A Kamara örömmel áll minden olyan kezdeményezés mellé, amely növeli a magyar borok presztízsét, ezért is támogatja immáron második alkalommal a Magyar Borok Útja Rallye-t. A Győrffy Balázs által vezetett szervezetnek feladata továbbá, hogy felkarolja a helyi termelőket, és segítsen termékeiket megismertetni a fogyasztókkal. Erre a Magyar Borok Útja Rallye szintén kiváló alkalmat ad, hiszen a programhoz kapcsolódóan bemutatkozási lehetőséget kínál a helyi termelők számára. Az elnök bízik benne, hogy a Rallye keretében idén is sikerül népszerűsíteni a hazai borvidékeket, a nagyszerű hazai borokat, a kiváló helyi termékeket, valamint a tudatos és biztonságos közlekedést. Mészáros Kálmán, a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatója Mészáros Kálmán szerint Magyar Borok Útja Rally jó példa az egymástól oly távol álló szakterületek (borászat, autósport, közigazgatás) egy közös cél érdekében megvalósuló összefogására: a A közös cél pedig nem más, mint ráirányítani a figyelmet a magyar borokra, borkultúrára, illetve kulturált borfogyasztásra, amely elválaszthatatlan a tájtól, a helyi gasztronómiától és az embertől, a társasági élettől is. A NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatója fontos küldetésnek tartja a Rallye 3 napja alatt a szakmai kapcsolatok erősítését, a helyi termelők helyzetének, problémáinak első kézből való megtapasztalását, melyet egy pohár bor mellett kötetlenül beszélgetve sokkal hitelesebben, árnyaltabban lehet megismerni. A Magyar Borok Útja Rallye-val kapcsolatos hírekkel és érdekességekkel kapcsolatban naprakész lehet, aki figyelemmel kíséri a rendezvényt az Autószektor külön a versenynek szentelt kiemelt rovatában, illetve a rendezvény Facebook oldalán.