A Forma 1 koronázatlan királya 2013 december 29-én síelés közben súlyos balesetet szenvedett, állapotáról azóta szinte semmit sem tud a közvélemény. Több hetes mesterséges kóma és több hónapos kórházi kezelés után otthonában, a svájci Genfben magánkórházat rendeztek be neki. A ritka hírek sorába tartozik a hétfő késő esti, amely szerint mentőautóval Genfből Párizsba szállították. Kezelőorvosa Párizsban a híres professzor, Philippe Menasché, aki korábbi orvosaihoz hasonlóan teljes titoktartást fogadott. A német lap szerint Schumachert az idén már harmadszor szállították rövid kezelésekre a párizsi klinikára. A kezelésre azért van szükség, mivel 2013 óta mozdulatlanul ágyban fekszik, s testét a gyuladások nem kímélik.  A Schumachert szállító mentőkocsi útját tízfős biztonsági szolgálat biztosította, a kórházat hermetikusan zárják. Állapotáról továbbra sem tudható semmi, legfeljebb a legszűkebb környezete tudhatja az igazságot – írja a focus.de A német lapok többször bírálták menedzserét és családját, hogy a közvélemény aggódása ellenére semmit sem közölnek állapotáról. Schumacher az idén ötven éves.  

Mára talán van annyira elterjedt fogyasztás és károsanyag-kibocsátás csökkentő megoldás a start-stop rendszer, hogy a legtöbb autó tulajdonos találkozott vele. Talán az az élmény is megvan mindenkinek, hogy ez az új technológia annyira furcsán hat elsőre, hogy azonnal kikapcsoljuk. Pedig alapvetően a start-stop értünk, és nem ellenünk van. Hiszen minek pöfögjön a piros lámpánál a motor, ha egyszer állhatna is, különösebb élettartam csökkenés nélkül, hiszen ezekhez a rendszerekhez általában más önindító és nagyobb akkumulátor jár. Van, aki arra hivatkozik, hogy a motorját félti, míg másokat megmagyarázhatatlanul zavar a start-stop jelensége. Lényeg, hogy egyszerűbb kikapcsolni, hisz régen sem állt le minden megálláskor a motor, nem igaz? Nos, valami hasonló a helyzet a modern vezetéstámogató rendszerekkel is, amik vagy hanghatásuk miatt, vagy a vezetésbe való beavatkozásuk miatt tud idegesítő lenni az autó tulajdonosoknak. Erre egy új tanulmány hívja fel a figyelmet, amit a J.D. Power US technológia központ készített. Kutatásuk során ugyan csak az Egyesült Államokban kérdezősködtek, azért átfogó képet mutat a tulajdonosok viszonyáról a vezetéstámogató rendszerekkel. Ahogy arra számítani lehetett, a sofőröket nem nyerték meg a segédrendszerek. Több mint 20 000 ember olyan vásárlót kérdeztek meg, akik 2019-es modellévű újautót vásárolt az Egyesült Államok területén. Arra is odafigyeltek, hogy ne csak egy rendszerről kérdezzék a kutatásban résztvevőket, hanem összesen 38 különböző technológiát is bevetettek. Arra keresték a választ, hogy az első 90 napban milyen benyomásokat keltenek tulajdonosukban a rendszerek. Elsősorban természetesen arra a technológiára tértek ki, ami talán a legközvetlenebbül érinti a vezetést: a sávtartó és a sáv közepén tartó rendszerekre. A tulajdonosok meglepően nagy száma, mintegy 61%-uk nyilatkozta, hogy szinte azonnal inaktíválták a rendszert, ugyanakkor csak 23%-uk tartotta kifejezetten idegesítőnek, hogy egy külső rendszer nyúl bele a kormányzásba. A kutatásban arra is rámutatnak, hogy a sofőrök azon 21%-a is kikapcsolta a sávtartókat, akik egyébként nem tartották idegesítőnek. Persze a kép árnyaltabb, hiszen itt nem lehet csak a felhasználót vagy csak az autógyártót hibáztatni. Arra csak kevésbé tér ki a kutatás, hogy mely modellek tulajdonosait kérdezték. Simán előfordulhat, hogy egy kevésbé fejlett rendszerrel ellátott típusban valóban tud a megszokottól eltérő beavatkozásokat produkálni egy segédrendszer, illetve nem tudunk a sofőrök vezetési szokásairól is. Jó példa erre a sávtartó, hiszen ha valaki korábban nem feltétlenül tartotta be a sávban maradást, akkor számára természetesen idegesítőbb lesz, ha visszaterelik a megfelelő helyre. A J.D. Power ezzel kapcsolatban hozzátette: „Néhány gyártónak sikerült elfogadhatóvá, tehát kevésbé zavaróvá tenni a biztonsági rendszerét. Vannak, akik nagyon jól teljesítenek bizonyos szempontból, de nagyon rosszul egy másik aspektusból, és persze vannak, akik minden szempontból elbuknak. Ezért fordulhat elő, hogy egy bizonyos gyártó vásárlóinak 90%-a a következő autójába is szeretne sávtartót, míg más gyártónál ez a szám csak 59%.” Mindeközben a kutatás során a ma legismertebb okostelefon tükrözési lehetőségeket is vizsgálták. Elsősorban az Apple CarPlay és Android Auto rendszerekkel rendelkező tulajokat kérdezték, hogy mennyire elégedettek a működésükkel. A megkérdezettek 69%-a költött az infotainment rendszerekre, és mindössze 68%-uk gondolta úgy, hogy szeretne gyárilag beépített navigációt autójába. A J.D. Power ugyan nem tette közzé a vizsgált modellek teljes listáját, azt azért elárulták, hogy mely gyártó modelljei teljesítettek a legjobban. Állításuk szerint a technológiai élmény szempontjából a Kia Stinger teljesített a legjobban, ami az elérhető 1000 pontból 834-et szerzett. Utána olyan modellek következnek, mint a Hyundai Kona, a Toyota C-HR, a Kia Forte, a Chevrolet Blazer, a Porsche Cayenne és a Ford Expedition. Ebből jól látszik, hogy elég átfogó kutatásról van szó, hiszen a legkülönbözőbb autószegmensekből szemezgettek. Ennek ellenére a tanulmány rávilágít, hogy van még hova fejlődni a biztonsági rendszereknek, felhasználói élményben legalább is mindenképp.

Vállalati belső források tájékoztatása szerint Hiroto Saikawa vasárnap jelezte lemondási szándékát pontos határidő nélkül a Nissan vezetőségének, miután a napokban kiderült, hogy szabálytalan módon, a cég részvényének árfolyamához kötött javadalmazása folytán, túlzottan magas jövedelemhez jutott. A sajtót tájékoztató céges belső forrás szerint a vezetés nem ért egyet az elnök-vezérigazgató távozásával, a cégvezér így mindaddig a posztján marad amíg kiválasztott utódja meg nem kapja a részvényesek közgyűlésének jóváhagyását. - Mindent megteszek amit (a vezetői poszton) még meg kell tennem, és gondoskodom a mihamarabbi utódlásról - jelentette ki Hiroto Saikawa hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Javadalmazásáról szólva úgy fogalmazott, hogy "az nem olyan volt, mint amilyennek lennie kellett volna". Cáfolta azonban, hogy tudomása lett volna a szabálytalanságról. Közölte: a jogtalanul felvett összeget visszafizeti az autógyárnak. Értesülések szerint a Nissan igazgatótanácsa hétfőn ül össze a túlfizetést eredményező pénzügyi szabálytalanság megvitatására, és egy esetleges fegyelmi eljárás lefolytatására. Hiroto Saikawa 2017 áprilisa óta tölti be a Nissan vezérigazgatói posztját és Carlos Ghosn korábbi cégelnököt 2018 novemberi letartóztatása után váltotta fele posztján. Carlos Ghosnt pénzügyi szabálytalanságok és a Nissan pénzügyi felügyeletnek benyújtott jelentéseiben a ténylegesnél alacsonyabbnak feltüntetett jövedelme miatt tartóztatták le.