András Tamás közölte: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a szokásos létszámmal gondoskodnak a rendezvény biztonságáról. A Pest megyei rendőrök munkáját a Készenléti Rendőrség, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai, továbbá osztrák, szlovák, román és lengyel rendőrök segítik. A BRFK rendőreivel elsősorban a közlekedési útvonalak biztosításában működnek együtt, míg a külföldi rendőrök a külföldi látogatók tájékoztatásában, papírjaik, gépjárműveik ellenőrzésében segítenek. A rendezvényen motoros és lovas rendőrök is lesznek, továbbá a forgalmat helikopterről is figyelik majd. A hétvégén 33. alkalommal rendezik meg a Forma-1-es Magyar Nagydíjat a mogyoródi Hungaroringen. András Tamás elmondta: a programok már csütörtök délután megkezdődnek a boxutca-látogatásokkal. A pálya mellett felállított rendőrtáborban csütörtök déltől folyamatos szolgálatot látnak el a rendőrök. A szóvivő hozzátette, csütörtökön csak akkor lesznek forgalomkorlátozások, ha azok indokoltak. Péntek reggel viszont a mogyoródi pálya környékén és az oda vezető utakon több forgalomkorlátozás lép életbe. Ezekről térképmelléklettel részletes tájékoztató található a rendőrség honlapján (www.police.hu), ahol külön linket is nyitottak a Forma-1-es Magyar Nagydíjjal kapcsolatos információknak. András Tamás külön felhívta a figyelmet arra, hogy péntek reggeltől minden délelőtt a pálya irányába, míg délután a rendezvények végétől az ellenkező irányba egyirányúsítják a forgalmat. Kiemelte: ha valaki az egyirányú úton túlhalad, semmiképpen ne forduljon vissza, hanem menjen egy kört a pálya körül. A szóvivő arra figyelmeztetett: mindenki csak kijelölt helyen parkoljon az autójával, ne hagyjon abban látható helyen értékeket, figyeljen oda arra, hogy bezárja a járművet, az ablakokat pedig húzza fel. (mti)

A 100 százalékban osztrák tulajdonú Saubermacher Magyarország Kft. 1991 óta tevékenykedik Magyarországon, Nagykanizsán lakossági hulladékgyűjtéssel kezdték az ipart vegyes vállaltként 1993-ban - a házhoz menő szelektív hulladékbegyűjtést ők indították el nálunk. 1998-ban új üzletágban nyitottak a piacra, Kecskeméten azóta gyűjtik be az ipari hulladékot. A kétezres években a cég folyamatosan bővítette telephelyeinek és partner önkormányzatainak a számát, a csúcs időszakban mintegy 700 dolgozóval, 15 telephellyel, 9 leányvállalattal és 17 milliárd forintos forgalommal működtek – többnyire a lakosság szolgálatában. Fontos előrelépést hozott a Saubermacher életében, hogy 2006-ban az anyacég felvásárolta a Rumpold cégcsoportot, beleértve a külföldi részesedéseit, amivel Magyarországon hatalmasat ugrott a cég, a tevékenységi köre a veszélyeshulladék-gazdálkodással bővült, valamint megszerezték a galgamácsai veszélyeshulladék-lerakót, amely hazánk legmodernebb ilyen üzeme volt. Az üzleti sikerek 2012-ben megtorpantak, amikor államosították Magyarországon a lakossági hulladékszállítást. A cég hirtelen, egyik napról a másikra elveszítette megrendeléseinek javarészét, 3,5 millió háztartásban voltak jelen. A folytatás sürgős megoldásért kiáltott. Újratervezték a tevékenységet Nagy váltás következett, fókuszba került az ipar. Dobos Tamás ekkor már cégvezetőként dolgozott, így a stratégiaváltás felelőssége és az átszervezés levezénylése a vállaira nehezedett. Áldozatokat és súlyos döntéseket kellett hozni, a vállalatot karcsúsították, tevékenységi köröket, üzletágakat és leányvállalatokat értékesítettek. A folyamat során elengedhetetlen volt a csoportos leépítés is, amit a cégvezető nehezen élt meg. Ezt az időszakot tartja szakmai pályafutása legnagyobb kihívásának. Sikerként könyveli el, hogy átmentették a cég kommunális üzletágban megszerzett tudását, tapasztalatát, szakértelmét és hozzáértését az ipari hulladékgazdálkodás területére. Fiatal vezetőként bebizonyította, hogy a munkatársaival együtt képes volt egy olyan átszervezést lebonyolítani, amely ma dolgozók százainak ad munkát és a legkorszerűbb ipari vállalatokat versenyképesen szolgál ki.  Az átállást kedvezően befolyásolta, hogy már 2011 óta részt vettek a kecskeméti Mercedes-Benz gyárának hulladékgazdálkodásában. Dobos Tamás büszke arra, hogy mind a négy hazai autógyárral élő üzleti kapcsoltban állnak, a Mercedesnek például komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatást nyújtanak, így például a sorról is ők gyűjtik be a selejtet, illetve a hulladéknak minősülő anyagokat, anyagáramokat. Szolgáltatnak a szentgotthárdi Opel-gyárnak, az esztergomi Suzukitól pedig a veszélyes hulladékot gyűjtik be és ártalmatlanítják. Friss ügyfelük az Audi - a győri gyárat már régóta szerették volna házon belül tudni. Külön öröm számukra, hogy ráadásul egy különleges hulladékgazdálkodási megoldással és technológiával győzték meg a győrieket. A fényezőüzemben keletkező mészkőpor hulladék begyűjtését és elszállítását végzik Győrben olyan technológiával, amellyel más hasonló vállalkozás nem rendelkezik. Ezt a hulladéktípust immár melléktermékként dolgozzák fel, ezzel jelentős mértékben csökkentve az üzem hulladék kibocsátását. Dobos bízik benne, hogy más gyárakban is alkalmazzák az eljárást, hamarosan például a Mercedesnél is. Hogy az új, most épülő üzemben is ők lesznek-e a befutók, még nem tudja a cégvezető, de mosolyogva megjegyzi, hogy bízik abban, élni tudnak majd a helyzet adta lehetőségekkel, hisz a jelenlegi gyárban ők a kizárólagos hulladékgazdálkodók. Hozzáteszi: az új gyár nem automatikusan lesz az ügyfelük, azért még sokat kell tenniük. Amikor a Saubermacher előnyeiről kérdezem, elmondja, hogy bár a cég egy nagyvállalat, amely négy országban van jelen, komoly üzletfelekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, mégsem multinacionális vállalat. A tudás megvan tehát, ám a multikkal szemben rugalmasak, gyorsak, a döntési folyamatok rövidebbek, nincsenek kőbe vésett szabályok, nem dobozos terméket árulnak, hanem az ügyfelek elvárásainak maximálisan megfelelve egy csepp kreativitással megfűszerezve képesek személyre szabott megoldásokat nyújtani. Jelenleg három telephelyen (Aszód-Galgamácsa, Kecskemét, Budaörs) 130-an dolgoznak és további hetvenen a két leányvállalatnál Marcaliban és Debrecenben. Fő ügyfélkörük autóipari, fontos ügyfelük még Kecskeméten az SMP lökhárítógyár, a helvéciai Antolin, de jelentős megrendeléseik vannak a vegyiparban is, szolgáltatnak például a Molnak, a GSK-nak és a Sanofinak is. Felkészülnek a robotizációra Dobos Tamás a hulladékgazdálkodási szakma kihívásai közül hármat említett meg. Az egyik akut probléma, amely lassan minden gazdálkodó vállalatot érint: ez a munkaerőhiány. Persze ez nem csak hazai gond, Ausztriában, az anyacégnél is küzdenek vele. Itthon elsősorban nem a fehérgalléros munkakörökre nem találnak szakembert, hanem kétkezi munkásból van nagy hiány. A galgamácsai telephelyükre például nehézgépkezelőt keresnek, az sem baj, ha olyan jelentkezik, aki már látott ilyen gépet - teszi hozzá nevetve Dobos Tamás. Már ott tartanak, hogy vállalják a hosszú ideig tartó betanítást is, mert sok a betöltetlen álláshely. Pedig elmondása szerint jó fizetést adnak. Korábban a kukások és hulladékgazdálkodók a fizetési lánc alján szerepeltek, de ma már messze nem ott vannak. Ahhoz, hogy a munkaerőt megtarthassák ugyanannyit kell fizetniük, mint amennyit például az autóipari vagy vegyipari partnereik adnak a dolgozóknak. Legerősebb motivációs eszköze a Saubermachernek a bér, de a munkakörülmények javítása is fontos feladatuk. A cégvezető elmondta, hogy a legmodernebb és legkorszerűbb munkavédelmi eszközöket kapják a dolgozók, a járműflotta új, Euro VI-os, csúcsminőségűek a targoncák, mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók ne szenvedjenek hiányt. A másik kihívás, amire az olyan vállalatoknak, mint a Saubermacher gyors léptékben fel kell készülnie, az Ipar 4.0 technológiák bevezetése. Példaként megemlítette, hogy az osztrák anyavállalatnál már alkalmaznak olyan szenzor rendszert, amellyel emberi közreműködés nélkül képesek szétválogatni a különböző hulladékfajtákat, majd szelektálás után különböző tárolóba helyezik azokat. Magyarországon is zajlanak előkészítő kísérletek a digitalizált hulladékgazdálkodási megoldások alkalmazására. Éppen az egyik innovatív autógyártóval, a kecskeméti Mercedes-Benzzel működnek együtt, de hamarosan olyan okos préskonténereket is használ a cég, amelyek önállóan képesek meghatározni a telítettségüket és amennyiben szükséges, a megfelelő időben jelzik egy szabályos megrendelés útján, hogy esedékes az elszállítás. A harmadik feladat felkészülni arra, hogy a hazai autógyártók az elkövetkezendő években az alternatív meghajtások irányába fejlesztenek tovább. Ezzel új, tömegében is nagyobb arányt képviselve jelenhetnek majd meg új hulladékáramok, mind a gyártói, mind pedig a végfelhasználói oldalon. Vegyük például a lítiumion-akkumulátorokat, amelyek életútjuk végeztével különleges gyűjtési és kezelést, megoldást követelnek meg. Ezen autóalkatrészek rendkívül értékes ritka földfémeket is rejtenek, amelyek visszanyerése az anyagok körforgásban tartása szempontjából elengedhetetlen. A Saubermacher cégcsoport erre is már ideje korán felkészült, ennek tanúbizonysága, hogy néhány hete adták át a németországi Bremerhavenben Európa legmodernebb  lítiumion-akkumulátor hasznosító üzemét. Ezzel itthoni ügyfeleik számára is egy kézből tudják biztosítani a hulladékká vált akkumulátorok biztonságos és a teljes életciklusukat végig kísérő kezelését. Puntótól C-osztályig Dobos Tamás emberközpontú, leader típusú, nem autokrata, humánus vezetőnek tartja magát, a döntésekben meghallgatja a véleményeket, okos és proaktív emberekkel veszi magát körbe, támaszkodik a szakértelmükre. Nem tartja magát tökéletesnek, tudja, hogy fejlődnie kell például abban, miként kezelje jobban a hirtelen stresszhelyzeteket, illetve meg kell tanulnia néha nemet is mondani. Kíváncsi, a világra nyitott, kreatív és megoldás orientált személyként hajlamos a leglehetetlenebb feladatokat is elvállalni, a legkeményebb problémákra is megoldást keresni. Az autókkal különleges a kapcsolata, az első munkahelye például egy vidéki BMW-szalon volt, ahol értékesítőként dolgozott. Közgazdász diplomája mellé később logisztikai és ellátási lánc szakirányon is képesítést szerzett, mert úgy érezte a logisztika és a hulladékgazdálkodás kéz a kézben járnak az értékteremtő láncban. Első autója egy Fiat Punto I 55 lóerővel. Szívesen gondol rá, mert élete egy meghatározó időszakában volt a társa. Az olasz autók szeretete megmaradt, álma egy Alfa Romeo Spider az I.-II. szériából, de úgy véli későn ébredt, egyre nehezebben elérhető számára ez a modell. Miután sokan ingatlan, részvények, arany és műkincsek helyett veteránautóba fektetik a pénzüket, meglepve tapasztalta, hogy ami számára szerelem, az más számára időtálló befektetés. 13 éve cégautóval jár, jelenleg egy benzines Mercedes-Benz C-osztályt hajt. Ez az első prémium autója. Az autók szeretete mellett egy éve új kihívás boldogítja, kislánya megnyugvást hozott az életében, amelyben ma már a legfontosabb a család.  Minden nap vezet, sokat autózik, évi 50-60 ezer kilométert hagy maga mögött. Biztonságos sofőrnek tartja magát, odafigyel a környezetére, ezt bizonyítja, hogy nem volt még komolyabb balesete. Egyszer valaki belement hátulról az autójába, máskor pedig egy őz szaladt neki. Örök körforgás A hulladékgazdálkodásban a Saubermacher és személy szerint Dobos Tamás nem tűr kompromisszumot, az átvett hulladékot 100 százalékosan környezetkímélő módon kezelik, tárolják, dolgozzák fel és adott esetben semmisítik meg. Még a törvényi kötelezettségeken túl is tesznek a környezet megóvása érdekében, a galgamácsai lerakóban például nagy fesztávú mobil tető alatt végzik a hulladékok ártalmatlanítását, hogy sem a szél, sem pedig a lehulló csapadék útján ne terheljék a környezetet. Erre senki nem kötelezi őket, nem előírás, mégis így járnak el. Saját elhatározásból. A jövővel kapcsolatban Dobos Tamás megerősítette, hogy a logisztikához hasonlóan a hulladékgazdálkodást is átalakítja a digitalizáció, a dolgok internete komoly változásokat hoz, amelyekre időben fel kell készülni. Most ez egy lehetőség, de néhány éven belül mér a túlélés kényszere lesz. A robotizáció a termelés fokozását és hatékonyságának növelését eredményezi majd, a hulladék tekintetében azonban nem várható csökkenés, sőt. Fajlagosan lehet, de, tömegét, volumenét tekintve azonban a fogyasztás emelkedésével bizonyosan nő a hulladék mennyisége- véli a fiatal szakember. Már csak egy kérdés maradt tisztázatlan, hogyan lesz a hulladékból érték? Dobos Tamás felvilágosít az értékteremtési láncról: a Saubermacher megbízható és szakértő partner minden hulladékgazdálkodási kérdésben. Személyre szabott megoldásokat és teljes körű szolgáltatást kínál, végig kísérve a hulladék útját a keletkezés helyétől az ártalmatlanításig, illetve újrahasznosításig, mindeközben szem előtt tartva a környezet védelmét és a törvényi előírásokat. Biró Csongor

Egy napos márciusi reggelen a svájci Luzern-tavon Michel Scheurer, a Schifffahrtsgesellschaft Vierwaldstättersee AG (SGV) termelési igazgatója, óvatosan kikormányozza a cég flottájának legújabb tagját a hajógyárból a tóra. Csupán hetek kérdése, hogy szolgálatba álljon a vállalat új hajója, az MS Diamond. De a várakozás már most leolvasható Michel Scheurer arcáról. „Először hajózunk majd hibrid hajtással a Luzern-tavon” – mondja Michel Scheurer. „Úgy tekintünk erre a technológiára, mint a jövőbe vezető útra.” A 19 hajójával – öt régi stílusú lapátkerekes gőzös és 14 szalonhajó (teljes kapacitásuk 11 000 utas) – az SGV a legnagyobb hajótársaság Svájcban, amely 32 kikötőt szolgál ki a tó körül. Az új hajót a Shiptec AG tervezte és építette, amely az SGV luzerni székhelyű leányvállalata. A Shiptec AG működteti az egyik legnagyobb hajógyárat Svájcban, és ez az egyetlen svájci hajógyártó vállalat, amely utasszállító és teherhajókat is épít. „Szolgáltatáskínálatunk egyedülálló” – mondta Martin Einsiedler, a Shiptec AG igazgatótanácsának hajótervezésért felelős tagja. „A formatervezéstől a műszaki tervezésen és a megépítésen át a hajók karbantartásáig számos ügyfélnek nyújtunk szolgáltatásokat, akik Svájc folyóin és tavain üzemeltetnek hajókat.” Az új dízel hibrid erejének hasznosítása Martin Einsiedler felelt az MS Diamond műszaki tervezéséért is. Elmondása szerint a hajtáslánc alapja egy 405 kilowatt teljesítményű, 13 literes, soros, hathengeres Scania dízelmotor, amelyet egy villanymotor egészít ki. „Alapvetően a dízelmotort használjuk, amikor hajózunk” – mondja Martin Einsiedler. „Amikor rövid időre nagyobb teljesítményre vagy nyomatékra van szükségünk, például kikötéskor, lassításkor vagy vészmegálláskor, akkor a villanymotort is használjuk. Amikor a hajó normálisan halad, akkor a villanymotor generátorként szolgál, biztosítva a hajó és a tartalékakkumulátorok energiaellátását. Ezek a tartalékakkumulátorok gondoskodnak a dízelmotorok áramellátásáról és a fedélzeti áramellátásról, amikor a hajó áll.” Martin Einsiedler szerint a Scania motor tökéletesen illik ebbe a tervezési koncepcióba. „A kompakt kialakításnak és a hibrid hajtásláncnak köszönhetően a hajó farában helyezhetjük el a motort, ami jelentősen javítja az utazás kényelmét” – magyarázza.