Kép és szöveg: Horváth Miklós A téma fontosságát és aktualitását is jelzi, hogy a brüsszeli székhelyű Üzemanyagcellás és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH JU) helyi partnereivel, az MTA Természettudományi Kutatóközponttal és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesülettel karöltve voltak az esemény fő szervezői, azaz idehaza mind tudományos, mind egyesületi szinten is terítéken van az alacsony széntartalmú energiarendszerek alkalmazásának jelentősége. Az esemény védnökei Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára voltak. Közép- és Kelet-Európában, Budapesten, Temesváron és Szófiában a bemutatkozás fő célközönsége politikai döntéshozók, az illetékes hatóságok, a média képviselői és a legfontosabb vállalatok voltak. A hidrogén jelenét és jövőjét, valamint általános tudnivalóit Krajcsovits Sándor, a Toyota Central Europe termékmarketingért felelős menedzsere ismertette annak okán, hogy a japán márka úttörő szerepet játszik a hidrogén üzemanyagcellás autók fejlesztésében, mivel az EU-ban 300 darab, globálisan pedig csaknem 6 ezer darab járművük fut az utakon. A hidrogén a legkülönfélébb forrásokból, bioenergiából, fosszilis anyagokból, elektrolízissel vagy az energiaipar melléktermékeként is előállítható. A 19. század elején már a közvilágításhoz is használtak hidrogént, az azóta eltelt időszak kutatásai és fejlesztései nyomán mára kijelenthető, hogy a hidrogén bolygónk legzöldebb energiahordozója, szénmentes előállításának köszönhetően teljesen átrajzolhatja a világ energetikai térképét. Az elektromos árammal szemben sokkal inkább alkalmas a rövid és hosszú távú tárolásra, természeténél fogva a felhasználás helyén zaj- és emissziómentes hasznosítást biztosít. Krajcsovits Sándor, a Toyota Central Europe termékmarketingért felelős menedzsere kifejtette, hogy csakis extrém tesztek sikeres eredménye után engedélyezték a tartályok közúti forgalomban való használatát Közlekedés vagy ipari alkalmazás esetén a hidrogénből az elektrolízis fordított mechanizmusával nyerünk áramot és emberi fogyasztásra is alkalmas, tiszta vizet. Sokan vélekednek úgy, hogy a hidrogén előállításához használt energia felhasználása előnyösebb lenne, ha azt direkt módon töltenénk a villanyautókba, de ha a teljes élettartamra vetített emissziót és költséget is figyelembe vesszük, a mérleg abszolút az üzemanyagcellás autók felé billen. Míg az elektromos autókhoz használt akkumulátorok kapacitása és tölthetősége jelenti a legnagyobb korlátot a hatótávolság növelésében, az üzemanyagcellás autó esetében egy fix teljesítményű akku cellához elméletileg bármekkora térfogatú hidrogéntartály párosítható. A 700 bar-os tárolási nyomás ellenére a hidrogéntartály egyszerűbb és olcsóbb megoldást is jelent, hiszen a villanyautók több évtizede tartó akku kapacitás-versenyében még mindig várat magára a nagy áttörés. Bart Bieybuyck, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás igazgatója az égéstermék tisztavízűségét hitelesíti éppen Nem utolsó sorban a hidrogén üzemanyagcellás autók önálló energiaforrásként, akár házi erőműként is használhatók, ennek köszönhetően pedig egyetlen alternatív üzemanyaggal működő közúti jármű sem veheti fel velük a versenyt. Jelen pillanatban a Toyota Mirai az első sorozatgyártásba és kereskedelmi forgalomba került hidrogén alapú üzemanyagcellával meghajtott autó. A 4,8 méter hosszú, 154 lóerős, összkerék-hajtású szedán 70 dkg hidrogénnel képes 100 km-t megtenni, miközben egy kilogramm hidrogén ára 9,5 euró. A prémium utastérrel és 178 km/h-ás végsebességgel rendelkező autó valójában egy hidrogén üzemanyagcellás hibridautó a rekuperációs, azaz fékenergia-visszanyerő rendszere miatt. Elterjedésének két legnagyobb akadálya a 20 millió forint körüli vételár és az üzemanyagtöltő állomások korlátozott jelenléte. Mivel a Mirai és a benne rejlő technológia nagyon nagy potenciállal rendelkezik költséghatékonyság (100 kilométerre vetítve 3000 forint alatti az üzemanyagköltsége) és emisszió terén, a töltőállomások gyarapodásával és az autó gyártási költségeinek csökkenésével pozitív irányú előrelépést prognosztizálnak a szakemberek, sőt! A technológia kéz közelségét egy Toyota Mirai és egy Hyundai ix35-ös demonstrálta A Toyota annyira komolyan veszi úttörő szerepét az innovációban, hogy a fejlesztési folyamatok felgyorsítása érdekében 2020-ig ingyenesen elérhetővé tette a hidrogénhajtással kapcsolatos, mintegy 5680 szabadalmát a versenytársak számára – tudtuk meg Krajcsovits Sándortól.  Ehhez kapcsolódóan László Richárd, a Toyota Central Europe ország igazgatója örömét fejezte ki a nemcsak világszerte, de hazánkban is megkezdődött szakmai párbeszéd felett, mondván: “Nem lehet elégszer hangsúlyozni az első hazai hidrogén konferencia fontosságát. A Hidrogén Tanács tagjaként, és a világ első sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás elektromos autója, a Toyota Mirai gyártójaként bízunk benne, hogy a most megkezdődött párbeszéd hozzájárul a hazai autópiac - hibrid elektromos (HEV) modellekkel megkezdett és akkumulátoros elektromos (BEV) autókkal folytatott - minél gyorsabban történő átalakulásához. Reményeink szerint a jogalkotói háttér támogatásával, valamint az energetikai és üzemanyag-forgalmazó vállalatok elköteleződése révén a hazai hidrogén infrastruktúra akár a vártnál gyorsabb ütemben is fejlődhet, és továbbra is egyike lehetünk Európa legtisztább újautó piacainak. Éppen ezért az ez irányú kezdeményezéseket a jövőben is teljes mellszélességgel támogatni fogjuk”. Arra a kérdésre pedig, hogy mikor kerül fel Magyarország a nemzetközi hidrogén-térképre, Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület főtitkára így válaszolt: „…a rendezvénynek külön aktualitást ad, hogy immár a magyarországi fejlesztési szakpolitikában is megjelent a technológia alkalmazását támogató infrastruktúra terve. Az elképzelések szerint 2020-ra kettő, 2025-re öt és 2030-ig 14 darab H2 töltőállomás üzemelhet Magyarországon”. A folytatásban kiderült, hogy az egyesületnek még nincs pontos információja arról, hogy melyik társaság milyen technológiával fogja létrehozni az említett töltőállomásokat, a tervezetnek viszont van prognózisa a várható üzemanyagcellás flottáról. A dokumentum szerint 2025-ig 55 darab személy- és kishaszonjárművet kell majd ellátnia hálózatnak. Bart Biebuyck, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalat igazgatója pedig köszönetnyilvánítása végén kihangsúlyozta, hogy ha meg kívánjuk valósítani az EU emissziócsökkentési céljait, elkerülhetetlen a hidrogén széles körű használata. Márpedig ezek a célok nagyon fontosak, ha hosszú távon tervezünk életet a Föld nevű bolygón. A felirat nem ámítás! 500 km-es a hatótáv, melynek megtételéhez a tankolás kevesebb mint 5 percet vesz igénybe