Biztosan sokan emlékeznek a genovai Morandi híd 2018-as szomorú történetére, amikor a szerkezet egy része váratlanul leomlott, 43 ember halálát okozva. Olaszországban nem ez az egyetlen híd, mely rekonstrukcióra szorul és hasonló a helyzet az alagutakkal is. Csak egy példa: tavaly novemberben Pescara közelében az esőzések miatt beomlott egy alagút oldalfala és csak a szerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg. Szóval, nem árt(ana) ezekre is kiemelt figyelmet fordítani, különösen, hogy Itália az alagutak országa, 2179 kilométernyi van belőlük (csak egy érdekes információ, hogy az autópályák hossza itt 8006 km). Az egyik alagutat, mely Torinótól keletre, Alessandria és Casala Monferrato között húzódik az A26-os autópályán, le is zárták 2023-ban. A 70-es években épült, Olimpia nevű alagút felújításának célja, hogy ennek a 890 méter hosszú, hegy alatti szakasznak az élettartamát 50 évvel kibővítsék. De nem hétköznapi, amit itt végeztek, hanem egy olyan technológiát alkalmaztak, mely világelső a maga nemében.  55 alkalmazott, három műszakban, összesen 300 000 órán keresztül dolgozott itt az elmúlt évben. A beavatkozás a meglévő burkolat részleges lebontására összpontosított, hogy helyettesítse azt egy speciális bevonattal. A módszer lényege, hogy az alagút feletti sziklákból nyerik vissza a hőt, ezzel tudják fűteni az alagutat és lehetővé tenni, hogy az aszfalt soha ne fagyjon le. Közel 1000 méternyi geotermikus csövek installálása tette ezt lehetővé. (Ez hasonló, mint a házak padlófűtése.) A kőzetből visszanyert hő átkerül az útburkolatra, hogy az év leghidegebb időszakaiban felmelegítse azt. Néhány előzetes elemzés azt mutatja, hogy a rendszer képes 3-4 fokkal megemelni az aszfalt hőmérsékletét. A beruházás költsége 25 millió euró volt. Nem egészen 1 km autópálya-szakaszról beszélünk, tehát az összeg jelentős. Az alagutat idén augusztusban újranyitották és tesztelik. Ha beválik, akkor szeretnék ezt a módszert kiterjeszteni további alagutakra is, fenntarthatóbb alternatívát jelentve a hagyományos só szórásához képest. Forrás: autopassionati.it, lastampa.it  

A nyugat-angliai Ellesmere Portban immár hat évtizede zajlik az autógyártás.  Az üzemet 1962-ben kezdték építeni, majd a termelés két évvel később indult meg. Ekkor a Stellantis csoport még nem létezett, ám az Opel - amely az Egyesült Királyságban Vauxhallként ismert – itt hozott létre gyártóbázist. A Stellantis 2021-es létrejöttekor az Opel/Vauxhall, illetve létesítményei is a Stellantis csoporthoz kerültek. A Stellantis nem késlekedett sokat, és hamarosan úgy határozott, hogy komoly fejlesztéseket hajt végre a Liverpooltól délre fekvő üzemben. Az összesen 100 millió angol fontos beruházás célja az volt, hogy az üzemet felkészítsék a kompakt elektromos áruszállítók gyártására. Az Egyesült Királyságban ez lesz az első olyan autógyár, amely kizárólag tisztán elektromos hajtású autókat, a Peugeot e-Partnert és műszaki ikertestvéreit állítja elő. Így Ellesmere Port kulcsfontosságú helyszíne lesz a szigetország EV-gyártásának. A Stellantis másik angliai üzeme, a lutoni is hamarosan beáll a sorba, hiszen 2025-től itt is elektromos áruszállítókat gyártanak az európai piacokra. A Stellantis modernizált üzeme az elmúlt hatvan évben közel hatmillió járművet gyártott már, bár mérete az idők során jelentősen csökkent. Amikor megnyitották, a területe még 350 ezer négyzetméter volt, ám ahogy egyre hatékonyabban használták ki a teret, egyre kisebbek lettek a gyártáshoz szükséges berendezések, illetve mérsékelték a megvilágítandó és kifűtendő terek nagyságát, az üzem mérete az évek során összesen 60%-kal zsugorodott. Így ma a teljes modernizált üzem elfér az eredeti karosszéria-összeszerelő csarnok nagyságú területen. A Stellantis által végrehajtott fejlesztések a csoport Dare Forward 2030 célkitűzésének jegyében történtek. Ez az önkéntes vállalás azt a célt tűzi ki a Stellantis csoport márkáinak, hogy 2038-ra a cégcsoport teljes mértékben karbonsemlegessé váljon. A Stellantis amellett is elkötelezett, hogy jó vállalati polgárként hasznos és megbecsült tagja legyen annak a közösségnek, amelyben működik és prosperál. A helyi gyártás megkezdésének 60 éves évfordulójára rendezett ünnepségen például olyan dolgozó is jelen volt, aki a gyár megnyitásakor már itt dolgozott, majd mindhárom fia is ugyanitt helyezkedett el, így ők négyen eddig összesen 152 évet dolgoztak Ellesmere Portban. A gyár jövőjét a Stellantis most azzal garantálja, hogy a legmodernebb, lokális emisszió nélkül üzemelő áruszállítók gyártását telepítette ide. Ezek egyike a Peugeot e-Partner, amely saját kategóriájának egyik legnépszerűbb modellje. A Peugeot kompakt dobozosa nemcsak a vásárlóknál, hanem szakmai körökben is sikereket aratott. 2022-ben és tavaly is a Peugeot e-Partner nyerte az első díjat a drivingelelctric.com magazin „Legjobb Kisméretű Elektromos Áruszállító” kategóriájában. A zsűri a könnyű használhatóságot, a sokoldalúságot és az elektromos hajtásrendszert emelte ki az e-Partner erősségeiként. Az e-Partner akkucsomagja 50 kWh-s, amely kiviteltől függően 275 és 330 km közötti hatótávolságot tesz lehetővé, tehát az e-Partner fő működési területe a város. A Peugeot áruszállítójának raktere akár 4,4 köbméteres is lehet, és két vagy háromüléses kabinnal kapható, míg a hasznos terhelés közel van a nyolc mázsához. Az e-Partner sikere nem a véletlennek köszönhető; a takarékos és megbízható hajtáslánc, a gazdag felszereltség és kedvező ár olyan érvek, amelyek hatnak a vevőkre. Nyilván ezért is piacvezető a Peugeot az európai kontinensen az elektromos hajtású áruszállítók kategóriáiban.  A francia márka a fentiek mellett annak is köszönheti a sikert, hogy három méretben kínál villanyhajtású furgont (e-Partner, e-Expert és e-Boxer), és az egyik első márka volt, amely teljes haszonjármű-palettáját kínálja elektromos kivitelben. Az elektrifikáció a következő években sem áll meg a Peugeot-nál: a márka 2030-ra szeretné elérni, hogy az általa kínált autók kizárólag elektromos hajtásúak legyenek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az iSeeCars nem a tulajdonos vagy zsűri véleménye alapján rangsorolja az autókat. Az ő eszközük az adat, a mérési eredmények és a megbízhatósági statisztikák, más szóval az érzelmektől és márkahűségtől megtisztított objektív realitás. Ezek után talán nem meglepő, de a Toyota és a Lexus tarolt az iSeeCars rangsoraiban. Mivel a cég a megbízhatóság, értékvesztés és biztonság összevont értékelése alapján hirdeti ki a sorrendet, gyakorlatilag a hosszú távú minőséget keresik az értékelt autókban. Alaposan elemzik 12 millió új és használt autó adatait, átveszik az amerikai NHTSA (Nemzeti Közúti és Közlekedésbiztonsági Hivatal) elmúlt öt évének törésteszt-eredményeit, továbbá a hosszú évek óta rendelkezésre álló használtpiaci adatokat elemezve megbízhatóan előrejelzik egy-egy modell várható ötéves értékvesztését az újkori vételárhoz képest. Az Egyesült Államokban máshogy sorolják be az autókat méretük alapján, mint Európában, így az iSeeCars összesen hat fő kategóriát osztott fel újabb alkategóriákra. A hagyományos személyautók és az SUV-k külön mezőnyben versenyeznek, s fő kategória még az odaát népszerű pick-up, az eltűnőben lévő egyterű, de külön osztályba kerültek a hibridek és az elektromos autók is. Ezeket a fő kategóriákat aztán tovább osztották fel méret, az üléssorok száma, illetve a mainstream- és prémiumbesorolás mentén. Így összesen harminchárom kategóriában hirdettek ki rangsort, ám mi most csak azokkal foglalkozunk, amelyekben az itthon vagy az európai piacon kapható modellek szerepelnek. A kiskategóriában a Honda Fit (ez az előző generációs európai Jazz) és a Toyota Yaris végzett azonos pontszámmal az élen, de a Honda a jobb részeredmények miatt végül első lett. A Toyota Észak-Amerikában a négyajtós Mazda 2-est árulja Yarisként. A kompaktok között ismét a Honda és Toyota remekelt, első a Civic, második a Corolla. A kisméretű luxusautók között a Lexus IS nyert (Európában ez a családi autók kategóriája lenne), míg egy mérettel feljebb a Lexus ES végzett az élen. Jól szerepelt a Camry is, második lett a Honda Accord mögött. A nagyméretű terepjárók között hagyományosan jól szerepel a Toyota, hiszen a Land Cruiser évtizedek óta állócsillagnak számít a piacon, és műszaki ikertestvére, a Lexus LX szintén megverte a mezőnyt. Toyota és a Lexus a hibridek kategóriáiban aratott majdnem kizárólagos sikereket, hiszen majdnem minden méretkategóriát ez a két márka nyert, ráadásul nem egyszer az is előfordult, hogy egymással csatáztak az első két helyen. Mivel a Toyota évtizedek óta fejleszti, tökéletesíti és szélesíti hibrid hajtási rendszerét, ma már az Észak-Amerikában népszerű pick-upok között is kínál ilyen hajtásláncot. Ennek köszönhetően a Toyota Tundra is győzött a pick-upok között További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A szabálytalankodóknak legalább 39.000 forint közigazgatási bírságot kell fizetniük, de – mint minden héten – lesz olyan sofőr, aki ettől magasabb összegű büntetésre számíthat. A Bács-Kiskun Vármegyei heti egyik top-gyorshajtó 142 km/h-val közlekedett Solt belterületén, míg a másik sofőrt az 5407-es számú úton fülelték le, ő a 60 km/h helyett 124-el hajtott. Bács-Kiskun vármegye közútjain egy hét alatt 62 rendőri intézkedést igénylő baleset történt. Az egyenruhások 21 olyan autóst igazoltattak, akik a vezetés megkezdése előtt szeszes italt fogyasztottak; egyikük balesetet is okozott. Péntek reggel 7 óra 40 perc körül Sükösd külterületén halálos baleset is történt. Az 51-es számú főúton egy 54 éves csávolyi lakos kisteherautóval egy munkavégzés miatt álló tehergépkocsi kikerülésébe kezdett, csakhogy nem észlelte az őt előző gépjárművet és nekiütközött. Az 54 éves sofőr olyan súlyosan megsérült a balesetben, hogy a helyszínen életét vesztette. A történteket a Bajai Rendőrkapitányság vizsgálja. A rendőrök kérik a járművezetőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében körültekintően, a mindenkori út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedjenek, és ügyeljenek a sebesség helyes megválasztására! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!