A csengersimai közúti határátkelőhelyen jelentkezett kilépésre 2018. június 3-án 14 óra 15 perckor egy bolgár honosságú gépkocsival közlekedő román állampolgár. A rendőrök az alapos ellenőrzés során megállapították, hogy a gépjármű trélerén szállított olasz honosságú Mercedes típusú kisbuszra az olasz hatóságok figyelmeztető jelzést helyeztek el a Schengeni Információs Rendszerben. Az egyenruhások a körözött járművet lefoglalták, a 26 éves sofőrt a Mátészalkai Rendőrkapitányság Csengeri Rendőrőrsére előállították. Ugyanezen a napon 16 óra 30 perckor jelentkezett kilépésre egy bolgár honosságú gépkocsit vezető 45 éves román állampolgár. A rendőrök az ellenőrzés alatt a gépkocsi rakterében egy olasz hatóságok által körözött robogóra bukkantak. A járművet lefoglalták, a külföldi sofőrt a további eljárás lefolytatása érdekében a Mátészalkai Rendőrkapitányság Csengeri Rendőrőrsére előállították.

A The New York Post hétvégi beszámolója szerint ebből a modellből, amely óránként 280 kilométeres sebességgel tudott haladni, és olyan versenyautó volt, amely közúton is közlekedhetett, 1962 és 1964 között összesen 36 darab készült. A "Ferrarik szent gráljaként" emlegetett, 4153 GT elnevezésű versenyautót a New York-i árverésen rekordáron vásárolta meg egy amerikai üzletember. A Ferrari történetét kutató Marcel Massini a világ három vagy négy legjobb GTO (Gran Tourismo Omologata) autója egyikeként beszélt a modellről. A szakértő hozzátette: biztos benne, hogy öt éven belül a modellért akár 100 millió dollárt is adnak majd. A modellt a kilencvenes években a hertfordshire-i központú DK Engineering vállalatnál állították helyre. A Ferrarinak nem volt nagyobb balesete, és szinte teljesen eredeti állapotban maradt meg.

- Az MSZ-07 űrhajó háromfős legénységét sikeresen kiemelték, mindhármuk hangulata jó - közölték a Moszkva melletti repülésirányító központban. A három űrhajós, az orosz Anton Skaplerov, az amerikai Scott Tingle és a japán Kanai Norisige 168 napos jelenlegi küldetése ezzel befejeződött. Az űrhajósokat később a leszállás helyétől mintegy 400 kilométerre északkeletre fekvő Karagandába szállítják, ahol hosszabb egészségügyi vizsgálaton esnek át, majd onnan Moszkvába, illetve Houstonba utaznak tovább. Az űrhajósok hozták magukkal az ISS-ről a június 14-én kezdődő oroszországi labdarúgó-világbajnokság nyitómérkőzésének labdáját. A játékszert innen viszik a mintegy 2500 kilométerre fekvő Moszkvába, az Oroszország - Szaúd-Arábia találkozó helyszínére. Az ISS-en három űrhajós maradt, az amerikai Drew Feustel és Ricky Arnold, valamint az orosz Oleg Artyemjev. Jövő szerdán újabb három űrhajós indul az űrállomásra a kazahsztáni Bajkonurból.

Az Alfa Romeo 1920-tól a korábbi nagyméretű túrakocsik helyett kisebb, sportosabb modellek gyártásába fogott. Az RL sorozatra immár különböző exportpiacokon is felfigyeltek. Magyarországon a Király Automobil Rt, amely a Buick családi autóival nagyszerű üzletet csinált 1923-ban úgy döntött, hogy megpróbálkozik az Alfák helyi értékesítésével. Az Alfa megjelenésének hatásos nyitány volt az 1923. évi "svábhegyi verseny", ahol az osztrák Franz Kevenhüller is rajthoz állt saját Alfájával. Ezt követte az első reklámkampány, ám a fennmaradt statisztikából kitűnik, hogy ennek nem sok visszhangja volt. Néhány hónappal később váratlan fordulat következett be. Steinitz Ernő (1887-1949), a Király Automobil Rt egyik alapítója és vezetője önállósította magát. Az Andrássy úton nyitott díszes bemutatótermet, ahol az Alfa Romeo és a Diatto túra- és sportautói kellették magukat. A rendelkezésre álló statisztikákból kiderül, hogy 1923. június 30 és 1924. június 30. között a hazai gépjármű állomány 1125 darabbal növekedett, s ezen időszak alatt 15 db Alfa Romeo érkezett az országba. Ekkor a listavezető a Fiat volt, 381 darabbal. Az Alfa Romeo nem tudta megvetni a lábát Magyarországon. Pedig Steinitz Ernő mindennel megpróbálkozott. Ahogyan az ma is bevált gyakorlat, egy ismert arcot keresett, akire felfigyelnek az embernek. Somogyi Nusi, a korszak egyik ünnepelt színésznője, aki egyben nagy autórajongó is volt vállalkozott a feladatra. Ezek után következett a marketingkampány. Steinitz Ernő bemutatóterme 1925-ben. Forrás: ADT Többek között a korszak legismertebb bulvárújságjában, a Színházi Életben is részletes cikkben számoltak be Somogyi Nusi új szerzeményéről, amelyhez Schillinger Gyula készítette a felépítményt. A mester azonban nem siette el a dolgot: a cikk 1924. augusztusában jelent meg, s szeptember végén Somogyi Nusi még mindig karosszéria nélküli Alfa Romeoval vágott neki a "svábhegyi versenynek", ahol gróf Franz Kevenhüller és Alfája is ismét tiszteletét tette. Somogyi Nusi a versenyen balesetet szenvedett. A kanyart, ahol kisodródott évekig "Nusi kanyarnak" hívták. Nem meglepő, hogy Somogyi művésznő 1925-ben már boldog Citroën-tulajdonosként pózolt a lapokban... Somogyi „Nusi” az 1924-es svábhegyi verseny startjánál. Forrás: ADT 1925. szeptember 27-én immár négy Alfa Romeo jelent meg a "svábhegyi versenyen": Latinovits Tibor sportújságíró, Szilberleitner József, a MÁG későbbi alkalmazottja és Rózsa Nándor is nevezett. Rosszmájúan azt is mondhatnánk, hogy a hazai Alfa-állomány negyede megjelent. Steinitz még az Alfa Romeo-féle teherautókkal és autóbuszokkal sem tudott labdába rúgni, s 1926-ban csődöt jelentett. Az Alfa Romeo jópár évre eltűnt a hazai palettáról. 1928-ban az Automobil Motorsport szomorúan kesergett: "Alfa Romeo képviselet szükségessége kezd égető lenni Budapesten. Ma az új hathengeres Alfa Romeo olyan sláger Olaszországban amit nem lehet kiaknázatlanul hagyni.” 1929-ben a John Fowler cég kérészéletű kísérletet tett néhány mintakocsival, ám végül a jóval jövedelmezőbb brit Morris mellett maradtak. 1930-ban Urbán Alfréd és Barna Frigyes is hasonlóan rövidéletű kísérletet tettek. Türr Stefánia, a Garibaldi harcostársaként ismert Türr István tábornok leánya szintén 1930-ban ezüst szalagot kapott a Concours d'Elegance szépségversenyen. Alfájához az kevéssé ismert olasz Carozzeria Dux készítette a felépítményt. Októberben az utolsó Svábhegyi versenyen az ismert olasz versenypilóta, Baconin Borzacchino is megjelent, s kategóriagyőzelmet aratott Alfa Romeojával, ám az esemény reklámértékét a haldokló piacon lehetetlen volt kiaknázni. Türr Stefánia az 1930-as Concours d'Elegance rendezvényen. Forrás: Burányi Gyula Az Alfa Romeo másodvirágzására 1935-től került sor. Ekkor vállalta el a képviseletet Rácz László, akinek életéről vajmi kevés adat maradt fenn. Rácz 1927-ben a Citroën körül bábáskodott, majd a '30-as évek második felétől leginkább, mint Honthy Hanna harmadik férje szerepelt a társasági hírrovatokban. Rácz László Alfa Romeo szalonja a Liszt Ferenc téren. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Rácz László keze alatt az Alfa Romeo fejlődésnek indult. Egy Nagy Géza-karosszériás Alfa a margitszigeti Concours d'Elegance rendezvényen elnyerte a legszebb olasz autó díját. Dr. hámori Bíró János, akinek édesapja Bíró Pál, az egyik legfontosabb hazai nehézipari vállalat, a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű igazgatója volt 25. születésnapjára kapott egy Bugattit, majd később egy Alfa Romeot. A választás sem volt véletlen: Bíró Pál szolgálati autója éppen egy Alfa volt. Bíró János az apai intelmek ellenére többször is rajthoz állt nyolchengeres, 2,3 literes nyitott túrakocsijával, s ilyenkor a "Sebes" álnevet használta. A tragikus hirtelenséggel elhúnyt ifjú titán 1937-ben az 1500 cm3 feletti sportautó kategóriabajnokság megnyerésével koronázta meg pályafutását. Halála után Wiesengrund Ferenc vette meg a Touring-karosszériás sportkocsit. Bírón kívül ugyanebben az időszakban a "nagy öreg", a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb hazai versenyzője, Delmár Walter is Alfát terelgetett. Delmár Walter 1936-ban Alfájával megnyerte a kecskeméti körversenyt, a dobogókői hegyiversenyt és erős nemzetközi mezőnyben a Balaton-Bodensee túrautat is. 1936 az egyik legfényesebb év az Alfa hazai históriájában: ekkor rendezték az első Magyar Nagydíjat, amelyen Tazio Nuvolari diadalmaskodott az Auto Union és a Mercedes-Benz gépezetével szemben. Szintén 1936-ban a svájci Hans Ruesch, aki a Scuderia Ferrari gyári pilótája volt, a táti kilométer-rekord futamon és a Hármashatáron megrendezett hagyományos hegyiversenyen is rajthoz állt az egyik 3,9 literes Alfa versenyautóval, s természetesen győzelemmel távozott. Tazio Nuvolari az 1936-os Magyar Nagydíjon. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum  1937-ben a korszak egyik ismert ifjú titánja, Festetics Ernő gróf aki fejébe vette, hogy nemzetközi szintű autóversenyző lesz vásárolt egy 8C 2300 Monza sport-versenyautót. A járműről nem maradtak fenn olyan fotók, amelyek Festetics gróffal együtt ábrázolnák, de létezik egy korabeli fotó, amelyet valószínűleg erről az Alfáról készítettek. A jármű sorsa ismeretlen, de tény, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében található egy 8C 2300 motor, amely azonosítószáma szerint egykor a Festetics-féle Alfában szolgált. Bárdi Imre egy Alfa Romeo volánjánál. Valószínűleg ez lehetett Festetics Ernő 8C “Monzája”. Forrás: Bárdi archívum. 1938-ban egy Alfa Romeo nyerte a Concours d'Elegance-t. A korabeli lapok arról írtak, hogy "L Höke" úr saját maga tervezte a karosszériát, ám kisebb nyomozás után kiderült, hogy a 6C2300-t a svájci Worblaufen cég karosszálta Höke László úr megrendelésére, aki a győzelmet követően sem akarta kifizetni a tetemes számlát. Úgy hírlik, hogy az autó ma egy olasz gyűjtemény része. Az 1938-ban Conconcours d'Elegance győztes az Ügetőpályán. A képaláírás téved, a felépítményt nem “Höke” hanem a svájci Worblaufen cég készítette. Forrás: ADT A negyvenes években Páger Antal elegáns Alfa Romeoval járt, ő volt az utolsó ismert hazai Alfa-tulaj. Páger Antal és Alfája 1942-ben. Forrás: Burányi Gyula A második világháború után az Alfa Romeo évtizedekre eltűnt a hazai autópiacról. Ám a '40-es és '50-es években több barkácsoló kedvű fiatalember is innen-onnan összeszedett Alfa Romeoval állt rajthoz a legkülönbözőbb versenyeken. Buza János, aki civilben színész és operaénekes volt Tabányi Mihály Alfa Romeoját kapta kölcsön, s 1950-ben és 1951-ben is a legeredményesebb versenyzőnek bizonyult. Buza 1956-ban külföldre távozott, s bár az Alfa itthon maradt, de eredeti tulajdonosa sohasem látta viszont. Buza János és a kölcsön-Alfa. Buzán kívül az I. számú Autójavító Vállalat is rendbehozott egy 6C 2300-as túrakocsit, amellyel leginkább túraversenyeken indultak. Ez utóbbi Alfát az 1960-as évek végén alaposan átépítették, majd az 1980-as években egy hazai magángyűjtő alaposan restaurálta. Az autó jelenleg egy orosz múzeumban található. Az I. Számú Autójavító Vállalat által rendbehozott Alfa 6C 2300 egy 1957-es túraversenyen, a kormánynál Pálffy József. Forrás: Schwanner Endre A különbségeket elnézve nehéz elhinni, de valójában a két kép ugyanazt az Alfát ábrázolja. Az I. Számú Autójavító Vállalat 6C 2300-as autóját az 1960-as években alaposan átépítették. Balkormányos lett, a szélvédő Wartburg hátsó szélvédője, a műszerfalat is lecserélték stb. Az autót az 1980-as években restaurálták eredeti formájába. Forrás: Olasz Péter.   Rajtuk kívül Márkus István motorcsónak-versenyző tulajdonában is állt egy eredetileg 1936-ban gyártott 6C 2300 Pescara sportkocsi, amely 1968-ban a Városligeti Napok alkalmából rendezett régiautós felvonuláson is megjelent. Márkus István 6C 2300 Pescara sportkocsija az 1968-as veterán felvonuláson. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum   Az 1960-as években legtöbben a Népligetben megrendezett Európai Túraautóbajnokság futamokon láthattak Alfákat. Forrás: Fortepan /dr Tóth Károly   Az Alfa Romeo hazai történetének érdekes lábjegyzete, hogy Békéscsabán az 1940-es évek végén forgalomban volt egy Alfa Romeo autóbusz, amelyről még nem került elő fénykép. Az 1960-as évektől az ilyen-olyan csatornákon beérkezett nyugati autók között elvétve akadt Alfa: 1980-ban a hazai állomány alig 100 darabot tett ki. Ez az állapot csak a rendszerváltást követően változott meg. Köszönjük Simon Moore, Burányi Gyula és Keresztes Szabolcs segítségét.