A helyszínelés és a műszaki mentés ideje alatt az érintett útszakaszon teljes útlezárás van érvényben. A közlekedők az M1-es autópálya 168-as kilométerszelvényénél található lehajtón keresztül haladhatnak Szlovákia irányába. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a járművezetők fokozott odafigyeléssel közlekedjenek az autópálya érintett szakaszán!  

Hogy jut el valaki ma a kontrollingrendszerek fejlesztéstől a világűrig? Ezt taglaltuk az előző részben és ebben a fejezetben is folytatjuk a téma feltárását, melynek végén megérkezünk a Puli program előszobájába. Barna András (B.A.): Ott hagytuk abba, hogy ez nem csak tudományos munka, hanem óriási üzlet is. Hogy épül fel ez itthon? Pacher Tibor (P.T.): Van néhány cég, aki már megpróbálja megvetni a lábát ezen a területen. Ezek jellemzően még mindig állami megrendeléseken vagy az ESA-val (European Space Agency -Európai Űrügynökség) történt államközi megállapodáson alapuló munkák. Rendszerint valamilyen részegység beszállításáról van szó ilyenkor. Itt jegyzendő meg, hogy szép sikereink vannak. Például – hogy csak egyet említsek - az üstökösre leszállt Rosetta űrszonda leszállóegységének szoftvere is magyar fejlesztés. Jó hír, hogy vannak már olyan hazai magáncégek is, akiknek sikerül integrálódniuk egy-egy űrprojektbe. Dr. Pacher Tibor Üröm az örömben, hogy a csehek, románok, lengyelek, akik sokkal később csatlakoztak tudományos munkáikkal, ma előrébb vannak, mint mi. Egyébként az ESA  kiírt  egy felzárkóztatási programot Magyarországnak, ahol több területen lehet pályázni. Ez még mindig nagyon kevés, de már valami. Masat-1 Ne felejtsük el megemlíteni a komolyabb visszhangot kapó Masat-1-et sem. Ennek az útja sem volt kikövezve, harmadik vagy negyedik nekifutásra állt össze az első magyar műhold, viszont 3 évig működött, ami a kategóriájában elismerésre méltó. Végül is az ő állhatatosságuk is példaértékű. B.A.: E kis vargabetű után térjünk vissza hozzád. Mi volt a Puli program előszobája? P.T.: Először a csillagközi űrutazással kezdtem el komolyabban foglalkozni a mai fizikai lehetőségek mellett. B.A.: Kis magyar Star Wars? P.T.: Szeretem a filmet és a történetet is, de persze az ott látott dolgok nem megvalósíthatóak. B.A.: Szóval, hogy lát neki az ember egy ilyen munkának? P.T.: Akkor már – 2000-ben járunk - az Interneten is elég sok minden elérhető volt és elkezdetem kapcsolatokat építeni. Elég nagy csoportról beszélünk, amiben a NASA mérnöktől, a fizikus professzoron át a sci-fi íróig mindenkit megtalálsz. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy juthatnánk el a hozzánk legközelebb eső csillaghoz, ami, teszem hozzá, baromi messze van. Olyan messze, hogy egy mai űrhajónak hetvenezer évig kellene mennie, hogy odaérjen. "Először a csillagközi űrutazással kezdtem el foglalkozni" Angliában, Amerikában, számos olyan csoport van, akik megszállottan keresik ennek a módját. Érdekességként némi adalék ehhez, hogy Angliában volt egy csoport a hetvenes években, aki létrehozta a Daedalus projektet. A cél egy olyan atommeghajtású űrhajó kifejlesztése volt, amivel nagyon nagy távolságok küzdhetők le. Ők egy öt és fél fényévre levő csillagot néztek ki és bár az öt éven át tartó munka nem teljesedett be, de a konklúzió az volt, hogy ezt meg lehet valósítani. Az eredeti Daedalus Starship szonda Most, harminc évvel később, egy másik társaság újra leporolta ezt az elképzelést, ez stílszerűen az Icarus Interstellar nevű projekt. Azt, hogy milyen nagy a mozgolódás ezen a területen, az is fémjelzi, hogy van egy Jurij Milner nevű orosz milliárdos, aki 100 millió dollárral szállt be egy űrhajó fejlesztésébe. Itt persze nem kell nagy dolgokra gondolni. Mini hajókról beszélünk, ami „könnyen kivitelezhető” és arra pont jó, hogy teszteljék a különböző anyagokat. Már számos ilyen van fent a világűrben. B.A.: Azon túl, hogy egy ilyen űrhajó megalkotása óriási technikai kihívás, miért foglalkoztatja az embereket ennyire ez a dolog szerinted? Részben persze magam is érzem, hogy ebben a kérdésben van némi költő felhang, de nyilván az úgynevezett földöntúli megismerésen kívül mi a további inspiráció? "Előbb-utóbb el kell hagyni a földet" P.T.: Úgy érzékelem – és nem csak én – hogy egyre inkább erősödik az a nézet, hogy előbb-utóbb el kell hagyni a Földet. Értelemszerűen ez nem egy holnapi dolog, de a bolygónk körülményeit, helyzetét, állapotát tekintve szembe kell néznünk azzal, hogy egy idő múlva más alternatívát is kell találnunk. Véleményem szerint ez az egyik fő mozgatórugó. (folytatjuk)

A gyár alkalmazottai az üzem udvarán adtak hangot elégedetlenségüknek. Az üzem vezetősége és a szakszervezet azt követően kezdett tárgyalni a kollektív munkaszerződésről, hogy január 1-jei hatállyal Romániában a társadalombiztosítási járulékok  fizetésének kötelezettsége áthárul teljes egészében a dolgozókra. Az intézkedés nyomán a dolgozók bére csökkenhet, amennyiben a munkáltató nem emeli meg mintegy 20 százalékkal a bruttó béreket. A felek között az elmúlt napokban lezajlott egyeztetések következtében szerdán megállapodás született a vezetőség és a szakszervezetek között, állította Ana Maria Timis, a Ford Románia szóvivője, aki a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozott csütörtökön. A szóvivő szerint a dolgozók azért kezdtek tüntetni, mert nézeteltérés támadt a szakszervezeti vezetők és a dolgozók között a kollektív munkaszerződésről. Ugyanakkor Gigi Predoaica, a Ford romániai dolgozóinak szakszervezeti vezetője cáfolta, hogy megállapodás született volna. Elmondta: a gyár vezetősége 300 lej béremelést kínált fel 2018-ra, és további 300 lejes növelést 2019-re. Leszögezte: ők ennél többet kérnek, és csak akkor írják alá a szerződést, ha a dolgozók többsége elfogadja a feltételeket. A szakszervezeti vezető cáfolta, hogy leállt volna a munka a tüntetés ideje alatt. A Ford októberben kezdte meg az új EcoSport kisméretű SUV gyártását a craiovai összeszerelő üzemében, amelyet 2008 márciusában vett át a dél-koreai Daewoo modelleket gyártó Automobile Craiova S.A. vállalattól. Az üzemben 3900-an dolgoznak. (mti)