A modern autó ma már nemcsak közlekedési eszköz, hanem adatforrás is: rögzítheti a vezetési szokásokat, a műszaki állapotot, a hibakódokat, a szoftveres működést és a karbantartási előzményeket. A vita lényege az, hogy ezekhez az adatokhoz ki férhet hozzá: kizárólag a gyártó és a márkaszerviz-hálózat, vagy a tulajdonos által választott független javító is. Az Egyesült Államokban jelenleg nincs egységes, hatályos szövetségi szabály arra, hogy a járműadatokhoz való hozzáférést az autó teljes életciklusa alatt milyen feltételekkel kell biztosítani. Néhány tagállam — leginkább Massachusetts (2020) és Maine (2023) — saját szabályokat alkotott a fedélzeti telematikai rendszerek elérésére, ám mindkettő csak hosszú jogi csatározás után léphetett életbe, miután a gyártók kiberbiztonsági és általános biztonsági aggályokra hivatkozva támadták őket. A modern autójavítás egyre inkább adat-, szoftver- és diagnosztikai hozzáférési kérdéssé válik, nem csupán alkatrész- és műhelykapacitási problémává. (Forrás: AI generált illusztráció) Hol tart most a REPAIR Act? Ezt a hiányt próbálná betölteni a REPAIR Act – teljes nevén Right to Equitable and Professional Auto Industry Repair Act, vagyis az autóipari javításhoz való méltányos és szakszerű hozzáférésről szóló törvényjavaslat. A lényege egyszerű: az autótulajdonos és az általa választott független szerviz ne kerüljön hátrányba a márkaszervizekkel szemben csak azért, mert a javításhoz szükséges adatok, diagnosztikai információk vagy szoftveres hozzáférések a gyártói rendszerben vannak. A javaslat még nem hatályos törvény, de az ICDP szerint eddig tovább jutott az amerikai jogalkotási folyamatban, mint bármelyik korábbi hasonló kezdeményezés. Mit változtatna a gyakorlatban? A javaslat lényege, hogy a gyártók nem zárhatnák el technológiai vagy jogi eszközökkel a fedélzeti adatokat: a tulajdonosnak — és az általa választott harmadik félnek, így a független szervizeknek is — ugyanazokat az adatokat kellene biztosítaniuk, mint a saját márkakereskedéseiknek, méghozzá ugyanolyan módon, időben és költséggel, akár az OBD-csatlakozón, akár vezeték nélkül. Ezen felül a gyártóknak át kellene adniuk minden szükséges műszaki információt, szoftvert, kapcsolási rajzot és kalibrációs adatot, amely a jármű eredeti állapotának helyreállításához kell. A tervezet azt is megtiltaná, hogy a gyártók konkrét alkatrész- vagy szerszámmárkát írjanak elő — a garanciális és visszahívásos javítások kivételével. Az adatvédelem sem maradt ki: a járműadatokat kezelő cégeknek a tulajdonos kérésére 72 órán belül törölniük kellene azokat (szűk kivételekkel), és nem használhatnák fel őket eredeti céljuktól eltérően. A betartatás a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) feladata lenne, a jogsértéseket tisztességtelen piaci gyakorlatként kezelné. Kik támogatják, és kik ellenzik? A független aftermarket-lobbi üdvözli a javaslatot: szerintük erősíti a fogyasztói választást és a versenyt, és biztosítja, hogy a független szervizek a jövőben is megjavíthassák az egyre inkább szoftvervezérelt autókat. A vita azonban a Kongresszuson belül is megosztó: akadnak képviselők, akik szerint a tervezet jelenlegi formájában túlságosan tág, és veszélyezteti a védett gyártói adatokat. Az ellenállás elsősorban a gyártók részéről várható, érveik — a kiberbiztonsági kockázatok, a személyes adatok (köztük a helyzetadatok) esetleges visszaélése, a szoftverek és kalibrációs eljárások szellemi tulajdonának védelme, valamint a megnövekvő megfelelési teher — Európában is jól ismertek. Miben hasonlít ez az európai szabályozásra? Az európai olvasónak mindez ismerősen csenghet. Az ICDP elemzése szerint a REPAIR Act számos ponton párhuzamba állítható a meglévő uniós szabályokkal — a típusjóváhagyási kerettel, a gépjárműipari csoportmentességi rendelettel (MVBER) és az adattörvénnyel (Data Act). Az ICDP úgy látja, ezek az aggályok általában jogosak (ha olykor túlzóak is), de gondosan megírt szabályokkal kezelhetők. A javaslat státuszát az elemzés tömören így foglalja össze: egyelőre „él és halad előre, de még nem törvény". Miért fontos ez Magyarország számára? A kérdés a magyar piacot is közvetlenül érinti, hiszen a független műhelyek itthon is meghatározó szerepet játszanak az autósok kiszolgálásában. Az, hogy egy szerviz hozzáfér-e a gyártói adatokhoz és kalibrációs információkhoz, egyre inkább eldönti, képes-e egyáltalán megjavítani egy modern, szoftvervezérelt autót — és ez közvetlenül hat a tulajdonlás teljes költségére is, ahogy arról A kihagyott szerviz durván visszaüthet című elemzésünkben írtunk. A háttérben zajló átalakulást az ICDP frankfurti konferenciája is megerősítette: aki nem áll át adatvezérelt működésre, lemaradhat — erről szól az ICDP 2025: aki nem vált, eltűnik a piacról című cikkünk. Az adathozzáférés hiánya pedig nemcsak a javítást, hanem a közlekedésbiztonságot is érinti, amint azt Az autó már vezet – de Európa nem látja, mi történik valójában című anyagunkban bemutattuk. Itt érdemes kiemelni: az Autószektor kiadójaként az Autós Nagykoalíció az ICDP teljes jogú tagja. Így olvasóink első kézből, hiteles forrásból értesülhetnek a legfontosabb autóipari elemzésekről, trendekről és nemzetközi szabályozási történésekről — mint amilyen a most bemutatott REPAIR Act is. A REPAIR Act tehát az eddigi legátfogóbb amerikai kísérlet a járműjavítás szövetségi szintű szabályozására. Ha elfogadják, sokak szerint jelentősen kitágíthatja a járműadatokhoz való hozzáférést és erősítheti a független aftermarket versenyét. A kulcskérdés azonban — éppúgy, mint Európában — az, hogy a gyakorlatban miként valósul meg ez a hozzáférés, és mennyire tudnak majd az aftermarket szereplők ténylegesen, könnyen építeni ezekre az adatokra. Ebben pedig mindkét kontinensen van még hová fejlődni. Fogalomtár: Aftermarket / utópiac: A gyártói márkahálózaton kívüli javítási, karbantartási és alkatrészpiac. Ide tartoznak a független szervizek, alkatrész-kereskedők, diagnosztikai szolgáltatók és egyéb javítói szereplők. Data Act / adattörvény: Az Európai Unió adatmegosztási szabályozása. Az autóiparban azért fontos, mert meghatározhatja, hogy a járművek által előállított adatokhoz ki, milyen feltételekkel férhet hozzá. FTC / Federal Trade Commission / Szövetségi Kereskedelmi Bizottság: Az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatósága. A javításhoz való jog vitájában a piaci verseny és a fogyasztói választás védelme miatt lehet szerepe. MVBER / Motor Vehicle Block Exemption Regulation: Európai Uniós gépjárműipari csoportmentességi rendelet. Versenyjogi szabályozás, amely a gépjármű-értékesítés, javítás, karbantartás és alkatrészellátás piaci működését érinti. OEM / Original Equipment Manufacturer: Eredeti járműgyártó, vagyis az autógyártói oldal megnevezése. A cikkben jellemzően azokat a gyártókat jelöli, amelyek a járműadatok és gyári javítási rendszerek felett rendelkeznek. REPAIR Act / Right to Equitable and Professional Auto Industry Repair Act: Amerikai törvényjavaslat a javításhoz való jogról. Célja, hogy az autótulajdonosok és a választott független szervizek hozzáférjenek a javításhoz szükséges adatokhoz, diagnosztikai információkhoz és eszközökhöz. Forrás: ICDP Regulation Blog 33/26 – Dr Andrew Tongue (2026. március 23.); a törvényjavaslat státusza az Egyesült Államok Kongresszusának nyilvántartása alapján (Congress.gov, H.R. 1566). A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Az Év Magyar Autója 2027 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz jövő tavasszal. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2027 díjat, amelyek kategóriájukban (elérhető árú autók, családi autók, flottaautók, prémiumautók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelelnek a magyar vásárlók igényeinek. Szintén a zsűri – tagjai: Bertalan Gábor (Autósámán), Biró Csongor (Járműipar), Csordás Gábor (Autó és Stílus, Player), Gulyás Péter (Magyar Nemzet), László Ferenc (HVG) – dönt több kategóriában (kedvező árú villanyautók, legjobb villanyautók, legjobb hibridek) az év legzöldebb autóiról is, legyenek azok villanyautók, vagy hálózatból tölthető hibridek. A Közönségdíj 2027 díj birtokosa pedig az lesz, amelyre az összes jelölt autó közül a jövő év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaznak. Mivel az autószektor nem csupán autógyártókból és importőrökből áll, a szervezők kiosztják az Év Beszállítója 2027 kitüntetést is. Ezt azok a hazánkban termelő autóipari vállalatok kaphatják meg, amelyeket a hazai és nemzetközi autógyárak, valamint szakújságírók arra érdemesnek találnak, illetve a legmegbízhatóbb 2026-os magyarországi partnerükként a szervezők kérésére megjelölnek. Az Év Magyar Autója díjakat először 2020-ban osztották ki, a gyártók és importőrök összesen 39 autót neveztek. 2021-ben 46 autó, 2022-ben 58, 2023-ban és 2024-ben 39-39 autó, 2025-ben rekordszámú, 60 autó közül választotta ki a zsűri a győzteseket. A 2026-os versenyben ötven autót jelöltek. A győzteseket 2027 tavaszán hirdetik ki. 2026 győztesei Az Év Magyar Autója 2026 díjat a gyártói kategóriában a debreceni BMW iX3 modellnek ítélték oda. A Magyar Év Autója 2026 díjat különböző kategóriákban az Audi Q5, Citroёn C5 Aircross,  Fiat Grande Panda, a Ford Ranger phev, a Hyundai Ioniq 9, a Kia PV5 Cargo,  Skoda Octavia Combi RS, a Skoda Octavia TDI és a Volkswagen T-Roc nyerte el. Az Év Zöldautója 2026-ban a Mercedes-Benz CLA, a Renault 4 E-Tech és a Skoda Superb Combi phev modell lett. Az Autós Nagykoalíció díját a Toyota RAV4 kapa. A Közönségdíj 2026 birtokosa a legtöbb közönségszavazattal az esztergomi gyártású Suzuki S-Cross. A zsűri kedvenceinek járó oklevelet a Chery Tiggo 7 phev, a Dacia Bigster, a Ford Mustang GT Convertible, a Land Rover Defender Trophy Edition és a Subaru Forester érdemelte ki.  Az Év Autós PR-szakembere elismerést 2026-ban Bartók Gabriella, az Omoda és Jaecoo márkák hazai importőrének PR-vezetője kapta. További részletek a díjakról, a zsűriről, a nevezés menetéről, a verseny feltételeiről a www.evmagyarautoja.hu weboldalon találhatók.   

Már megjelenésekor 3800 db európai rendelést tudhat magáénak a Zeekr 7GT, ami a kínai prémium startup márka életében egyértelmű rekordot jelent. A vezetők szerint ez egyértelmű jele, hogy a Zeekr képes lesz sikeresen megvetni a lábát ott, ahol eddig a BMW, a Mercedes és az Audi uralkodott. Ehhez persze az is kell, hogy egy olyan autóval lépjenek piacra, amiből egyelőre koránt sincs sok. A 7GT ugyanis egy hosszútávú, kényelmes autózásra tervezett kombi. A kor szellemében erősen kupésított farral, természetesen LiDAR nélkül, ami Kínában erősen hódít, itt Európában azonban nem mutatkozik nagy igény a méregdrága vezetéstámogató rendszerre. 4817 mm hosszú, míg a tengelytávja 2900 mm. Míg hátul egy 456 literes csomagtartót rejteget, addig elől egy 65 literes frunk kapott helyet. Egyelőre háromféle hajtáslánccal lesz elérhető Európában. Az alap hátsókerekes változat egy 75 kWh-s LFP akkumulátort kap és kb. 519 km-es hatótávot ígérnek neki. Egyel feljebb már egy 100 kWh-s NMC akkumulátort találunk, ami elérhető hátsó- és összkerekes változatban is. Míg előbbivel párosítva akár 655 km-t is elmegy, addig a kétmotoros változatnál a hatótáv 558 km. Mivel egy prémium márkáról beszélünk, ezért nyilván nem lepődünk ma már meg a 15-colos OLED központi kijelzőn, vagy a 23 hangszórós hangrendszeren sem, ugyanakkor kitűnhet a tömegből a kiterjesztett valóságot használó head-up display, a kabin parfüm, vagy az aktív légrugós futómű.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az elmúlt héten a megengedett sebességhatárokat regisztráltan 1596-an lépték át Bács-Kiskun megyében. A szabálytalankodóknak legalább 50 ezer forint közigazgatási bírságot kell fizetniük, a kiszabható büntetés összegének maximuma pedig 468 ezer forint. Az a sofőr, aki 50 helyett 122 km/h-val ment, 312.000 forint bírságra számíthat. Az egyenruhások huszonnégy olyan autóst igazoltattak, akik a vezetés megkezdése előtt szeszes italt fogyasztottak, hatan balesetet is okoztak. A jogsértő sofőrök ellen eljárás indul, vezetői engedélyüket minden esetben bevonják. Vármegyénkben egy hét alatt 67 rendőri intézkedést igénylő baleset történt, amelyekben huszonnyolcan sérültek meg és egy személy életét vesztette. Dávodnál, az 5151-es számú úton közlekedett egy személygépkocsi június 27-én 20 óra 50 perc körül. Az út 9. kilométerénél, egy kanyar után feltehetően egy őz keresztezte az úttestet, ami miatt a sofőr balra kormányozta a járművet. Az autó letért az útról, a vízelvezető árok partjának ütközött, majd az úttestre sodródva az oldalára borulva állt meg. A hátul ülő három utas nem használta a biztonsági övet, ezért kirepültek az autóból. Egyikük, egy 15 éves fiú újraélesztését a helyszínre érkező rendőrök kezdték meg, ám sajnos nem jártak sikerrel, a fiú a helyszínen életét vesztette. A másik két fiatal, egy 17 és egy 21 éves fiú, súlyosan megsérült. Az elöl ülő utas, aki használta a biztonsági övet, könnyebb sérüléseket szenvedett. A sérülteket a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították. Fotók: police.hu A passzív biztonsági eszközök nem a baleset elkerülésében, hanem a következmények súlyosságának csökkentésében játszanak szerepet. Aki nem használja a biztonsági övet, egy ütközés vagy borulás során könnyen kirepülhet a járműből, ami végzetes sérülésekhez vezethet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!