Fotó: GM A Freedom 250 Nagydíj névre keresztelt verseny az amerikai főváros központi részén a Capitolium elől rajtol washingtoni idő szerint kora délután. A versenyzők a belvárosban kijelölt mintegy 2,7 kilométer hosszúságú körpályán mintegy 400 kilométert tesznek meg. A pálya érinti a Capitolium és a Fehér Ház között húzódó Pennsylvania sugárutat, valamint az Alkotmány és a Függetlenség sugárutat. Az amerikai fővárosban korábban még sosem tartottak hivatalos autóversenyt, a Freedom 250 Nagydíjat pedig egyszeri alkalomnak szánják, tisztelegve az amerikai nemzet kerek évfordulója előtt. A 750 lóerős járművek sebessége a rövid egyenesekben az óránkénti 300 kilométert is meghaladja. A szombat esti kvalifikációt a spanyol Alex Palou nyerte, így ő indulhat az első rajtkockából, amikor vasárnap délben az együléses versenyautók felsorakoznak a rajtrácson. A fő futamot Donald Trump elnök a helyszínen nézi meg, és az előzetes tervek ő adja meg a jelet a rajthoz a zöld zászló felmutatásával. A Freedom 250 Grand Prix a múlt hónapban demokrata párti politikusok részéről több kritikát kapott részben annak átpolitizálása miatt, részben pedig mert egy jelentés banki csalás és további pénzügyi visszásságok gyanúját vetette fel. A feltételezéseket a szervezők és a Fehér Ház visszautasította. Az autófutam nem része a 250. évfordulós állami ünnepségeknek, mint a július 4-i nemzeti ünnep eseményei, valamint a június végén és július első felében a National Mall teljes területén zajlott kulturális programsorozat. Az IndyCar futam lebonyolítását hivatalosan üzleti szponzorok finanszírozzák, ugyanakkor az esemény biztonságát részben szövetségi költségvetési forrásból biztosítják, mert ott szövetségi rendvédelmi erők tagjai látnak el szolgálatot. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Húsz évvel a Veyron bemutatkozása után a Bugatti egy egyedülálló modellt mutatott be Pebble Beachen. Az autót a márka 2020-ban alapított részlege, a La Maison Pur Sang alkotta meg, amely történelmi járművek eredetiségének tanúsításával, restaurálásával és testreszabásával foglalkozik. A Veyron 20 éve alkalmából a Bugatti úgy döntött, hogy a modell jellegzetes vonásainak megőrzését kifejezetten ehhez a modellhez kifejlesztett módosításokkal ötvözi, ezzel emlékezve meg a jármű bemutatkozásának húsz évfordulójáról, amely új korszakot nyitott a hiperautók történetében. A tulajdonossal együttműködve kifejlesztett projekt a megőrzi a hiperautó arányait és identitását, miközben új esztétikai és technikai megoldásokat vezet be. A karosszéria a Tourbillonhoz kifejlesztett Rouge Rembrandt fényezést ötvözi a Chiron Petrol Blue színével, míg az utastér Magnolia színben pompázik. A legszembetűnőbb esztétikai változás a kerekeket érinti, amelyeket a Veyron Machiavelli-dizájnja ihletett, és nagyobb méretűre terveztek: elöl 20 hüvelyk, hátul pedig 21 hüvelyk. Az új konfiguráció lehetővé teszi a Chiron méretű gumiabroncsok használatát, és határozottabb megjelenést kölcsönöz az autónak, miközben megőrzi az eredeti dizájn jellegzetes formavilágát. Az első, oldalsó és hátsó légbeömlőket is áttervezték új, háromdimenziós hálós elemekkel. Az utastérben a kormánykeréken és a sebességváltón kézzel készített mokaszin varrás látható, az ülések között pedig a Veyron huszadik évfordulójának szentelt embléma található. A középkonzol Côte de Genève felülettel rendelkezik, amely egy motívum, amelyet hagyományosan az óraszerkezetek díszítésére használnak a luxusórák készítésekor. A háromdimenziós autóipari felületre átvitt motívum igazi különlegessége a jubileumi projektnek.

A Kínai Gépjárműgyártók Szövetségének (CAAM) adatai szerint a NEV-k értékesítése júliusban elérte az 1,561 millió darabot, ami a teljes eladások 60,4%-át teszi ki. Ugyanebben a hónapban a NEV-export 553 ezer darabra emelkedett, ami 145%-kal több, mint egy évvel korábban. A NEV-rekord sajátossága azonban, hogy a csúcs a továbbra is gyenge belföldi kereslet ellenére született. A belföldi NEV-értékesítés júliusban körülbelül 1,008 millió darabot tett ki, ami 2,8%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Az export növekedése ezért egyre fontosabbá vált az ágazat számára, támogatva az általános értékesítést, miközben a belföldi piac lassul. Hasonló kép rajzolódik ki a Reuters által idézett Kínai Személygépkocsi Szövetség (CPCA) adataiból, de más statisztikai alapon: a CPCA a személygépkocsikat veszi figyelembe, míg a CAAM szélesebb körű. A CPCA adatai szerint a belföldi személygépkocsi-értékesítés júliusban 21,1%-kal, 1,47 millió darabra esett vissza, míg az export 88,2%-kal, 923 000 darabra nőtt. Ugyanebben a szegmensben az elektromos és plug-in hibrid járművek exportja 147,8%-kal nőtt, szemben a belföldi értékesítés 3,9%-os csökkenésével. A két szövetség adatai tehát azonos trendet mutatnak: az elektromos járművek továbbra is teret hódítanak, de a kínai kereslet nem növekszik ilyen ütemben, és a gyártók egyre inkább külföldön keresnek új piacokat. Az autógyártók felgyorsítják a terjeszkedést Európában, Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten, hogy megoldást találjanak a kiélezett verseny és a túlkapacitás sújtotta hazai piacra. A Reuters szerint a kínai márkák az európai személygépkocsi-piac körülbelül 16%-át, az elektromos autók piacának pedig közel 25%-át érték el, ami elsősorban a technológiai előnynek és a még mindig kedvező áraknak köszönhető. Az export fellendülése a logisztikára is hatással van. A Wall Street Journal arról számol be, hogy a speciális autószállító hajók iránti kereslet meghaladta a rendelkezésre álló kínálatot: az autószállító hajók bérleti díjai idén 65%-kal emelkedtek, míg a globális flotta 40%-kal bővült. Az újság által idézett becslések szerint a kínai autóexport 2026-ra akár 10 millió járművet is elérhet, szemben a 2019-es kevesebb mint 600 000-rel. 

Olasz felmenők Ez nem az első dobása az olasz gyárnak: ebben a kategóriában a Fiorino három generációt is megélt. Míg az elsőt sajnos már nem láthattam az utakon, mert a 127-esből épített dobozost gyorsan leamortizálták tulajdonosaik, addig a második nemzedékéből, ami meg az UNO alapjaira épült, még több is futott a kétezres években, így emlékeimben él a zöldséges, kőműves, vagy háztáji felhasználásban futó igásló. Sajnos már akkor sem volt jó soruk, így ez a széria is kikopott, ugyanúgy, mint a személyautó változata az UNO. Viszont a harmadik generációból még ma is sok fut akár munkára fogva, akár családi felhasználásban. Egy kisteherautóról már én is írtam tesztet, éppen ez jutott eszembe mikor megláttam a Qubot, hogy honnan ismerős nekem ez a forma, és a beltér? A munkára szánt változatról, aminek a tesztjét itt olvashatja. Most pedig a polgári verziót is kipróbálhatom, és legalább összehasonlítom, hogy mennyi energiát fektetett abba a gyár, hogy a családoknak szánt autóba valóban kerüljenek személyautós értékek. Mert a mérete pici, viszont a helykihasználása óriási. Már a legfontosabb extrájával az egekbe magasztalom az autót, hiszen a tolóajtó praktikuma megkérdőjelezhetetlen. Nálunk is ilyen autó fut családi üzemben, így ez nekem szinte természetes, de akik szűk helyen parkolnak, vagy egynél többször kell bepakolniuk a második üléssorra a csemetéiket biztosan áldják majd ezt a kialakítást, hiszen sokkal jobban hozzáférni mindenhez, és az utascsere is gyorsabb ez által. Jól esik ránézni Nem is feltétlenül a szépsége miatt, hanem azért, mert doboz formája ellenére van benne kedvesség, bohóság, így képes mosolyra fakasztani, vagy érzelmet kiváltani. Pontosan olyan, mint az olasz kisautók nagy része, hiszen nekik nem kell a szomszédba menni a stílusért. Mit lehet szeretni egy ilyen parányi dobozban? Azt a kitüremkedő első lökhárítót, ami annyira amorf, hogy én egy hosszú csőrt látok bele.  A magasra helyezett fényszórókat, amitől barátságos mackó arca lesz, vagy a gyári extraként rendelhető tetősínt, amihez hasonló rögzítési megoldást még sosem láttam más márkánál. A meredeken emelkedő övvonal is felpörgeti az oldalnézetet, a tesztelt autón lévő gyári Fiat alufelnik pedig kifejezetten jól mutatnak alatta. Végül hátulról az emblémát körülölelő nagy kerek elem az alatta lévő fekete csíkkal. Nem tudom mire gondolt a formatervező, de egy biztos, a szemünk nem unatkozik, ha végignéz az autón. Belül már elfogyott a lendület, hiszen itt egyen Fiat elemekből történt az építkezés. Így amikor beültem az első szavam az volt, hogy ez egy Grande Punto. És valóban, a méreteket, és az üléspozíciót leszámítva akár az is lehetne. Kicsit a Pandához hasonló magasra húzott váltógomb, és középkonzol kialakítás volt még ismerős, de összességében egy kifejezetten kellemes, sok üvegfelülettel rendelkező, méretei ellenére jó térérzetet nyújtó utasterünk van. A motor, és a futómű nem sok meglepetést tartogatott Ez egy hagyományos szívó benzines, egynégyes, hetvenöt lóerős motor. Sokkal jobban passzol egy családi autóba, cserébe hiányzik belőle a kis dízel nyomatékossága. Ebben az esetben erős a verseny a benzines, és dízel motorok között. Szerintem csak a felhasználási mód döntheti el, hogy melyik a jobb választás. Működési finomság szempontjából viszont biztosan a benzines, mert csendeseb jár, kulturáltan működik, és megvan az a fordulatszám tartomány, ahol egy kis életet is kicsiszolhatunk belőle. A váltójáról viszont nem tudok ódákat zengeni, mert hosszú úton járt, és sokszor bizonytalan volt a váltási érzet, hiába, de érződik rajta a kilométerfutás. Érdekes az autó mérete, mert nagyságra egy Fabia, vagy négyes Golf méret, mégis annyival kompaktabbnak látja a szemünk, és belül is ugyanez a kettősség, mert a sok ablak, és a nagy üvegfelületek miatt egyáltalán nincs szorongás, hogy egy pici autóba kell összehajtogatnom magam, ha be szeretnék ülni. Az üléspozíció tetszik, mert magasan ülök, és jól körbe látom az autót minden irányból. A kicsi tengelytáv hátránya kiütközik, mert megfejelve a magas építéssel hajlamos bólintásra, billegésre. Meg kell hagyni, hogy nem szívesen vállalnék vele hosszú hegyi szerpentines szakaszokat, vagy ha igen, akkor csak úgy, mintha tojásokon lépkednék. Inkább napi használatra úgy, hogy egyszerre szállítom vele a gyerekeket iskolába, és benne van már a munkámhoz szükséges szerszám, így az ovijárat után azonnal mehetek is vele a dolgomra. Városban, agglomerációból bejárásra nem is tudok jobb választást azoknak, akik ilyen felhasználásra keresnek maguknak egy igáslovat. Használt piaca, és alkatrész árak Az autó tulajdonosa azt mondta, hogy hosszú távra tervez az autóval, és ha egyszer eladja, akkor biztosan sokáig kell majd várni, hogy megcsörrenjen a telefon, mert szűk az a réteg, aki lehetséges érdeklődő egy ilyen kocsira. A cikk írásának időpontjában kevesebb, mint harminc eladó Qubot hirdettek a legnagyobb használtautó kereső portálon, és egyenlő arányban találtam dízel, és benzines változatot. Az árak kicsivel kevesebb, mint egymillió forint alól indulnak, és egészen magasra kétmillió fölé is bekúsznak. Az érdekesség kedvéért a nálunk újonnan nem kapható testvérei közül is keresgéltem, és találtam Peugeot Bippert, és Citroen Nemo-t is, nagyjából hasonló ársávban. Alkatrész árak tekintetében sem érhet meglepetés, mert az olcsó autóhoz általában olcsóbb alkatrészárak társulnak, itt is így van. Fontos a dokumentált előélet, és jó, ha nem tartották meg a 30.000-es olajcsereperiódust, ami szomorú, de gyári ajánlás volt a dízeleknél. A szokásos kopóalkatrészeken kívül benzineseknél a vezérlés csere lehet egy nagyobb volumenű szervizmunka. Jó hír, hogy az egyszerű konstrukciót bármelyik szakszervizben egyszerűen meg tudják javítani, hiszen nem igényel komoly szerszámozottságot, és számítógépes hátteret a szerelésük.  Azt gondolom, hogy már csak az eladó autók darabszámából is következtethető, hogy kicsi a piaci rés, amit betöltenek, de ha valakinek pont ilyen paraméterekkel van szüksége egy városi egyterű kisautóra, aminek rendkívül jól variálható az utastere, akkor érdemes számításba vennie a Fiat Qubo-t, mert valóban egy vidám, és praktikus társ a hétköznapokban. További használtteszteket itt talál.