Annak idején, 1984-ben az első japán középmotoros kupéként tört be a piacra az MR2, ami három generációt élt meg. Sohasem a hihetetlen erejéről volt híres, hiszen a legnagyobb ménessel bíró 3S-GTE erőforrás is csak 245 lóerővel büszkélkedhetett, míg a harmadik generáció vásárlóinak már be kell érniük a 140 lóerős, 1,8 literes 1ZZ-FED motorral. Ám a tökéletes súlyelosztása, alacsony tömegközéppontja és hátsókerék-meghajtása még így is fenomenális élményautóvá tette az MR2 példányokat, nem véletlen hát, hogy a rajongók töretlen lelkesedéssel várják az utódot. 2007 óta viszont legfeljebb pletykákat hallhattunk az új MR2-ről, ezeket hivatalos megerősítés sohasem követte. Tavaly még annak a híre is felröppent, hogy a Supra mintájára az MR2 újjáélesztéséhez is kollaborálna a Toyota, először a Porsche, majd a Suzuki neve is felmerült közreműködő partnerként. Annál közelebb viszont sohasem voltunk egy új Toyota kabrió megjelenéséhez, mint amennyire a legújabb pletyka szerint vagyunk. Most ugyanis egyenesen a Toyotától érkezett az információ, még ha nem is a megszokott formában. A gyártó hivatalos ausztrál weboldalán ugyanis megjelent az MR2 klímájának szervizelési útmutatója, 2022. június 24-i dátummal. Sajnos a linkre kattintva a várt robbantott ábra helyett 404-es hibakódot (az oldal nem található) dob fel a weblap, így nem lehet megbizonyosodni róla, hogy biztosan valami újat láthatunk, vagy esetleg valamelyik régebbi generáció javítási útmutatóját próbálták meg frissíteni a Toyota szakemberei. Ez utóbbira viszont kevés az esély, mert egyetlen régebbi modell javítását sem részletezik a weboldalon elérhető szerelési útmutatók. Ha tehát tényleg létezik új MR2 javítási segédlet, az szinte biztosan egy új, egyelőre még titkolt, negyedik generációhoz készült. Ennek ellenére az is szinte biztos, hogy a kikerülés során valaki hibázott, hiszen nem sokkal a tartalom megjelenése után kommentár nélkül el is távolították a linket az oldal szerkesztői. Tényleg reális esély van rá tehát, hogy csak a rajongók látják bele valaki hibájába azt, aminek a legjobban örülnének, ám nem ez lenne az első eset, hogy így szivárog ki egy Toyota újdonság. Még egy megoldása lehet az ügynek, ha a következő MR2 elektromos lesz. Ekkor ugyanis könnyedén elférne a Toyota és a Lexus nemrég leleplezett, 15 járművet számláló, fejlesztés alatt álló villanyautó-kínálatában a kétüléses kupé, egy a harmadik generációs MR2-re nagyvonalakban hasonlító prototípust a bemutatón is láthattunk már. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A közúti és autópálya-világítás csökkentéséről szóló, a regionális kormány szeptember 1-jén meghozott határozatának életbelépéséról Philippe Henry vallon energiaügyi és infrastrukturális miniszter tájékoztatott, aki közölte: a rendelkezés a vallon autópályák mentén elhelyezett mintegy 20 ezer lámpatestet érinti az összesen csaknem 25 ezerből. A csomópontok, beleértve az autópályák le- és felhajtóit, amelyek fokozott balesetveszélyt jelenthetnek, este tíz óra és reggel öt óra között továbbra is megvilágítva maradnak. Közölte továbbá, a megvilágítás útszakaszonként bármikor felkapcsolható, például rendkívüli időjárási körülmények, vagy baleset esetén. Becslések szerint a vallon autópályák kivilágításának lekapcsolása évente mintegy 2670 MWh áramfogyasztás-csökkenést tesz lehetővé, azaz a jelenlegi árakon az év hátralevő részében több mint 400 ezer eurós (mintegy 160 milliárd forint) költségvetési megtakarítást jelent - tájékoztatott a belga napilap. Vallónia 2019-ben kezdte meg autópályáinak úgynevezett intelligens kivilágításának kiépítését. Az új rendszer szerint a ledlámpák alapesetben csökkentett fénykibocsátása csak akkor vált erősebbre, ha egy gépjármű behajt az érintett útszakaszra. A 2023 végig befejezni tervezett, 2700 kilométer közutat és autópályát érintő beruházás a számítások szerint legkevesebb 76 százalékos energiamegtakarítást fog eredményezni. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az új projektek résztvevői: a Massachusetts-i Egyetem, a Philadelphiai Gyermekkórház, a Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete, a Massachusetts-i Technológiai Intézet, az Iowai Egyetem, a Virginia Tech és az Indianapolisi Purdue Egyetem szakértői. A projektekből származó adatokat nyilvánosságra fogják hozni, hogy az eredmények a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá a gépjármű-biztonság fejlesztéséhez az egész iparágban. A kilenc projekt a következő: Projekt cím Témakör Intézet A járművezetők önértékelése és ismeretei alapján testreszabott képzés     Hogyan tudjuk elősegíteni a biztonságtechnika megfelelő alkalmazását, ha már meglévő tévhitekkel szembesülünk? A kutatók megfigyelés és szimulátoros kutatás kombinációjával vizsgálják, milyen típusú oktatást kapjanak azok, akik téves információval rendelkeznek a biztonságot szolgáló technológiákról. Massachusetts-i Egyetem – Amherst Kockázat-előrejelző tréning a kezdő sofőrök vezetésének javítására Segíthet-e egy interaktív eszköz a kezdő járművezetőknek abban, hogy jobban felismerjék a veszélyeket a gyakori vezetési helyszíneken? A kutatók a célpontok azonosítását javító szoftvert, valamint annak a vezetési teljesítményre, a jövőbeli balesetekre és a közlekedési szabálysértésekre gyakorolt hatását vizsgálják. Massachusetts-i Egyetem – Amherst A gondviselők hozzáállása a gyermekkori hőgutával kapcsolatos kockázatokhoz és megoldásokhoz Mi a motivációs háttere a hőgutát megelőző lépéseknek? A kutatók tudományos felmérések és célzott csoportos interjúk segítségével elemzik az észlelt kockázati tényezőkkel és a kockázatcsökkentő stratégiák elfogadásával kapcsolatos társadalmi viselkedési formákat. Philadelphiai Gyermekkórház Valós és szimulált esetek könyvtára az autonóm járművek és a sérülékeny úthasználók közötti balesetek és kölcsönhatások valós és szimulált eseteit illetően Hogyan lehet összehangolni az automatizált vezetés fejlesztői és az érdekelt felek közötti közös tapasztalatokat az autonóm járművek biztonságával kapcsolatban? A kutatók több vezetési adatbázist fognak tanulmányozni, hogy a biztonságértékelésben felhasználható összetett, egyedi járművezetői interakciós forgatókönyveket azonosítsák. Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete Vezetéssel össze nem függő változó karakterisztikájú tevékenységek Milyen, a vezetéshez nem kapcsolódó tevékenységeket végeznek a járművezetők, amikor az L2 automatizáltsági szintnek megfelelő funkciókat alkalmaznak útközben? Massachusetts-i Technológiai Intézet Gyors reakció a fogyasztók oktatási igényeire, illetve az over-the-air frissítésekre Hogyan kell tájékoztatni a felhasználókat a fedélzeti frissítés eredményeként bekövetkező változásokról? A kutatók azt vizsgálják, hogy a rendszerek működésbeli változásai hogyan hatnak a vezetési teljesítményre és viselkedésre, majd különböző oktatási módszereket javasolnak az új működés megértéséhez.  Iowai Egyetem A járművezetők kikerülő manőverei a kereszteződésekben bekövetkezett balesetekben Hogyan segíthet a vezetéstámogató rendszer a járművezetőknek abban, hogy természetes módon kerüljék el a kereszteződésekben bekövetkező baleseteket? A kutatók számos, a kereszteződésekre jellemző vezetési adathalmazt elemeznek különböző vezetési forgatókönyvekkel, hogy megfelelő modelleket fejlesszenek ki és integráljanak. Virginia Tech A veszélyeztetett úthasználók viselkedésének előrejelzése (kerékpárosok és e-rolleresek) Hogyan javítható a kerékpárosok és a közlekedés egyéb résztvevői közötti interakció a biztonság növelése érdekében? A kutatók több amerikai városban gyűjtik a közlekedési adatokat, hogy interakciós modelleket hozzanak létre a járművek, a kerékpárosok és az e-rolleresek között a stresszmentes vezetéstámogató rendszerek kifejlesztése érdekében. Indianapolisi Purdue Egyetem Egyenlőség az ütközésvédelemben: emberek közti különbségek figyelembevétele a sérülések értékelésénél Milyen paraméterek befolyásolják az emberek közti sokféleség okozta sérülésbeli különbségeket, különösen a mellkasi sérülések tekintetében? A kutatók a THUMS emberi modell segítségével vizsgálják a férfiak és a nők eltérő testalkatát, valamint azt, hogy miként lehet javítani az ütközésvédelmüket. Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézete   Minden projektre rövid határidőt szabtak, hogy minél előbb ki tudják értékelni az eredményeket. A CSRC további projektet meghirdetését is tervezi a jövőben, melyekhez partnereket keres. Abban bíznak, hogy új nézőpontokat és különböző kutatási módszereket kínálnának a veszélyeztetett és kiszolgáltatott népességcsoportok biztonsági problémáinak kezeléséhez. A Toyota 2011-ben hozta létre a Collaborative Safety Research Center-t (CSRC), hogy az egyetemekkel, kórházakkal és más intézményekkel kötött nyílt együttműködése révén előmozdítsa a közlekedésbiztonságot az iparág és a társadalom számára. A CSRC az első 10 év során 85 millió dollárt kapott az alapvető biztonsági kutatásokra, többek között a fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) hatékonyságával kapcsolatos eszközök és tesztelési eljárások fejlesztésére.  

A 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgeneráció debütálásával az autóiparban elsőként mutatkoznak be olyan műanyagból készült karosszéria- és utastér-alkatrészek, amelyek gyártásához körülbelül 30 százalékban újrahasznosított halászhálókból és kötelekből előállított nyersanyagokat használnak. A világ kikötőiben már idő előtt, proaktív módon megkezdik az elhasználódott halászhálók és kötelek beszerzését, hogy azok ne kerüljenek a tengerekbe. A tengeri halászat során keletkező hulladékokból egyedülálló újrahasznosítási folyamat során hozzák létre a jövő modelljeiben használt karosszéria- és utastér-alkatrészeket, amelyeknek előállítása a hagyományos gyártási folyamathoz képest mintegy 25 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár. A BMW iX és a BMW X1 szőnyegei például újrahasznosított nejlonhulladékból előállított, szintetikus fonálból készülnek. Az ECONYL néven ismert anyag alapját a kidobott halászhálók, az elhasználódott padlóburkolatok és a műanyaggyártásból származó hulladékmaradványok adják. Csak a BMW Group kínál modelljeiben olyan látható alkatrészeket, amelyek a tengeri halászat során keletkező hulladékokból készülnek A dán PLASTIX vállalattal együttműködésben kidolgozott, új kezdeményezésével a BMW Group új szintre emeli a tengeri halászat során keletkező hulladékok újrahasznosítását. A kiválogatási fázist követően a halászhálók és a kötelek egy innovatív eljáráson esnek át, amely során műanyag granulátumot állítanak elő. Amíg az újrahasznosított tengeri műanyagokat az autóiparban kínált új modellek alkatrészeihez eddig csak szálak formájában használták fel, addig az új, innovatívan újrahasznosított anyag már fröccsöntési eljárásra is alkalmas – most először. Az így előállított alkatrészek alapanyaga mintegy 30 százalékban tartalmazhat tengeri halászat során keletkező hulladékot. Az újrahasznosított műanyagok számára ez új alkalmazási és felhasználási lehetőségeket teremt. A fröccsöntési eljárás során ugyanis olyan alkatrészek készülhetnek, amelyeket a 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgeneráció karosszériáján és utasterében nem csupán láthatatlan, de látható helyeken is alkalmazhatnak a tervezők. A BMW Group összességében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a sorozatgyártásban kínált új modelljeiben felhasznált, hőre lágyuló műanyagokban 2030-ra a jelenlegi mintegy 20 százalékról átlagosan 40 százalékra növelje a másodlagos anyagok alkalmazási arányát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!