Számtalan gyártó dönt úgy mostanság, hogy a stabil és bizalomgerjesztő villanyos átállás érdekében egy jól ismert, de már kifutott modellnévhez nyúl. Különösen élen jár ebben a Renault, amelyik az 5-ös, 4-es és a Twingo neveket is szeretné visszahozni a közeljövőben az elektromos modelljein. Talán ebből meríthetett inspirációt Marco Maltese független dizájner is, aki a Fiat Multiplát gondolta újra a kor trendjei szerint. Egy autót, amit senkinek sem kell bemutatni, mert egyezményesen lett a világ legcsúnyább autója, holott az elgondolás mögötte zseniális volt és akárki használta a hétköznapokban, szerette. Maltese hozta a tipikus lépéseket, amiket a gyártók szoktak elkövetni egy modell felélesztésekor: az utolsó részletig lesimította a formákat, még tükrök vagy kilincsek sem állnak ki a minimalista részletekből. Míg az első lámpák gömbölyűek, addig a hátsók szögletesek, ezzel megidézve az eredeti Multipla furcsa lámpáit, a leglátványosabbak mégis a fenti, szélvédő alatti lámpákat gondolta újra egy faltól falig érő fényhíddal, ami az eredeti megoldásnál jóval kívánatosabbá teszi a továbbra is szögletes, belül valószínűleg rendkívül tágas bódét. Élesen törte az oldalablakokat, amik így is hozzák a Multipla tipikus gombócformáját, és persze az aerofelnik sem maradtak el. Most mondd, hogy nem kívánnál rá egy ilyen családi egyterűre? További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Elhunyt Pavlics Ferenc - közölte a nyugat.hu-val a holdjáró tervezőjének unokahúga. Pavlics Santa Barbarában hunyt el, ahol élete nagyobb részét töltötte. Pavlics Ferenc 1928-ban született a Vas megyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi). Szombathelyen érettségizett a Faludi Ferenc Reálgimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1950-ben. Fotók: wikipedia 1956-ban hagyta el az országot, az Egyesült Államokban telepedett le, 1957-ben a General Motors kutatórészlegén vállalt munkát, közben a Michigani Egyetemen tanult tovább. 1961-ben a vállalat Santa Barbarában lévő kutatóbázisára helyezték át. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt. Később a hibrid hajtású és üzemanyagcellás járművek kutatása felé fordult. Részt vett a Santa Barbara-i elektromos meghajtású autóbusz-hálózat kifejlesztésében. 1971-ben NASA-díjjal ismerték el munkáját. 2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen, 2005-ben a magyar autógyártás 100. évfordulóján a Műegyetemen megtartott ünnepség díszvendége volt. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig Botka Imre-díjjal ismerte el munkásságát.

A Google kétségtelenül napjaink egyik legnagyobb jelentőségű technológiai innovációja – a lényeg nem is feltétlenül maga a keresőmotor, hanem sokkal inkább mindazok az ötletes és hasznos szolgáltatások, amelyek annak révén megvalósulhatnak. Ilyen hasznos és egyre megbízhatóbb tájékozódási forrás a Google Review, ahol hozzánk hasonló fogyasztók és ügyfelek véleményét ismerhetjük meg egy adott márkáról, gyártóról, szolgáltatóról. Az egy és öt közötti skálán adott pontszámok értékes alapinformációt biztosítanak, azonban az igazán tudatos fogyasztók ennél is tovább mennek: megnézik a vélemények eloszlását, a szöveges értékelések tartalmát (vagy azok hiányát), a visszajelzésekre adott válaszokat, és így tovább. Ez kivitelezhető, ha két étterem között szeretnénk dönteni, vagy a környék legjobb gázszerelőjét keressük, ám könnyű elveszni a részletekben, ha például autót szeretnénk vásárolni a Google-vélemények alapján. Ezt az igényt ismerte fel a Widewail nevű észak-amerikai szervezet, amely kifejezetten autóipari keresések és véleményezések elemzésére specializálódott. Ügyfelei maguk a szolgáltatók, kutatásaik pedig elsősorban arra szolgálnak, hogy megmutassák a fejlődés lehetséges és szükséges irányait a kereskedőknek, importőröknek. Ezzel együtt a privát vásárlók számára is értékes információ, hogy a hozzájuk hasonló ügyfeleknek milyenek voltak a tapasztalataik az adott márkával. 2024-es vizsgálatuk során harminckét autómárkára leadott, négymillió egyedi véleményt vizsgáltak meg. Ezek közül 1,1 millió bizonyult ténylegesen informatívnak. Összesen huszonhét szempontot figyeltek minden egyes márkánál, majd ezek alapján osztályozták őket egy nullától százig húzódó skálán. Rontott a márkák pontszámán, ha viszonylag kevés visszajelzés érkezett kereskedőik tevékenységeire, termékeik teljesítményére; de az is pontvesztést eredményezett, ha nem reagáltak a beérkező véleményekre – az előbbi ugyanis az ügyfelek, az utóbbi pedig a szolgáltató részéről mutatott érdektelenséget, és bizony egyik sem csinál kedvet a vásárláshoz. A lista élén idén a Lexus végzett 95 ponttal. A vállalat összértékelése 4,7-es a Google-véleményekben, az ügyfelek 98 százalékának válaszolnak. A szolgáltatási  minőséget az iparági átlagnál jelentősen többen (18,5%) értékelik pozitívan, míg a negatív válaszok aránya számottevően alacsonyabb az átlagnál a javítások (-20,9%), a kommunikáció (-14,2%) és a szolgáltatások (-14,6%) terén. Száz véleményből mindössze nyolcban fogalmaztak meg kritikát az ügyfelek. Röviden összefoglalva: többen beszélnek a Lexusról, mint a többi márkáról, és kevesebben szidják azt azoknál. 94 pontos eredményével épp csak a második helyre szorult a Toyota: a minimális különbséget az eredményezte, hogy hasonlóan nagy véleménymennyiségre valamennyivel rosszabb (de még így is kimagaslóan jó, 94%) arányban válaszolnak. A vélemények 12 százaléka volt kritikus, ugyanakkor a szervizszolgáltatások (-11,3+) és a javítás minősége (-13,5%) terén sokkal kevesebb elmarasztalás éri őket, mint az autóipar összes szereplőjét. A felmérés további szereplőinek teljesítményét az alábbi infografika tartalmazza; a teljes elemzés letölthető ezen a linken.   Fotó: Business Wire, Automotive News

„Összesen 374 napelemet helyeztünk el a Szérűskert úti telephelyünkön található ′A′ épület tetején, ami 901 négyzetméternyi napelemnek felel meg” – mondta el Iván György, a Hödlmayr Magyarország Kft. ügyvezetője. „A projekt megvalósítása mögött 18 havi munka rejlik, amely két hónapnyi építést, valamint rengeteg adminisztrációt és bürokráciát rejt magában. Annál inkább örvendetes, hogy napelemrendszerünk végre megkezdheti működését. Hatalmas köszönet illet minden olyan résztvevőt, aki hozzájárult ahhoz, hogy letehessük ezt a rendkívül fontos mérföldkövet” – tette hozzá az ügyvezető. A napelemrendszer üzembe helyezése és a vállalati irodaépületek fűtésrendszerének korszerűsítése két olyan alapvető intézkedés, amelyek a Hödlmayr környezeti mérlegének javítását szolgálják.  2030-ig minden raktárépület széndioxid-kibocsátásmentesen kell működjön. Ezen célkitűzés megvalósításának egyik legfontosabb elemét képezik a napelemrendszerek. Jelenleg három napelempark üzemel a nemzetközi Hödlmayr-csoport telephelyein. 2024 első negyedévében az ausztriai Schwertbergben egy újabb 6 MWp kapacitású napelem-együttes kezdi meg működését, és további projektek előkészítése is folyamatban van. A Hödlmayr fenntarthatósági célkitűzéseinek részleteiről itt érhetők el információk: https://www.hoedlmayr.com/hu/fenntarthatosag/attekintes