A 2016. március 7-én bejelentett „Strategy NUMBER ONE > NEXT” vállalati stratégia értékrendjét követve a BMW AG igazgatótanácsa a vállalatcsoport széleskörű motorsport-programjának átszervezése mellett döntött. A BMW M, a BMW i és a MINI márkákat egyaránt érintő jövőbeni versenypálya-szereplés a BMW Group történetének eddigi egyszerre legátfogóbb és legváltozatosabb motorsport-elköteleződése, amelynek központi járműtechnológia-fejlesztési innovációjaként a vállalatcsoport a sportteljesítményekkel párhuzamosan megszerzett motorsport-tapasztalatokat a sorozatgyártásban kínált modellekben is kamatoztatja majd. Eme széleskörű átszervezés, amelyet hét évvel a Forma-1-ből való kiválás és négy évvel az ismételt DTM-bemutatkozás után jelent be a vállalatcsoport, a BMW Group eddigi legátfogóbb motorsport-programját kelti életre, hogy a bajor gyártó a legfontosabb versenykategóriákon keresztül a legváltozatosabb célcsoportokhoz juthasson el. Az újraálmodott elköteleződés középpontjában a hosszú távú fenntarthatóság és a hagyományok iránti tisztelet kettőse áll, amellyel a BMW AG egy újfajta perspektívát kínál fel a világ motorsport-rajongóinak. A jövőbeni motorsport-szereplés olyan alappillérei mellett, mint a Német Túraautó Bajnokság (DTM), az FIA World Endurance Championship (WEC) hosszú távú megbízhatósági versenyei és az észak-amerikai kontinensen zajló IMSA WeatherTech SportsCar Championship (IWSC), a széleskörű szerepvállalás az FIA Forma-E futamaira, a GT3 és a GT4 kategória privát versenyeire, a jövő motorsport-pilótáinak kinevelésére és támogatására, valamint a világ legkeményebb terepralijaként ismert Dakar Ralira is kiterjed. A sorozatgyártású járműtechnológia műszaki alapjaira építkező versenysorozatok, amelyekre a BMW Group 2009 óta kimagasló hangsúlyt fektet, a jövőben még nagyobb figyelmet kapnak, a DTM és az IMSA WeatherTech SportsCar Championship mellett ugyanis a vállalatcsoport a WEC hosszú távú megbízhatósági futamain egy új GT versenyautót is csatasorba állít: ez lesz a BMW M4 GT4, amely 2018-tól a privát színekben versenyző csapatok sportautó-portfólióját erősíti majd. A BMW mindezeken felül a teljes mértékben elektromos meghajtású formaautókat rajtrácsra állító FIA Forma-E világkörüli megmérettetésein is versenybe száll, első ízben a tengerentúli autóversenyző-legenda, Michael Andretti csapatával szoros együttműködésben. A világ elsőszámú elektromosautó-versenysorozatának 2016/17-es szezonja során a BMW Motorsport és az Andretti Forma-E csapat mérnökei az alternatív hajtáslánc-technológia minél hatékonyabb versenypályás szereplésén és az innovatív széria úttörő fejlesztési lehetőségein dolgoznak majd együtt, miközben a bajor gyártó a jövőbeni indulás esélyeit is számításba veszi. A harmadik idényére készülő Forma-E „hivatalos járműipari partnere” eközben továbbra is a BMW i divízió, hiszen már az első, 2014/15-ös szezon óta a BMW i8 plug-in hibrid sportautó az elektromos formaautók nagyteljesítményű biztonsági autója. Sőt mi több, a MINI tovább folytatja sikeres együttműködését Sven Quandt X-raid csapatával a világ legkeményebb tereprali-megmérettetéseként ismert Dakar Ralin.

Mike Hawes, a Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) vezérigazgatója a Párizsi Autószalon hétvégi nyitánya előtt a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: az utóbbi időben jó hírek érkeznek a brit autóiparból és általánosságban a brit üzleti szektorból, de nem szabad hagyni, hogy ez "bárkit is elvakítson". A SMMT rendkívül aggasztónak tartja a brit járműipar jövőjét, amelyet veszélyben lát abban az esetben, ha Nagy-Britanniának nem lesz hozzáférése az EU egységes piacához - tette hozzá. Hawes hangsúlyozta, hogy az EU a brit járműipar legnagyobb piaca, és az európai beszállítóktól érkező részegységek "országról országra vándorolnak". Ennek a többirányú áramlásnak az akadálytalan folytathatósága miatt is szükséges a hozzáférés az egységes belső piachoz - mondta az SMMT vezetője. Az idei év első felében a brit autóexport 57,3 százaléka - több mint 500 ezer jármű - az EU más tagállamainak piacára került. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt. A legnagyobb brit autógyárak azonban már a referendum előtt is felhívták a figyelmet a Brexit, vagyis a brit kilépés kockázataira. A Jaguar-Land Rover, a Toyota, a BMW és a Vauxhall nagy-britanniai részlegeinek vezérigazgatói június végén megjelent közös nyílt levelükben hangsúlyozták, hogy a brit járműipar közvetlenül és közvetve 800 ezer alkalmazottnak ad munkát, és évente 15,5 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) termelési értékkel járul hozzá a brit hazai össztermékhez (GDP). A Nagy-Britanniában gyártott járművek 80 százalékát külföldön értékesítik; az Európai Unió piacára évente átlagosan a teljes kivitel 57,7 százaléka kerül - állt a járműipari cégek júniusi felhívásában, amely szerint mindezt kockára teheti Nagy-Britannia kilépése az EU-ból. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója, Roberto Azevedo a WTO szintén júniusban rendezett londoni szimpóziumán kijelentette, hogy Brexit esetén egy évtizednél hosszabb ideig is eltarthat, mire Nagy-Britannia újjáépíti kereskedelmi kapcsolatait az EU-gazdaságokkal, ráadásul valószínűleg sokkal rosszabb feltételekkel férne hozzá az unió egységes belső piacához, mint most, amikor EU-tagként vámmentesen kereskedhet az EU-társállamokkal. Azevedo szerint a WTO számításai azt mutatják, hogy az EU-ba, illetve az unióval kedvezményes feltételekkel kereskedő külső gazdaságokba irányuló brit exportot évente 5,6 milliárd font (több mint kétezer milliárd forint) vám terhelné, ha Nagy-Britanniának nem lenne többé hozzáférése a jelenlegi feltételekkel az unió belső piacához.   (MTI)

A Toyota már eddig is számos kezdeményezésben vesz részt a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében. Amellett, hogy a globális felmelegedés elkerülése és az energiabiztonság javítása érdekében javítja járműveinek üzemanyag-hatékonyságát, a Toyota különféle biotechnológiai vállalkozásokat is támogat. Jó példa erre, hogy a vállalat a mezőgazdasági termelésben is felhasználta a gyártásirányítási rendszerek és folyamattervezés terén szerzett tapasztalatait, hogy segítsen kifejleszteni egy felhőalapú mezőgazdasági IT eszközt (Housaku Keikaku). Ugyanakkor az autógyártó egy olyan technológia kifejlesztésén is dolgozik, amely segít az alternatív bioüzemanyagként használható cukornád terméshozamának növelésében. A terméshozamok növelését célzó, hagyományos mezőgazdasági növénynemesítés során az egyes növényfajtákat a múltban felhalmozott adatok alapján válogatják ki és keresztezik, hosszú távon értékelve az új génállományt és kiválasztva a kívánatos tulajdonságot hordozó géneket. Bár a közelmúltban kifejlesztett marker-technológia*1 – amivel a genetikai információ alapján jelzik előre a növény jellemzőit – segített javítani a folyamat hatékonyságán, a DNS-elemzés ezen módszeréhez szükséges hosszú idő és magas költségek hátráltatják elterjedését. Emiatt a Toyota összekapcsolta védett minta preparációs technológiáját*2 a következő generációs szekventálóval*3, létrehozva ezzel a GRAS-t, vagyis egy új technológiát, ami jelentősen leegyszerűsíti a hasznos genetikai információ azonosításának és kiválogatásának folyamatát. A GRAS alkalmazásával a hagyományos technikákhoz képest tizedannyi idő alatt és harmadannyi költséggel lehet elvégezni a DNS elemzését. Ez egy ígéretes technológia, amivel növelni lehet a cukornádtermelést és az adott területen megtermő bioüzemanyag-növények terméshozamát. A bioüzemanyag-növények terméshozamának növelése mellett az autógyártó úgy gondolja, hogy ezt az új technológiát alkalmazni lehet az élelmiszernövények hozamainak, illetve fertőzéssel szembeni ellenálló képességük javítására is. A Toyota továbbra is aktívan megosztja és közzéteszi az ezzel a technológiával kapcsolatos információkat, hogy ezzel is segítse annak elterjesztését a mezőgazdasági szektorban. A technológiai technikai értékelése már folyamatban van a Kazusa DNS Kutatóintézet közreműködésével, mivel ez az intézet széleskörű tapasztalattal rendelkezik a DNS-elemzés terén.

A nagyközönség előtt október elsején megnyíló Párizsi Autószalonon a Suzuki az új Ignis modell és az új összkerékhajtási technológia mellett bemutatja a 2013-as SX4 S-Cross modellfrissítését is - ez a modell az esztergomi gyárban készül.  Az "enyhe hibrid" SHVS (Smart Hybrid Vehicle by Suzuki) technológiát alkalmazó új Suzuki Ignis modell 2017 januárjában kerül az európai piacra. A Suzuki a januártól július végéig terjedő időszakban 1,65 millió autót értékesített világszerte, az ázsiai kereslet csökkenése miatt kissé kevesebbet az egy évvel korábbinál.  Az európai piacon viszont ennél sokkal jobban szerepelt a márka: az elmúlt pénzügyi évében 207 ezer autót adott el a gyár, 6,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A folyó pénzügyi évben pedig a növekedési ütem közel megduplázása a cél, 232 ezer autó eladása, ami 12 százalékos növekedést eredményezne.  Az év eleje óta július végéig azonban a Suzuki már 133 ezer autót adott el, ami 13 százalékos növekedés 2015 megfelelő időszakához képest. Az eladások növekedésének motorja az európai piacon nagyon sikeres Vitara modell, amely a 2014-es Párizsi Autószalonon mutattak be.  A Suzuki 2019-re évi 280 ezerre tervezi növelni európai eladásait, ennek érdekében évente legalább egy új modellt mutat majd be. Modellpalettája bővítésében pedig nagy hangsúlyt helyez eközben az SHVS "enyhe hibrid" technológia alkalmazására, amellyel az autók szén-dioxid-kibocsátását és fogyasztását egyaránt csökkenti.