Forrás: Kiss Norbert Facebook-oldala A 36 éves szombathelyi versenyző a pole pozícióból rajtolva valójában megnyerte a 12 körös futamot, de a versenybíróság öt másodperces időbüntetéssel sújtotta, mert sárga zászlós figyelmeztetés közben előzte meg legnagyobb riválisát, a német Sascha Lenzet, aki aztán másodikként ért célba mögötte. A rajtnál Lenz jobban fogott pozíciót, mint Kiss, így átvette a vezetést a magyartól, aki viszont nem szakadt le, körökön keresztül üldözte ellenfelét, a negyedik kör elején pedig elszánta magát az előzésre. Ezt sikerrel végre is hajtotta, de nem vette észre, hogy a pálya azon részén közben sárga zászlós figyelmeztetés van érvényben, amelynél tilos az előzés. Kissnek így arra volt szüksége a bajnoki címhez, hogy a harmadik helyen száguldó, hatszoros Eb-győztes Jochen Hahnnal szemben öt másodpercnél nagyobb előnyre tegyen szert. Ez sikerült, a leintésnél több mint nyolc másodperccel előzte Hahnt, így bár a futamgyőzelem nem az övé lett, a bajnoki címet ezzel a második hellyel elhódította. Kiss ugyanis akkora előnyre tett szert Lenzcel szemben az összetettben, amelyet a három hátralévő misanói versenyen már nem lehet behozni. A verseny után az Eb-győztes könnyeivel küszködve mondott köszönetet csapatának, a Révész Racingnek, valamint a tulajdonos Révész Bálintnak, aki nélkül - mint Kiss elmondta - nem tudtak volna ismét diadalmaskodni a kontinensbajnokságon. Kiss Norbert 2014 és 2015 után nyert újból Európa-bajnoki címet a kategóriában. Az idei szezon záróhétvégéjén, szombaton még egy, vasárnap pedig még két futamot rendeznek Misanóban. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A C40 Recharge a Volvo Cars második tisztán elektromos járműve, egyben a legújabb tagja annak a tisztán elektromos típusokból álló modellsorozatnak, amelyet az elkövetkező évek során vezet be a vállalat. A Volvo Cars az autóipari egyik legambiciózusabb villamosítási stratégiájának keretében 2030-tól kizárólag tisztán elektromos járműveket kíván forgalmazni. Ezen túlmenően a vállalat 2040-re klímasemlegessé kíván válni. A vállalat egyik legnagyobb gyártóüzemeként Gent kulcsszerepet játszik a Volvo Cars teljes körű villamosítást megcélzó törekvéseinek megvalósításában. Ugyanott készül az XC40 Recharge, a vállalat díjnyertes kompakt szabadidőjárművének tisztán elektromos kivitele, a Volvo Cars első tisztán elektromos típusa. A Volvo jelentős mértékben: évi 135 000 autóra növeli a genti üzem elektromosjármű-gyártó kapacitását. A várakozások szerint már 2022-ben a tisztán elektromos modellek teszik majd ki Gent éves gyártókapacitásának több mint a felét. A Volvo Cars új értékesítési stratégiájában mérföldkőnek számít, hogy a C40 Recharge bizonyos kiválasztott piacokon a volvocars.com oldalon keresztül, online elérhető. Az ügyfelek otthonukból rendelhetik meg autójukat, vagy a kereskedővel közösen állíthatják össze új autójukat az online felületen. C40 hajtásáról két villanymotor – egy elöl, egy pedig hátul – gondoskodik; ezeket egy 78kWh kapacitású akkumulátor-csomag táplálja. Az akkumulátor gyorstöltéssel mintegy 40 perc alatt 10-ről 80%-os szintre tölthető. A modell várható hatótávolsága körülbelül 420 kilométer. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az alig háromezer lakosú Morzine festői falvacska a svájci-francia határ nyugati oldalán; félúton a Genfi-tó és a Mont Blanc között. A téli időszakban virágzó síparadicsom, szeptemberben azonban a francia ralibajnokság egyik legnagyobb hagyományú futamának ad otthont. Az igazi ralirajongók számára az ennek keretében megrendezett Rallye Mont-Blanc Morzine VHC verseny a fő műsorszám, itt egykori legendás versenyautók (Véhicule Historique de Compétition) állnak rajthoz, volánjuk mögött a ralitörténelem legnagyobb élő szereplőivel. Az idei, negyvenkettedik VHC futam szenzációja minden idők legeredményesebb pilótájának, a francia Sebastien Loeb-nek a részvétele volt. A kilencszeres rali világbajnok elválaszthatatlan társával, Daniel Elena navigátorral együtt indult a kétnapos ralin, autójuk pedig egy igazi klasszikus: egy Peugeot 306 Maxi volt. Az autót Loeb saját csapata, a Sebastien Loeb Racing készítette fel a futamra, egy másik, azonos kivitelű Peugeot-val egyetemben, amellyel a francia raliveterán François Delecour állt rajthoz az alpesi versenyen. Noha Delecour végül sebességváltó hiba miatt kiesett, Loeb a hatodik helyen zárta a versenyt, és az esemény feledhetetlen élmény volt a rajongók számára. A helyszín, az autó és a pilóták sokszorosan kapcsolódnak egymáshoz, még ha így, együtt most először találkoztak is. A Peugeot 306 Maxi 1996-ban kettős győzelmet aratott itt; François Delecour ekkor ugyanúgy a második helyen ért célba, mint egy évvel később – mindkét alkalommal Peugeot 306 Maxit vezetve. Sebastien Loeb pedig (Daniel Elenával az oldalán) 2001-ben nyert Morzine-ben, akkori Junior WRC csapatának egyik veterán autójával; mögötte viszont egy-egy Peugeot 306 Maxi ért célba a második és harmadik helyen… Maga a Peugeot 306 Maxi egyébként nem újdonság Loeb számára. Míg François Delecour autóját (89-es alvázszám) az idei szezonra, kifejezetten erre a veterán versenyre vásárolták meg a dán Brian Madsentől, aki 2010 óta nyerte vele sorra a különböző (főleg helyi) versenyeket, Loeb 94-es alvázszámú 306-osát 2017-ben, a Sebastien Loeb Racing felkérésére építették. Ez utóbbival egy időben egyébként egy harmadik Peugeot 306 Maxi (#74) is az istállóhoz került, amely azon nyomban meg is nyerte a Felső-Provence-i ralit, volánjánál Sebastiennel, a jobb egyben pedig a pilóta feleségével, Séverine Loebbel. A Peugeot 306 Maxi a márka A-csoportos versenyautója volt a rali világbajnokságban. Első szériáját 1995-ben építették, és 1997-ig versenyzett gyári színekben; ezt követte a 2. generációs modell, amit 1999-ben vetett be utoljára a Peugeot Sport. Független csapatok színeiben 2000-ig, illetve 2006-ig lehetett látni a 306 Maxit Európa raliversenyein. Az autó nem csak az F2 géposztályban (kétkerék-hajtás, legfeljebb kétliteres szívómotorok) bizonyult ütőképesnek: 1996-ban és 1997-ben épp François Delecour kezei alatt dobogós helyezést szerzett a francia ralibajnokságban. Ugyancsak Delecour 1997-ben és 1998-ban a WRC-ben is letette névjegyét a 306 Maxival, amelynek első szériájából 25, a másodikból pedig 80 darab készült. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Szerző: Heimer György A távozó cseh kormányfő korábbi állásfoglalásnak hátterében az áll, hogy még a nyáron bemutatott „Fit for 55” címet viselő uniós klímacsomag ajánlása szerint a brüsszeli bizottság keményen szigorítaná a benzines, dízel járművek széndioxid-kibocsátását, 2035-től pedig betiltanák azok forgalmazását is. A brüsszeli döntéshozók szeme előtt az a cél lebeg, hogy mindezzel jócskán meglöknék az elektromobilitás folyamatát, hátszelet adnának az e-autók elterjesztéséhez. A fotó Andrej Babis budapesti látogatásán készült. MTI/Koszticsák Szilárd Az átállási menetrend elementárisan érinti a cseh járműipart is, mivel az autószektor a nemzetgazdaság 26 százalékát adja, ráadásul az e-mobilitás nagy kihívás: mélyreható szerkezetváltást követel. Arról van ugyanis is szó, hogy a rendszerváltást követően a cseh gazdaság, köztük az autógyártás az olcsó bérű, de szakképzett munkaerőre támaszkodva futott fel, s akárcsak a magyar gazdaságban ez volt az a meghatározó tényező, amely a külföldi befektetőket vonzotta. Ma már a nyugati autómultik, így mindenekelőtt a VW, Hyundai és a Toyota-Peugeot-Citroen csoport letelepedése nyomán az autógyártás a cseh hazai össztermékhez (GDP) mintegy 10 százalékkal járul hozzá, de Prága most attól tart, hogy ha Brüsszel túl gyorsan állítaná át az e-mobilitás váltóit, akkor azért súlyos árat kellene fizetni. A portfolio.hu idéz egy előrejelzést, miszerint a világ élenjáró autógyártói és beszállítói 2021 és 2025 között mintegy 330 milliárd dollárt költhetnek el az e-autózáshoz szükséges átálláshoz. Ez az összeg 40 százalékkal több, mint amennyit korábban a 2020 és 2024 közötti időszakra becsültek, vagyis a vártnál gyorsabb átállás őrült összegeket emésztene fel az autóiparban. Skoda-gyártás Mlada Boleslavban. Fotó: Skoda Mindazonáltal a Csehországban tevékenykedő külföldi gyártók (OEM – original equipment manufacturers) foglalkoztatására nem gyakorol számottevő befolyást az e-mobilitás – írja az idevonatkozó tanulmányok alapján a Deutsche Welle (DW). A német hírportál ugyanakkor megjegyzi, hogy a már előbb említett három nagy nyugati autómárka cseh üzemeiben is készülnek tisztán elektromos, illetve hibrid típusok, bár a célok szerényebbek az anyavállalatokénál. Így például a Skoda azt tervezi, hogy 2030-ra európai eladásainak több mint fele lesz tisztán elektromos típus, szemben a VW 70 százalékos célszámával. Mindezzel együtt a Skoda azt hangoztatja, hogy a következő évtizedben mindhárom cseh gyárát az e-autógyártás központjává fejleszti. A részleteket azonban homály fedi, az OEM cégek tervei titkosak – mondja Vojtech Severyn, a cseh autógyártók szövetségének munkatársa a DW-nek. Miközben az érdekelt cégek, köztük a hajtásláncokkal foglalkozó Vitesco Technologies, a német Continental helyi érdekeltsége „már nagy erővel az elektromobilitásra fokuszál”, Karolina Konicarova, a cseh beruházásfejlesztő állami ügynökség, a Czech Invest képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy nehéz az átállás mellett dönteni, amikor még eredményesen működnek a hagyományos járműgyártási módszerek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!