Az autó bal oldalán, balról jobbra: Vizl Gyöngyvér, az Audi Hungaria munkatársa, Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Az autótól jobbra: Gerd Walker, az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnöke, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatósági tagja, Pintér Bence, Győr Megyei Jogú Város polgármestere, Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja és Cseke Mihály, az Audi Hungaria munkatársa Az ünnepségen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, Gerd Walker, az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnöke, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatósági tagja, valamint a házigazda Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Az eseményen az autoszektor.hu is részt vett, s hamarosan részletes tudósítással jelentkezünk.  

Ez egyben rávilágít a mobilitás egyik fő trendjére is: a fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) gyors fejlődésére az automatizált és jövőbeli önvezetési megoldások felé. A Continental első generációs, nagy hatótávú radarja 1999-ben jelent meg a Mercedes S-osztályban, majd 2021-re elérték a 100 milliós darabszámot – ehhez képest újabb négy év alatt megduplázódott a legyártott eszközök száma. Ez a fejlődési ütem jól mutatja a technológia szárnyalását és a járműbiztonság iránti kereslet növekedését. A Continental emellett bejelentette, hogy az első negyedévben már mintegy 1,5 milliárd euró értékben kapott radar termékekre vonatkozó megrendeléseket különböző járműgyártóktól. A sorozatgyártás a gyártótól függően 2026-2027-ben kezdődik majd. „A 200 millió legyártott szenzor és a jelentős megrendelések is azt bizonyítják, hogy a vállalat a csúcstechnológia, az úttörő szellem és az alkalmazásokra szabott technológiai megoldások megtestesítője az autóiparban” – mondta Ismail Dagli, az Autonóm Mobilitás üzletág vezetője. „Radar termékek nélkül nem létezhetne sem a ma, sem a jövő mobilitása. A vállalat széles radarportfóliója nélkül az autonóm vezetés sem lenne megvalósítható.” Nagyobb biztonság és kényelem: a radarok a vezetéstámogató rendszerek kulcselemei A radar termékek iránti gyorsan növekvő kereslet elsősorban a modern járművekbe beépített rendszerek számának emelkedéséből adódik. A fejlett vezetéstámogató rendszerek a radarok révén fokozzák a vezetési biztonságot és kényelmet. A Continental széles radarportfólióval rendelkezik, amely minden alkalmazásra és piaci igényre testreszabható. Míg korábban egyetlen radart szereltek fel a távolság szabályozására a jármű elejére, ma már egyes esetekben kilenc, vagy még ennél is több radart is használhatnak. A “klasszikus” adaptív tempomat mellett a vészfékezés, a holttérfigyelés, a sávelhagyás-jelzés, a keresztirányú forgalom figyelése és a parkolássegítés is radarokat igényel – gyakran kamerákkal, ultrahang vagy LiDAR szenzorokkal kombinálva. A nagyfokú automatizáltságú és önvezető járművek számára elengedhetetlen a radaralapú 360 fokos környezetérzékelés. Radarforradalom: egy úttörő megoldástól a csúcstechnológiás mikrochipes rendszerekig Az autókba épített radarok az utóbbi években teljes átalakuláson mentek keresztül. A Continental kulcsszerepet játszott a világ első radaros vezetéstámogató rendszerének kifejlesztésében: a Daimler 1999-ben vezette be az S-osztályban az adaptív tempomatot, amely 150 méteres hatótávolságú radar segítségével működött – ez valódi mérföldkőnek számított. Az akkori rendszer még nagy és nehéz volt: két egységből állt (radarfej és vezérlő), össztömege 1,3 kg volt, mérete pedig egy cipősdoboznak felelt meg. Ennek ellenére a Mercedes és a Continental már akkoriban is ezt a kifinomult technológiát részesítette előnyben. A radarok – ellentétben például az infravörös érzékelőkkel – a fény- és látási viszonyoktól függetlenül működnek, így ködben és sötétben is megbízhatóan használhatók. A mai radarrendszerek már alig hasonlítanak az első generációs megoldásokra. „Az okosradarok például már nagy teljesítményű mikrochipekkel vannak felszerelve, amelyek közvetlenül dolgozzák fel a szenzor által vett jeleket, és – általában más érzékelőrendszerek, például kamerák adataival kombinálva – valós időben teszik elérhetővé azokat” – magyarázza Norbert Hammerschmidt, a Continental Autonóm Mobilitási üzletágán belül működő Alkatrész Üzletág vezetője. A Continental élen jár a nagy hatékonyságú radarok fejlesztésében, amelyek napjainkban csupán töredékébe kerülnek a kezdeti rendszerek árának, és rendkívül kis helyet igényelnek; nagyjából két gyufásdoboz méretűek. A legújabb radarok rövid hatótávolságú funkciókat is ellátnak, például a parkolássegítő rendszerekben vagy az autópályás sávváltásjelzőkben, de a hagyományos, akár 300 méteres hatótávolságú megoldásokhoz is alkalmazzák őket. Ráadásul ezek a modern rendszerek olyan precízek, hogy akár nagy távolságból is képesek egyértelműen azonosítani a tárgyakat olyan helyzetekben is, amelyek az emberi szem számára nem egyértelműek. Például egy autópályás sávváltás során érzékelhetnek egy jelentős sebességkülönbséggel közeledő motorkerékpárt, vagy a városi forgalomban részben takarásban lévő gyalogosokat. Platformalapú megközelítés: radar termékek minden járműtípushoz A Continental ma már mesterséges intelligenciával fejleszti radarmegoldásait minden alkalmazási területre és piacra: nagyfokú automatizáltságú prémium modellekhez, tömegpiaci személyautókhoz, félig autonóm teherautókhoz és motorkerékpárokhoz egyaránt. A vállalat portfóliója igazodik a globális ügyféligényekhez, ide tartozik például a 4D nagy hatósugarú képalkotó radar, amely a következő évben felváltja az előző generációt és teljesen önvezető járműveket is képes lesz kiszolgálni. A gyártás jelentősebb részét azonban a nagy sorozatban előállított elülső és sarokradarok adják, amelyek megfizethető áron nyújtanak magas teljesítményt különféle funkciókhoz.  

A Toyota elektromosítással kapcsolatos törekvései évek óta piacvezetők. Elég csak a Priusra gondolni, de az Auristól egészen a RAV4-ig fel lehetne emlegetni a modelleket, mindegyik megbízhatónak bizonyult az évek során. Ugyanilyen a közkedvelt családi autó, a Corolla is, ami Európában 2022 óta csak hibrid hajtással elérhető. Most, egy évvel az új generáció bemutatása előtt, Japában is ez lesz a helyzet. A cég bejelentésében azzal indokolta a döntést, hogy szeretnének minél inkább a karbonsemlegesség irányába haladni, ezért határoztak úgy, hogy csak hibrid modelleket árulnak majd a márka hazájában. A vevők mostantól csak egyetlen motorvariánssal kérhetik a modellt: az 1,8 literes benzinmotorral. Itthon valamivel több választási lehetőségünk van, az erősebb, 2,0 literes hajtást is kérhetjük és a modell igencsak népszerű is. Persze a japánok sem maradnak teljesen opciók nélkül, a 97 lóerős benzinmotor mellé választhatják a csupán az első kerekeket meghajtó, egyetlen EV-motort, ami plusz 94 lóerőt jelent, vagy a négykerék-meghajtást, extra 40 lóerővel. A Corolla jelenleg tizenkettedik generációját tapossa, amelyet 2018-ban mutattak be, 2022-ben pedig ráncfelvarrást kapott, így igencsak az életciklusa végén jár. Azóta kisebb upgrade-ekkel tették mindig vonzóvá a vevők számára. Mivel 2026-ra tervezik a következő generációt, az utolsó évre bejelenti a csak hibrid verziót értelmetlennek tűnik, de a helyzet az, hogy a japánok eddig is vitték az elektromos modelleket. Az új variánst pedig újabb fejlesztések teszik még vonzóbbá. Az alapcsomag része lesz innentől az elülső és hátsó fedélzeti kamera, automata felvétel funkcióval, ami mindig rögzíti, mi történik ajármű előtt és mögött. Emellett a digitális kulcs is alapfelszereltség lesz, illetve új szoftverfunkciók is elérhetővé válnak, mint például a holttérfigyelő-rendszer, a biztonságos kiszállást segítő alkalmazás, vagy a parkolást segítő fék. Az alap X felszereltség megmarad a 15 colos fémfelniknél és az analóg kijelzőnél, a többi szint a G-től kezdve azonban LED ködlámpákat és 16 colos alumíniumfelniket kap és kicsit más dizájnú fényszórókat. A helyzetjelzők azonban minden szinten LED-esek. A Corolla Sport hatchback május 9-étől érhető el, a szedán és a kombi verzió 19-én érkezik. Az árazás magyar szemmel érdekes, az X alapmodell 2 279 200 japán jentől indul, ami nagyjából 5,6 millió forint. Itthon a legolcsóbb Corolla ennek az árnak nagyjából kétszerese. A legdrágább variáns a Corolla Touring Active Sport Hybrid E-Four lesz, ami - ha esetleg a név hosszúságából nem derült volna ki - egy különkiadású modell. Ez nagyjából 8,5 millió forintnak megfelelő áron lesz elérhető. Az új generációról egyelőre nem sokat tudni, a Toyota titokban tartja a fejlesztést, de az biztos, hogy a simán benzines változat kilőve, de a technológiai újításokra mind motorikus, mind szoftveres szinten számíthatunk, illetve egy sokkal letisztultabb és modernebb arculatot tervez a gyártó. Képek forrása: Toyota

Az Automotive Summit második alkalommal hozza össze az iparág vezetőit, márkakereskedőket, importőröket, biztosítókat, finanszírozókat és ügynökségeket, hogy 360°-os képet kapjanak a szegmens aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. A programtábla olyan fontos kérdésköröket sorakoztat fel, mint Magyarország helye és szerepe a nemzetközi autóiparban, a mesterséges intelligencia jövője a gépjármű-értékesítésben, az új gyárak gazdasági hatásai hazánkban, a CO2-kibocsátás és az elektromos autók helyzete. A program során több mint 30 neves szakember, cégvezető és döntéshozó osztja meg tapasztalatait, többek mellett Andrew Prest (AutoWallis Csoport), Bazsó Gábor „Karotta” (Totalcar), Dr. Bacsa György (MOL Magyarország), Együd Tibor (Mazda Motor Hungary), Kővágó-Laky Andrea (Ford Magyarország), Várkonyi Gábor (Automobil Online Kft.) és Wachtler Tamás (Porsche Hungária) neve is szerepel a programtáblában. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések nagyrészt azt vizsgálják, hogy hazánk hogyan képes újra pozícionálni magát a fenntartható fejlődés és az iparági innováció terén.