A videót a képre kattintva nézheti meg!

A MÁV-csoport és a Széchenyi István Egyetem évtizedek óta rendkívül szoros szakmai partnerséget ápol, amely kézzelfogható eredményekben ölt testet. Jelenleg 11 hallgató vesz részt a felek közös duális képzési programjában, emellett az elmúlt tíz évben összesen 180 hallgató teljesített szakmai gyakorlatot a MÁV-nál. A gyakorlatorientált képzést erősíti, hogy a vállalat szakemberei négy tantárgy – A vasút világa, A vasúti közlekedés alapjai, Szállítástervezés és üzemirányítás, valamint Vasúti személyszállítás – oktatásában vesznek részt. A MÁV és a Széchenyi István Egyetem képviselői az aláírást követően. (Fotó: MÁV Zrt.) A MÁV és az egyetem partnerségüket 2021-ben stratégiai megállapodással erősítették meg, amelyet most egy újabb, kibővített tartalmú együttműködés emelt magasabb szintre. A dokumentumban szerepel új tantárgyak és tematikák kidolgozása, a képzések piaci igényekhez igazítása, valamint új – a MÁV portfóliójához illeszkedő – szakok előkészítése. A gyakorlatorientált képzést erősíti a „MÁV-dolgozót a katedrára” program, amelynek révén a vállalat újabb szakemberei óraadóként kapcsolódnak be az oktatásba. Ugyancsak hangsúlyos elem a szakember-utánpótlás. Ennek részeként a felek közös kooperatív doktori programot indítanak, olyan innovatív oktatási és kutatási modellt megvalósítva, amely elősegíti a tudástranszfert. Az együttműködés kiterjed ösztöndíjprogram létrehozására, közös toborzási és pályaorientációs kezdeményezések, valamint egy MÁV Külső Tanszék megvalósítására az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karához kapcsolódva. Emellett közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek indulnak többek közt a forgalomszervezés és a közlekedésirányítás, a gépi látás és a dróntechnológiák, az integrált szervezésirányítás, valamint az innováció és projektmenedzsment területein. Új MÁV Laboratórium kialakítását is tervezik az egyetemen, amely modern környezetet biztosíthat a jövőbe mutató technológiai fejlesztésekhez. A partnerség a kutatáson és oktatáson túl a szakmai láthatóságot is erősíti: a MÁV-csoport megjelenési és együttműködési lehetőséget kap az egyetem részvételével működő Győri Járműipari Tudásközpont keretében, valamint a felek közös kommunikációval és rendezvényeken való megjelenéssel is támogatják egymás céljait. „Ez már nem is együttműködés, hanem stratégiai szövetség. És mint minden erős szövetség, ez is azon alapul, hogy kölcsönösen előnyös a felek számára. A MÁV-csoportnak azért előnyös, mert általa részt vehet a jövő szakembereinek kinevelésében, a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő munkaerő utánpótlásában. Az egyetemnek azért, mert a segítségével gyakorlatiasabbá és versenyképesebbé teheti a képzését. A hallgatóknak pedig azért, mert már a diákéveikben megbizonyosodhatnak afelől, hogy a nemzet közlekedési vállalata nem csupán munkahelyet, hanem karriert, azaz vonzó életpályát is kínál a számukra” – hangsúlyozta Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. „A most aláírt megállapodás egyértelműen jelzi a Széchenyi István Egyetem és a MÁV-csoport hosszú távú elköteleződését egy olyan stratégiai partnerség mellett, amely egyszerre szolgálja a felsőoktatás megújulását és a hazai közlekedési szektor fejlődését. Intézményünk célja, hogy hallgatóink gyakorlatorientált képzésével olyan felkészült szakembereket biztosítson az ágazat számára, akik nem csupán reagálni tudnak az aktuális kihívásokra, de alakítói is a jövő mobilitásának. A fenntarthatóságot e területen is rendkívül fontos szempontnak tartjuk, amelyhez élenjáró technológiák alkalmazásával és innovációkkal is hozzá kívánunk járulni” – fogalmazott dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.  

Fotó: VCÖ 2012-ben 154 idős vesztette életét közlekedési balesetben. A legalacsonyabb időskori közlekedési halálesetek számát 2021-ben (99) és 2017-ben (101) jegyezték fel. A Belügyminisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 397 ember halt meg közlekedési balesetben. A VCÖ fokozott intézkedéseket szorgalmazott az idősbarát közlekedési rendszer létrehozása érdekében. A mobilitási szervezet szerint különösen magas volt a gyalogosként, elektromos kerékpárosként és kerékpárosként halálosan megsérült idősek száma. Több férfi halt meg, mint nő A VCÖ szerint feltűnő, hogy 110, 65 év feletti férfi halt meg közlekedési balesetben, háromszor annyi, mint nő. Továbbá az idősek körében a halálos áldozatok száma a városi területeken jelentősen magasabb volt: Míg az összes közlekedési baleset áldozatainak 26 százaléka halt meg városi területeken, addig az idősek esetében ez az arány 44 százalék volt. „Ez elsősorban két tényezőnek köszönhető: Először is, a közvetlen környezeten belüli mindennapi utak aránya az életkorral növekszik, másodszor pedig a gyaloglás aránya az összes mobilitásban is emelkedik. Az idősek közúti biztonsága érdekében különösen fontosak a forgalomcsillapítási intézkedések és a városi területeken az 50 km/h helyett a 30 km/h sebességkorlátozás” – hangsúlyozta Katharina Jaschinsky, a VCÖ szakértője. Az idősek által okozott közlekedési halálesetek többsége az 52 éves és idősebb autósok voltak. A halálos közúti balesetek száma jelentősen csökkenthető lenne a tömegközlekedés bővítésével – hangsúlyozta a VCÖ, és a tömegközlekedésre való áttérés ösztönzőit is szorgalmazta. Javaslatot tettek, hogy azok, akik önként leadják jogosítványukat, három évre ingyenes, államszintű klímajegyet kapjanak. Az elektromos kerékpárok tették ki a harmadik legtöbb halálos áldozatot az idősek körében tavaly. Huszonkét idős vesztette életét elektromos kerékpárbalesetben, közülük hét Alsó-Ausztriában és hat Felső-Ausztriában. A VCÖ (Osztrák Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség) szerint Burgenlandban és Bécsben nem történt halálos kimenetelű elektromos kerékpárbaleset, amely 65 éves vagy annál idősebb embereket érintett volna. Húsz idős sérült meg halálosan kerékpározás közben közlekedési balesetekben, legtöbbjük Alsó-Ausztriában és Salzburgban, egyenként öt halálos áldozattal. Jaschinsky, a VCÖ szakértője a kerékpárutak gyorsabb bővítését szorgalmazta.  

Kisebb villanyszámla és olcsóbb munkaerő, olyan, akinek hangulatát nem befolyásolja a családi veszekedés, egészségi állapot, vagy kedvenc csapatának bajnoki szereplése. Ráadásul munkába állása után a humanoid robot nem lép be a szakszervezetbe, így nem kell vele egyeztetni semmiről az üzemi tanácsban. A látványos és egyre ügyesebb, okosabb robotokat még világos körülmények között tesztelik, fotózzák, de ennek belátható időn belül vége. Mert munkájukhoz robotoknak nem kell fény, így a sötéttel is lehet energiát megtakarítani. A nem is oly távoli jövőről készített közös tanulmányt a Gartner és a Warburg Research intézet, értékelésük szerint 2030-ig már lesz olyan autógyártó, melyben minden feladatot robotok végeznek. Erre az üzemtípusra már használják a sötét gyár (dark factory) elnevezést, mely arra utal, hogy a robotok nem igényelnek világítást, teljes sötétben is üzemképesek, mert rendelkeznek a megfelelő érzékelőkkel infra kamerákkal. Az hogy mennyire nem utópia az ötlet, azt a Hyundai, a Mercedes-Benz és a tesla is igazolja: a közelmúltban már nem csak számítógépes grafikákkal, hanem valódi fotókon mutatták be aktuális tesztjeiket, melyeknél humanoid robotok és drónok dolgoznak. A dél-koreai, német és amerikai gyártó mellett további tíz folytat előrehaladott kísérleteket a gyártás teljes robotizálásával. Ennek első fázisán már túl van a legtöbb gyártó, mert egyre több részfeladatot már most is robotok látnak el az autógyártásban, a festéstől a hegesztésig, és egyre gyakoribbak az üzemekben az önvezető alkatrészszállítók. Gyakorlatilag a kábelkötegek beszerelésén és az utastéri szerelvények beépítésén kívül már minden munkafolyamatot sikeresen automatizáltak az autógyárakban. A további automatizáláshoz már át kell tervezni és a robotfolyamatokhoz igazítani a járműszerkezeteket és termelési folyamatokat. Ezt alaposan felgyorsíthatja a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás térnyerése, szakértők szerint az embermentes termelés már az évtized végére megvalósulhat. A Tesla már törölte kínálatából két kulcsmodelljét, mert azok helyett robotgyárhoz igazított modelleket fejleszt. A 2012. óta piacon lévő Model S és a tinédzserkorba lépett Model X helyett újak kerülnek a szalagra, melyek mellett már csak humanoid robotok dolgoznak majd. Musk januári bejelentése szerint lecserélik a Fremont-i telephely gyártósorát és ezentúl ott évi 1 millió humanoid robot készül. Az Optimus a Tesla két lábon járó, intelligens - harmadik generációs - robotja akár gyári munkásként, vagy gyermekfelülőként is alkalmazható. A váltás legfontosabb előnyei között szerepel a gyorsabb és egyenletesebb gyártási minőség, az alacsonyabb munkaerőköltség, a kisebb energiafogyasztás, hatékonyabb és gyorsabb termelés, amit nem kell szüneteltetni különböző emberi szükségletek, szabadságolások, betegségek miatt. Nagy kérdés, hogy mi lesz a globális járműiparban foglalkoztatott 14 millió munkással: vélhetően rájuk csak gyártórobotok karbantartását bízzák majd emberekre, ami töredéke a jelenleg foglalkoztatottaknak. A folyamat első fázisát jelzi a düsseldorfi Mercedes-Benz furgongyár digitalizáció programja, melynek keretében a bevetett Aris autonóm robotkutya csökkenti az energiaköltségeket és megelőzi a rendszerhibákat. Digitális robotrendszer támogatja a prediktív karbantartást és a logisztikát, miközben a drónt fognak használni a külső gyárterülete logisztikai rutinfeladataikhoz Az Aris nevű robotkutya többek között a sűrített levegő szivárgásokat is észleli, és így biztosítja, hogy azokat korai szakaszban meg lehessen javítani, ami jelentősen csökkenti az üzemben az energiafogyasztást. A folyamatban lévő digitalizációs stratégia részeként a jövőben autonóm robotrendszereket használnak a prediktív karbantartáshoz és logisztikához, azzal a céllal, hogy a legjobb támogatást nyújtsák az alkalmazottaknak a napi feladatokban és így növeljék a hatékonyságot. Robotkutya mellett az autonóm drón átveszi az üres konténerek számlálását az üzem területén, és így mentesíti az alkalmazottakat az időigényes rutinfeladatoktól. Mindkét robotrendszer integrálható magasabb szintű felhőalkalmazásokba, amelyek lehetővé teszik az egymással, és a jövőben más robotokkal való interakciót is, akár különböző üzemekben is. Az Aris robotkutya már most is számos feladatot lát el a düsseldorfi Mercedes-Benz gyárban, amelyek közül néhányat mesterséges intelligencia (MI) segítségével támogat. Például automatikusan és rutinszerűen ellenőrizhet bizonyos rendszerek és gépek analóg mérőeszközeit, miközben adatokat rögzít, melyek kiértékelhetők. Ezenkívül az Aris akusztikus képalkotó modullal is fel van szerelve, így képes megjeleníteni és lokalizálni a zajanomáliákat, melyek az üzemcsarnokokat behálózó sűrített levegő hálózat szivárgásaira utalhatnak, amik jelentős energiaveszteséget okozhatnak, de utalhatnak egy küszöbön álló rendszerhibára is. Az Aris segítségével a felelős alkalmazottak gyorsabban tudnak reagálni a potenciális szivárgásokra és hibákra, és azokat a károk bekövetkezése előtt kijavítani. Így az ilyen szivárgásokból eredő energiaveszteség 60 százalékát megakadályozható, ami éves szinten hat számjegyű költség-megtakarítást eredményez. A robotkutya használata a termelésen kívüli időszakokban célzott javításokkal megelőzheti a várható rendszerhibákat. Az integrált technológia lehetővé teszi az Arisnek, hogy pontosan és hatékonyan dolgozzon, valamint rugalmasan alkalmazkodjon a különböző feladatokhoz és követelményekhez. A robotkutya például képes lépcsőzni, és így teljesen önállóan mozogni a gyártóüzemben. Ennek eredményeként a robotkutya a jövőben más célokra is felhasználható a düsseldorfi üzemben, például menekülési útvonalak ellenőrzésére vagy az üzem digitális ikertestvérének létrehozására. Az innovatív dróntechnológia lehetővé teszi a rutinfeladatok elvégzését, a munkafolyamatok optimalizálását, az alkalmazottak munkaerő-terhelésének csökkentését. Egy speciális drón használatának köszönhetően a jövőben a gyár területén az üres konténerek számlálása hatékonyabban és pontosabban történhet. Egy képzett mesterséges intelligencia szoftver segítségével ez a technológia lehetővé teszi a teherhordók azonosítását és számlálását méreteik, körvonalaik és topológiájuk alapján. Ez jelentős lépés az automatizálás és a hatékonyság növelése felé, lehetővé téve az alkalmazottak számára, hogy nagyobb kapacitással koncentrálhassanak a további, ellenőrző tevékenységekre. Fotók: Hyundai, Mercedes-Benz, Tesla További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!