Lamborghini Diablo Need for Speed 1. No, nem az Underground 1, amit az első résznek hisznek sokan. Hanem a játéksorozat valódi első kiadása, ahol még csak néhány pixelből álltak az autók, a játékban lévő reklámfilmektől mégis mindenki ledobta a láncot, hogy mennyire menő. No, ennek a játéknak volt a címlap autója a Lamborghini Diablo és nem véletlenül. Ha valaki a 90-es évek szuperautójára gondol, azonnal eszébe kell jusson a Diablo kompromisszummentes hasábformája, a bukólámpák és a formailag szinte oda nem illő hátsószárny. Naná, hogy ordító V12-es dolgozott a sofőr mögött, és bár 1999-től lecserélték a bukólámpákat hagyományosra, végül egészen 2001-ig sikeres terméke tudott maradni az olasz gyártónak. Mitsubishi Pajero A hétköznap is jól használható, de még alvázas, tehát valódi off-road képességekkel rendelkező terepjárók ősatyja, a Mitsubishi Pajero a 90-es évekre érett be igazán. Sikeres Dakar programmal reklámozták, még maga Jackie Chan is ilyennel járt a filmekben. Úgy tudott praktikus és hasznos lenni, hogy közben lehetett rá vágyni. Többféle tengelytávval, akár V6 motorral az orrában, sőt, a dakaros homologizáció miatt még rövid és szélesített Evolution változat is készült belőle. Strapabíróságát bizonyítja, hogy a mai napig rengeteg fut belőlük az utakon, később pedig szinte az összes ázsiai piacon külön gyártósort kapott. Japán mellett gyártották Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Malajziában és Kínában, illetve Kolumbiában és Venezuellában is, a világ másik felén egyaránt. Peugeot 106 Ha 90-es évek és hot hatch, akkor minden bizonnyal a Renault Clio Williams jut mindenki eszébe, mint az ultimate megtestesülése a rali világának. Ugyanakkor nem mindenki tudta megengedni magának az F1-csapat által finomhangolt ultra hot hatch-et – a Peugeot 106-ost annál inkább. Egyre keresettebb a könnyű, 100 lóerős, 1,3-as Rallye változat és nem véletlenül. Megbízható, olcsón fenntartható, és ha valaki kíváncsi, hogy miről is szólt ez a szegmens eredetileg, akkor erre kell lecsapnia. Ford Mondeo Mk1 Leváltani a Sierrát nem hálás feladat, a Ford of Europe mégis megugrotta a 90-es években és egy örökéletre szóló legendát engedett az utakra. Ez volt az első Ford Mondeo. A kor összes modern kiegészítőjével és vezetéstámogató rendszerével, puha plüss kabinnal és akár 2,5-literes V6-tal a motortérben. A Mondeo maga volt a felső-középkategória, emellett pedig elképesztően jó is volt vezetni. Nem véletlenül lett 1994-ben Európa Év Autója, és nem véletlenül volt a Brit Túraautó Bajnokság hosszan tartó, legendás szereplője. Mazda RX-7 Wankel-motor, alacsony tömeg, bitang erős motorok, tűpontos váltó és a 90-es évek egyik legjobb vezethetősége – ez volt a Mazda RX-7, ami még a luxusautókat felsorakoztató, korai számítógépes játékokban is odafért a nagyok mellé. Ha valaki nem csak gyors, de szép sportkupéra vágyott, akkor RX-7-et vásárolt a Supra helyett. A korszakban uralkodó vadászgép műszerfalat kapott, a 13B-REW kódú motorja pedig a világ első sorozatgyártott duplaturbós motorja volt, amit kivittek Japánból, eleinte mintegy 252 lóerővel, később már 280 lóerővel. Mára szinte lehetetlen gyári állapotút találni belőle. Ha találunk is, leginkább megfizethetetlen. Nissan Micra De ne rugaszkodjunk el ennyire a földtől, a hétköznapi közlekedéshez ugyanis sokkal alkalmasabb volt egy Nissan Micra, ami a 90-es években még tényleg szupermini méretű volt. Mára sokat nőttek a B-szegmens autói, így manőverezni is egyel nehezebb velük a sűrű városi utcákon, de az 1992-es Micrával még nem ez volt a helyzet. 1993 Európa Év Autója olyan modern kiegészítőket kapott, mint a kormányszervó, vagy a 16-szelepes benzinmotor, illetve meg kell említeni a CVT-váltó lehetőségét is. Meglepően sokat tudott egyszerű gombócformája ellenére, ráadásul meglehetősen biztonságosnak is számított a maga korában. Volvo 850 Az igazi svédacél, a már kevésbé szögletes, de még mindig döbbenetesen kockaformájú Volvo 850, amire a mai napig könnyű rákívánni. Sokat kellett puhítani a formákon a 90-es évekre, de a 850-es még így is minden porcikájával érezteti a Volvo védjegy biztonságát. Ha önmagától nem is, a legendás BTCC, azaz Brit Túraautó Bajnokságban való részvételével mindenképp beírta magát a történelemkönyvekbe, mint a legmenőbb kombi versenyautó a világon. Citroen Xantia Titkos favorit a 90-es években, a méltatlanul elfeledett és lenézett Citroen Xantia. Jómagam is csak később, néhány évvel ezelőtt egy teszt során döbbentem rá, hogy mennyire megelőzte korát minden szempontból a franciák fastbackje. Eleve időtálló a formavilága, az enyhén lejtő, szinte kupés tetővonalával, a valódi csoda viszont a futóműben keresendő. A hidropneumatikus futóműnek köszönhetően épp olyan kényelmes volt vad terepen, mint hegyi szerpentineken. Szabadon állítható hasmagassága pedig rengeteg játékot engedett a tulajdonosoknak. Például képes volt három keréken is elgurulni, teljesen felemelt futóművel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A megállapodást a két fél közös közleményben jelentette be hétfőn. A britek 2014 óta használják a Mercedes motorjait.      A Wiéiams honlapja. Képernyőfotó. A Williamsszel kötött szerződés az jelenti, hogy immár három istállóval is hosszú távú együttműködése van a németeknek: a gyári csapatukon kívül a McLarennek is ők szállítják majd az erőforrásokat. A brit csapat a tavalyi vb-pontversenyben a hetedik helyen zárt, két pilótája az idei szezonban is Alexander Albon és Logan Sargeant lesz. A jelenlegi motorszabályok két év múlva, 2026-tól drasztikusan megváltoznak: akkortól jelentősen megnő az elektromos energia felhasználása, illetve a százszázalékban fenntartható üzemanyag használata. MTI

A közeljövőben a piacra kerülő, úttörő újdonság az autóipar technológiai fejlődésének az eredménye, aminek köszönhetően a sofőröknek és a rendőröknek is új vezetési módot kell majd megszokniuk. Hogy a járművet robotpilóta irányítja-e, azt a beépített türkizkék lámpáknak köszönhetően lehet majd látni. Az újdonság beépítésére már engedélyt kapott a német Mercedes autógyártó. Fotó: Mercedes A fényjelzést az első és a hátsó fényszóróknál, valamint az oldalsó visszapillantó tükröknél helyezik el, akárcsak az irányjelzőket. Az első, ilyen lámpával rendelkező járművek Kaliforniában és Nevadában jelenhetnek meg. Azért esett a türkizkék színre a választás, mert amellett, hogy jól látható, jelentősen elkülönül a többi lámpa színétől. A tesztek ráadásul kimutatták, hogy épp a türkizkék a legoptimálisabb szín a közlekedés többi résztvevőjének a figyelmeztetésére. A robotpilóták által vezetett járműveken elhelyezett fényjelzések célja, hogy növelje a biztonságot az utakon. Nem mellesleg a bírságokat is elkerülhetjük, ugyanis, ha például robotpilóta irányítja az autót, a sofőr telefonálhat közben, a fényjelzés pedig a rendőrök tudtára adja, hogy a sofőrnek nem kell teljes mértékben a vezetésre figyelnie.

Minden idők legjobb évét zárta a Toyota 2023-ban Magyarországon: az új személyautók és kishaszonjárművek piacán a japán autómárka 17.300 autó értékesítésével, 13,5%-os piaci részesedéssel őrizte meg az első helyét. A Toyota márka annak ellenére tudta 14,6%-kal növelni az eladásait, hogy a teljes piac a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt minimális mértékben (0,6%-kal) csökkent. Remek éve volt a japán gyártó prémiummárkájának, a Lexusnak is, amely magyarországi története során most először ért el négyszámjegyű értékesítési eredményt: 2023-ban már 1.105 új Lexus talált gazdára az országban, ami a teljes magyarországi személyautó-piacra vetítve 1% fölötti részesedést jelent (ha pedig csak a re-exporttól megtisztított prémium-piacot nézzük, akkor már 6% fölötti részesedése van a márkának). A Toyota és a Lexus együtt összesen 18.405 autót adott el Magyarországon 2023-ban, ami a regisztrált új autók 14,4%-át teszi ki, azaz tavaly minden hetedik autót a világ legnagyobb autógyártója adta el hazánkban. A két márka együttesen 16,1%-kal növelte az eladásait és 16,7 %-kal a piaci részesedését a stagnáló piacon. 1. A teljes újautópiac (-0,6%) A teljes magyarországi személyautó- és haszonjármű-piacon regisztrált 17.300 új Toyota azt jelenti, hogy a márka megőrizta az első helyét, és 14,6%-kal növelte is az eladásait a kedvezőtlen kamatkörnyezettől és magas inflációtól sújtott, ezért lényegében stagánáló teljes újautópiacon. A 2022-es 11,7%-ról 2023-ra 13,5%-ra emelkedett a Toyota piaci részesedése, más gyártó nem is tudott kétszámjegyű részesedést elérni. Összesen 4.747 autóval (38%-kal) értékesített többet Magyarországon a Toyota, mint a második helyezett Suzuki, ez a mennyiség a Toyota több mint háromhavi átlagos értékesítésének felel meg. A harmadik helyezett Fordot már 6.297 autóval (57%-kal) múlta felül a japán márka, ami közel négy és fél havi értékesítésének felel meg. A teljes új személyautó-piac (-3,4%) A teljes hazai új személyautó-piacon értékesített 14.223 új Toyota révén a japán autómárka 7,2%-kal növelte eladásait, ami azért nagy szó, mert a piacnak ez a szegmense 3,4%-kal csökkent. A Toyota piaci részesedése 11,9%-ról 13,2%-ra nőtt 2023-ra. Összesen 2.056 személyautóval adott el többet a márka, mint legközelebbi versenytársa, a Suzuki, ami kéthavi átlagos értékesítésének felel meg,  és 17%-os különbséget jelent. A harmadik helyezett Skodánál 3.307 autóval adott el többet a Toyota, ami már több mint 30%-os különbség. A teljes új kishaszonjármű-piac (+17,5%) A kishaszonjármű-piacon továbbra is a Ford vezet 5.053 autóval, viszont az amerikai márka csak 6,5 %-kal növelte értékesítését, így az ennél jóval dinamikusabban (17,5 %-al) növekvő piacon a részesedése 26,9%-ról 24,4%-ra csökkent. 3.077 új kishaszonjármű értékesítésével a dobogó harmadik fokáról a másodikra kapaszkodott fel a Toyota, amely az értékesítését egy év alatt 67,2 %-al növelte, így a piaci részesedése 10,4%-ról 14,8%-ra ugrott. A másodikról a harmadik helyre csúszott vissza a Renault, amely 16,9%-kal, 2.843 darabra növelte az eladásait, viszont a piaci részesedése így is csökkent minimális mértékben (13,8%-ról 13,7%-ra). 2. A teljes magánvásárlói újautópiac (-4,2%) A Toyota a privát vevők körében letaszította az első helyről a Suzukit. Magyarországon a magánvásárlók 6.560 új Toyotát vásároltak, ami azt jelenti, hogy a környezetbarát hibrid autóiról ismert márka 4,5%-kal növelte eladásait ebben a 4,2%-kal csökkenő piaci szegmensben, és a tavalyi 17,9%-ról 19,5%-ra emelkedett a piaci részesedése. Összesen 448 autóval (7,3%-kal) értékesített többet magánvásárlóknak a Toyota, mint a második helyre csúszott Suzuki, amelynek értékesítési volumene 15 %-kal, piaci részesedése pedig 18,1%-ra csökkent (20,4%-ról). A harmadik helyezett Kiát már jelentős mértékben, 4.435 autóval (309%-kal) múlta felül a Toyota, vagyis több mint háromszor annyi autót adott el, mint a 23,1%-os csökkenést elkönyvelő koreai. Érdekesség, hogy a magánvásárlók körében hagyományosan népszerű Daciának Magyarországon egy év alatt 41,6%-kal csökkentek az eladásai, így a román márka nálunk csak a negyedik helyet szerezte meg 2.060 eladott autóval. A magánvásárlói újszemélyautó-piac (-5,1%) Privát vevőknek 6.043 személyautót értékesített (1,3%-os bővülés) a Toyota, amivel átvette a vezetést a 14,9%-os eladáscsökkenésről beszámoló, de 6.010 eladott autóval még biztos másodiknak számító Suzukitól. Érdekesség, hogy a Toyotán kívül a top10-ben csak az ötödik helyezett Skoda, a kilencedik Opel és a tizedik MG tudta növelni az eladásait, de utóbbinak nem volt nehéz, mivel csak 2022 végén lépett be a magyar piacra, így szerény bázishoz kellett viszonyítani a 2023-as eredményeit. A teljes magánvásárlói személyautó-piac egy év alatt 5,1%-kal csökkent (31.870 autóra), a Toyota piaci részesedése viszont 17,8%-ról 19%-ra nőtt. A harmadik helyezett Kiát már jelentős mértékben, 3.918 autóval (284%-kal) múlta felül a japán gyártó, vagyis közel háromszor annyi személyautót adott el 2023-ban magánvásárlóknak, mint a 23,1%-kal kevesebb autót értékesítő koreai. A magánvásárlói újhaszonjármű-piac (+14,0%) Ebben a kis szegmensben is élre állt a korábbi második Toyota, mégpedig annak köszönhetően, hogy az értékesítését 65,7%-kal, 517 haszonjárműre növelte. A japán márka piaci részesedése 19,4%-ról 28,2%-ra nőtt. A korábbi első Ford csak 5,4%-kal növelte az eladásait, így a 412 autós eredménye és a 22,5%-ra csökkent (24,3%-ról) piaci részesedése már csak a második helyre volt elég. A gyártók közül a legnagyobb ütemben (129%-kal) az Isuzu növekedett, a haszonjármű-specialista 158 eladott járművel dobogós is lett. 3. A teljes flottapiac (+0,8%) A hazai flottapiacon is a Fordot taszította le a dobogó tetejéről a dinamikusan növekvő Toyota. A teljes magyarországi újautópiacon a céges magánvásárlók összesen 10.740 új Toyotát vásároltak, ami azt jelenti, hogy a környezetbarát hibrid autóiról ismert márka 21,7%-kal növelte eladásait a minimálisan bővülő szegmensben. A tavalyi 9,4%-ról 11,3%-ra emelkedett a Toyota piaci részesedése. 2023-ban 917 autóval (9,3%-kal) értékesített többet flottavásárlóknak a Toyota, mint a második helyre csúszott Ford, amelynek értékesítési volumene 16,7%-kal, a piaci részesedése pedig 10,4%-ra csökkent (12,6%-ról). A harmadik helyezett Skodát 1.331 autóval (14%-kal) múlta felül a Toyota, pedig a cseh gyártó egy év alatt 53,1%-kal növelte az eladási volumenét, így a piaci részesedése 6,5%-ről 9,9%-ra javult. A flottavásárlói személyautó-piac (-2,7 %) A korábbi években szállítási nehézségekkel küszködő Skoda már behozta az elmaradásait, aminek köszönhetően több mint másfélszeresége növelte a flottaeladásait, és 9.409 autóval az élre állt. A cseh gyártó a piaci részesedését 7,9%-ról 12,4%-ra növelte, ami a legnagyobb ütemű növekedés volt 2023-ban. A Toyota a harmadik helyről a másodikra lépett elő 8.180 darab személyautóval, ami 12,1%-os növekedést jelent az értékesítéi volumenben 2022-höz képest. A japán gyártó piaci részesedése 9,4%-ról 10,8%-ra növekedett. A korábbi első Volkswagennek ezúttal meg kellett elégednie a harmadik hellyel, a német gyártó 7.483 személyautót adott el flottavásárlóknak, ami 15,4%-os csökkenést jelentett 2022-höz képest., és a piaci részesedése is 11,4%-ról 9,9%-ra mérséklődött. A flottavásárlói haszonjárműpiac (+17,9%) Ebben a piaci szegmensben a Ford őrzi az első helyét 4.641 eladott haszonjárművel, ami 6,6%-os növekedést jelent 2022-höz képest. Igaz, az amerikai cég piaci részesedése 27,1%-ról 24,5%-ra csökkent. Szintén megtartotta a helyét a második Renault, a francia gyártó 2.690 haszonjárművet értékesített, ami 18,7%-os növekedést, és szinte változatlan, 14,2%-os piaci részesedést jelent számára ebben a dinamikusan bővülő szegmensben. Azonban a legnagyobb ütemben, 67,5%-kal a Toyota tudta növelni az eladásait, a japán márka 2.560 haszonjárművet értékesített jogi személyeknek, ezzel a piac 13,5%-át szerezte meg a korábbi 9,5% helyett. 2024-ben még előrébb törhet a Toyota, mivel bevezeti a piacra a Stellantis-alapokra épülő nagy haszonjárművét, a dízel- és elektromos hajtással, valamint háromféle hosszú karosszériával rendelhető Proace Max-ot. 4. Járműszegmensek értékesítési eredményei (2023 teljes év): A Toyota az összeladásokat tekintve nem kevesebb mint 11 járműkategóriában került dobogóra valamelyik modelljével. Ha csak a magánvásárlókat veszük figyelembe, akkor már 12 kategóriában került be a legjobb háromba a japán márka, ha pedig csak a flottavásárlókat, akkor 10 kategóriában dobogós. Miniautók (A szegmens) A magánvásárlók körében 51%-os (!) piaci részesedéssel toronymagasan első Toyota Aygo X a teljes miniautó-piacon is fölényesen vezet, ha a Fiat/Abarth 500 jelentős re-exportjától megtisztítjuk az értékesítési eredményeket. 2024-ben várhatóan a Suzuki Ignis és a Fiat Panda is befejezi majd a pályafutását, ami átalakíthatja a sorrendet. Kisautók (B szegmens) Nincs másik szegmens, amiben ennyire dominálna a Toyota: a Yaris a magán- és a flottavásárlók között is magabiztosan vezet, a teljes kisautó-piacon pedig közel 50%-kal fogy több belőle, mint a második helyezett Opel Corsából. Kis szabadidő-autók (B SUV szegmens) A magánvásárlók körében csak a hazai gyártású Suzuki Vitarából fogyott több, mint a Toyota Yaris Cross-ból, viszont a teljes B-SUV szegmenst figyelembe véve a japán autó „csak“ harmadik lett, mert a diszkontáron kapható, kifutó Dacia Duster még népszerűbb volt nála a flottavásárlók körében. Kompakt autók (C szegmens) A legszorosabb küzdelem ebben a szegmensben volt az első helyért, az év közben modellfrissítésen átesett Toyota Corollából mindössze hárommal fogyott több, mint a Kia Ceedből. A magánvásárlók körében a koreai, a flottásoknál a japán modell szerepelt hajszállal jobban. Kompakt szabadidő-autók (C SUV szegmens) Ebben a kategóriában a hazai gyártású Suzuki S-Cross toronymagasan vezet, viszont figyelemre méltó, hogy a kifutó, első generációs Toyota C-HR még életciklusa végén is képes volt a második helyet megszerezni. A Toyota még egy modellel, a Corolla Cross-szal is befért a legjobb hatba, a legnagyobb meglepetést viszont a magánvásárlók második legkedveltebb modelljének, a Ssangyong Korandónak az összesített harmadik helye jelenti Középkategóriás szabadidő-autók (D SUV szegmens) A négyéves Toyota RAV4 úgy tudta megnyerni ezt a szegmenst összesítésben, hogy a magán- és a flottavásárlók körében is lecsúszott az első helyről: előbbiben a Kia Sportage, utóbbiban a kifutó Skoda Kodiaq előzte meg. Nagy szabadidő-autók (E SUV szegmens) Szoros verseny alakult ki ebben a szegmensben is, a Kia Sorento az 50 darabbal jobb flottás értékesítésének köszönhetően tudta megelőzni összesítésben a magánvásárlók körében hat darabbal vezető Mazdát. A Toyota Land Cruiser még kifutó modellként is népszerű volt, a jövőre érkező új nemzedék átrajzolhatja az erőviszonyokat. Csak három eladott autón múlt, hogy egy másik Toyota, a Highlander nem került be a legjobb hatba. Közép- és felső-középkategóriás-autók (D-E szegmens) A magánvásárlók körében 49%-os, a flottásoknál 60%-os piaci részesedésével a Skoda Octavia kiütéssel győz ebben az egyre kevesebb indulóval rendelkező, kihalófélben lévő szegmensben. Érdekesség, hogy az első négy helyen műszakilag szinte azonos felépítésű modellek találhatók a VW-konszerntől. Szép teljesítmény az alapvetően az amerikai piacra fejlesztett Toyota Camry-től, hogy a magánvásárlók között felfért a dobogóra, és hogy az összesített listán is 5. lett. Közepes méretű kishaszonjárművek (MDV szegmens) Fölényes Ford-győzelem ebben a szegmensben, a magán- és flottavásárlók között is első Transit Customból több mint kétszer annyi fogyott, mint a második helyezett Opel Vivaróból. Közepes méretű kishaszonjárműből kialakított mikrobuszok (MDV PC szegmens) A Transit a soküléses mikrobuszok között is verhetetlen, de a Toyota Proace Versónak sikerült közvetlenül mögötte végeznie a flottás és az összesített tabellán is. Kompakt méretű kishaszonjárművek (CDV szegmens) A Renault Express Van úgy nyerte ezt a szegmenst, hogy a magánvásárlók között csak az ötödik lett. A privát vevők legkedveltebb modellje, a Toyota Proace City az összesített listán a második, egy hajszállal előzte meg a Volkswagen Caddy-t. Kompakt kishaszonjárműből kialakított személyszállító egyterű (CDV PC szegmens) A nagycsaládosok kedvelt egyterűje, a Toyota Proace City Verso a magánvásárlók körében és az összesített listán is vezet. Összesen két és félszer fogyott több belőle, mint a flottás sorrendet vezető, és az összesítésben csak ezüstérmes Volkswagen Caddy Life-ból. Személyautóból kialakított kishaszonjármű (SDV szegmens) A Suzuki azért tudott fölényesen nyerni ebben a szegmensben, mert a divatos lifestyle terméknek számító Jimny terepjárót csak haszonjárműként forgalmazza (nincs is más haszonjármű a kínálatában). Pickupok (PUP szegmens) A Toyota Hilux még a vadonatúj Ford Ranger támadását is képes volt visszaverni, és megőrizni a vezetést, amit a magánvásárlók körében tapasztalható kétszer nagyobb keresletének köszönhet. Jövőre jön a takarékos lágy hibrid változata, ami segíthet neki az élen maradni. Adatok: DATAHOUSE Fotó: Toyota