Egy autómárka és két zseni neve egy típuson, íme a Gordon Murray T.50S Niki Lauda. A Forma 1 verhetetlen párosát nem kell bemutatni, egykor együtt arattak sikereket a ringeken, ráadásul nem csak hagyományos konstrukciókkal. Extra tapadás A sebesség megszállottjai még emlékezhetnek a Murray által konstruált porszívóra, mely úgy produkált hatalmas leszorítóerőt a kocsinak, hogy kiszívta alóla a levegőt és az így létrehozott vákuummal extrém tapadást és kanyarstabilitást ért el. Először a BT46B jelzésű Brabham versenyautóval próbálhatta ki Niki Lauda, aki 1978-ban első nekifutásra meg is nyerte a Svéd GP-t, ami után a FIA azonnal betiltotta a megoldást. Nem annyira a jelentős előny miatt, hanem azért, mert a ventilátor a kocsi alól felszívott törmelékkel teleszórta a mögötte haladókat, ami tényleg veszélyes volt. Feltámasztott ötlet Murray nem hagyta veszni az ötletet és 43 év után beépítette a T50-es hipersportkocsi különleges változatába. A 400 milliméteres átmérőjű porszívó a 2021-es modell tesztjén két tonnányi leszorító erőt produkált, ezt a szériás darabokon 1500 kilóra csökkentették. A Gordon Murray T.50S Niki Lauda modellt a legendás pilóta idei születésnapján mutatták be. Ez jóval könnyebb és gyorsabb elődjénél, mert a T.50-es 980 kilóját a T.50S Niki Lauda modellnél 852 kilóra csökkentették. A diéta részeként a 4 literes, V12 hengeres Cosworth motor 16 kilóval, a soros kapcsolású, hatfokozatú sebességváltó 4,5 kilóval lett könnyebb, és az eredetileg 80 literes benzintankot 50 literesre cserélték. Ideális index Kívánságra a két szélső ülést is kidobják a kocsiból, melyben a Murray-hagyományokhoz hűen középen ül a vezető, ami tényleg a súlyelosztás miatt ideális. A trükkökkel elért egy lóerőre jutó 1,2 kilogrammos index igen csak elég a leszorító erővel és a RAM extra levegővel 725 lóerő pumpált teljesítményhez. Plusz egy villanymotor A 485 newtonméternyi nyomaték kilencezres fordulatnál jön elő, a motor pedig 11 ezerig forgatható. A hátsó porszívót működtető 48 voltos és 11,5 lóerős ventilátor villanymotorjának fordulatszáma percenként 15 ezer. Az autó végsebesség közel 340 km/h, de a pályaversenyzéshez hangolt rövidebb váltóval csak 275 km/h-ig nyomható. Zárt pályás száguldásnál hasznos a Trackspeed csomag, melyhez mérnöki beállítás jár. Limitált széria Amíg a T50-esből száz készül darabonként közel egymilliárd forintért, a Lauda változatból csak 25-öt gyártanak, ezek mindegyikéért 1,3 milliárd forintnyi fontot kell fizetni, plusz erre jönnek még az adók. Minden modell egyedi nevet kap egy olyan versenypályáról, ahol Gordon Murray F1-ese győzött, az első darab a dél-afrikai Kyalamiban aratott 1974-es diadalra utal, aztán következnek a többiek. A tulajdonos kap még egy fotóalbumot a márka és a modell történetéről. Még egy legenda Murray korábbi cége is előállt egy csodagéppel, melynek neve a hőskorra és egy igazi profira utal. A szénszálerősítésű műanyag vázú és 1219 mm- magas, vagy inkább alacsony karosszériájú McLaren Senna tömege 1198 kg. Négy liiteres, V8 hengeres turbómotorjának teljesítménye 800 lóerő, forgatónyomatéka 800 Newtonméter, ezzel álló helyzetből 2,8 mp alatt gyorsul százra, további négy másodperc múlva pedig eléri 200 km/órát. A hidraulikusan aktiválható aerodinamikai elemek 6500 m2-nek megfelelő felületen képesek leszorító erőt produkálni. McLaren előtt Acura és Honda Nem a komoly paraméterek, hanem a név miatt kritizálták néhányan a céget, pedig a McLaren egyszerűen csak méltón akart emlékezni Ayrton Sennára, aki 1994-ben vesztette életét a Tamburello kanyarban, a San Marinó-i Nagydíj hetedik körében. Ami biztos, hogy a McLaren ötszáz autó legyártásához szerezte meg a névhasználati jogot a Senna család hozzájárulását. Ayrton Senna több utcai sportkocsi fejlesztésében is részt vett, és nem csak a Woking-i központban, hanem Japánban is: neki köszönhető a legendás NSX sportkocsi futómű hangolása Motegiben. A Hondát az észak-amerikai piacon Acura néven forgalmaztak. A név, ami összeköt Gordon Murray tervezte azokat a McLaren és Brabham autókat, melyekkel a Forma 1-ben verhetetlen volt Ayrton Senna és Nelson Piquet: a McLaren MP4/4 versenyautóval 1988-ban tizenhat Forma 1-es futamból tizenötöt nyert és világbajnokságot szerzett Ayrton Senna. Murray tervezte BMW motoros utcai Formula 1-es McLaren modell: a háromszemélyes karbonkocsiban középen ül a vezető, kuplung-, és féktárcsája is karbonból készült. A McLaren F1-ből 1992-tól 1998-ig106-ot gyártottak, ezekből többet összetörtek, így a megmaradtak egyre értékesebbek, pedig eredetileg sem volt olcsó, az elsőkért 634,5 ezer fontot kellett fizetni, de már új korában egymillió dollárért adták tovább. Később a Sotheby’s árverésén kilencmillió fontért ütöttek le egy 1998-as McLaren F1 LM modellt. Saját cég A legendás mérnök 2005-ben elhagyta a McLarent és Shalford, Surrey-ben megalapította saját cégét, a Gordon Murray Design Limitedet. Az elmúlt évtizedben is zseniálisakat alkotott, neve fémjelez több karakteres versenyautót, munkagépet és városi minit. Murray mindig is a könnyű építésre fektette a hangsúlyt, ezért is választotta a karbont, mely nagy szilárdsága mellett jóval kisebb tömegű mint az acél, vagy akár az alumínium. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!