Minden korábbinál hatékonyabb technológiai újításaival, iránymutató termékportfóliójával és egyre átfogóbb szolgáltatás-palettájával a BMW Group megállás nélkül dolgozik az elektromos mobilitás térnyerésén, amely most újabb mérföldkövéhez érkezett: a vállalatcsoport 2017. november 24-én bejelentette, hogy a hálózatról tölthető modelljeiben alkalmazott, energiatárolási feladatokat végző akkumulátorcellák kutatási-, fejlesztési- és gyártási munkafolyamatait 2019-től egy Münchenben felépített fejlesztőközpontban összpontosítja. A jövőbe mutató létesítmény jelképes alapkőletételén Klaus Fröhlich, a BMW AG igazgatótanácsának technológiai kutatásért és –fejlesztésért felelős tagja, Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának tömegtermelésért felelős tagja, valamint Ilse Aigner, Bajorország gazdasági minisztere is részt vett. Az akkumulátorcellák előállításának összes munkafolyamatát egyesítő fejlesztőközpont célja, hogy megalkossa és a tömegtermelési folyamatokba integrálja a jövő leghatékonyabb energiatárolási megoldásait. A BMW Group az elkövetkező négy esztendőben kétszázmillió eurót fektet be új létesítményébe, amelyben mintegy kétszáz új munkahelyet is teremt. A tervek szerint a központ 2019 első felében kezdi meg működését. „Az energiatárolási technológia teljes értékláncát alkotó összes házon belüli munkafolyamatunkat egyetlen csúcstechnológiás fejlesztőközpontban összpontosítjuk. A vadonatúj laboratóriumokban és részlegeken dolgozó nemzetközi szakértőink akkumulátor-kémiai és cellakialakítási szempontból egyaránt átfogó kutatásokat végeznek majd, amelyeknek köszönhetően minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektethetünk nagyfeszültségű akkumulátoraink teljesítményének, élettartamának, biztonságos működésének, töltési intenzitásának és fenntarthatóságának növelésére. Ezzel új mércét állítunk fel az iparágban” – jelentette ki Klaus Fröhlich az ünnepélyes ceremónián. „Az eltérő tulajdonságú akkumulátorcella-prototípusok tanulmányozásával részletekbe menően elemezhetjük az eltérő technológiák sajátosságait, széleskörű szaktudásunkra építve pedig potenciális beszállítóinkat is eszerint rendszerezhetjük. Az akkumulátorcella-fejlesztő központ felépítésével rendkívül nagy tudásbázisra teszünk szert, függetlenül attól, hogy a jövő energiatárolási technológiáit házon belül vagy beszállítóinkkal közösen gyártjuk le” – tette hozzá Oliver Zipse. Ilse Aigner a bejelentésen elmondta, az újabb müncheni fejlesztőközpont felépítésével a BMW Group ismét elkötelezte magát Bajorország gazdasága mellett. „Az akkumulátortechnológia a károsanyag-kibocsátástól mentes közlekedés felé vezető út egyik kulcsfontosságú mérföldköve. Bajorország az elektromos mobilitás egyik központja, ahol a jövőben is biztosítjuk a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a gyarapodást és a munkahelyeket” – fogalmazott Bajorország gazdasági minisztere. A BMW Group 2016 márciusában bejelentett „Strategy NUMBER ONE > NEXT” vállalati stratégiája az elektromos mobilitás térnyerését, a járműdigitalizáció kiterjesztését és a nagymértékben, illetve teljes mértékben automatizált járművezetés korszakának megvalósítását tűzte ki célul, amelynek égisze alatt a vállalatcsoport még tovább erősíti Németország mobilitási és technológiai iránymutató szerepét. A tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt, prémium minőségű gépkocsik piacvezető gyártójaként a BMW Group minden tekintetben ügyfelei igényeit és szükségleteit tartja szem előtt, amely meghatározó szerepet játszik a nagymértékben, illetve teljes mértékben automatizált, rendszerbe kapcsolt, károsanyag-kibocsátástól mentes gépkocsik és szolgáltatások kifejlesztésében. Saját akkumulátorcella-fejlesztő központja felépítésével a BMW Group abszolút versenyelőnyre tesz szert Az energiatárolási technológiák szíve az akkumulátorcella, amely az energiatárolási egység és a hálózatról tölthető gépkocsi teljesítményét, energiatárolási jellemzőit, töltési intenzitását és élettartalmát is nagymértékben meghatározza. A BMW Group laboratóriumokból, illetve kutatási és prototípus-elemzési részlegekből álló vadonatúj fejlesztőközpontjában a nemzetközi szakértők részletekbe menően vizsgálhatják meg és tesztelhetik az egyes energiatárolási megoldások kémiai jellemzőit, beépíthetőségi lehetőségeit és hatékonyságát. A fejlesztőmérnökök számos kémiai összetétel és alapanyag kipróbálásával kísérleteznek majd a jövő járműveinek lehetséges akkumulátor-prototípusain, hogy megvizsgálják azok szélsőséges körülmények között mutatott viselkedését, tölthetőségi hajlandósságát és fáradékonyságát. Eme házon belül megszerzett, átfogó szakmai tapasztalat a jövő személyautóiban alkalmazott akkumulátortechnológiák folyamatos fejlődését eredményezi, amely minden korábbinál jobb teljesítményt garantál. Saját akkumulátorcella-fejlesztő központja felépítésével a BMW Group olyan részletekbe menő szaktudásra tesz szert, amely a jövőben arra is lehetőséget biztosít, hogy a vállalatcsoport precíz szabványai és technológiai követelményei kikötésével egyes kiemelt beszállítóira is átruházza az energiatárolási megoldások legyártását. A fejlesztőközpont, amelynek szakmai tapasztalata az alapanyag-kiválasztástól és a cellakialakítástól kezdve, egészen az akkumulátortechnológia tömegtermelési és beépítési sajátosságaiig terjed majd, abszolút versenyelőnnyel ruházza fel a vállalatcsoportot versenytársaival szemben. A BMW Group a BMW i divízió jövőbe mutató modellpárosának átfogó kifejlesztése után már most több éves akkumulátorcella-kutatási- és –fejlesztési tapasztalattal rendelkezik. Az akkumulátorcella-fejlesztő központ felépítésével és számos speciális részlege összpontosításával a vállalatcsoport e téren megszerzett szaktudása újabb, minden korábbinál hatékonyabb szintre lép. A legfrissebb, tömegtermelésre érett kutatási eredmények folyamatosan megjelennek majd a tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt gépkocsikban. 2021-ben érkezik a BMW Group hálózatról tölthető hajtásláncainak ötödik generációja A BMW Group már most gőzerővel dolgozik a tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt gépkocsik szívét adó hajtásláncok ötödik generációján, amely az elektromos motor, a váltó, a vezérlőelektronika és a nagyfeszültségű akkumulátor minden korábbinál hatékonyabb együttműködését hozza majd el a jelenbe – a tervek szerint 2021-től. A néhány éven belül tömegtermelésre kész, hálózatról tölthető hajtáslánc egyik legnagyobb előnye az lesz, hogy az elektromos motort, a váltót és a vezérlőelektronikát egy különálló, elektromos meghajtású házban egyesíti, amely kompakt méretei okán nem csupán egyszerűbben beépíthető, de jelentős mértékben könnyebb is lesz a korábban alkalmazott három önálló alkatrészhez képest. Moduláris felépítésének köszönhetően ráadásul a technológia rugalmasan módosítható is lesz, amellyel a BMW Group az összes járműkategóriát, platformot és teljesítményszintet képes lesz saját, hálózatról tölthető hajtásláncával lefedni. Az elektromos motor, a váltó és a vezérlőelektronika egységbe integrálása kevesebb alkatrészt igényel, és mint ilyen, jelentős költségeket takarít meg. A hálózatról tölthető hajtásláncok ötödik generációjának másik legnagyobb előnye, hogy előállításához nem lesz szükség ritka nyersanyagok kitermelésére, amellyel a BMW Group újabb lépést tesz a környezetvédelem és a véges nyersanyagkészlettől független, hosszú távon fenntartható működés felé. A tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt gépkocsik ötödik generációjában minden korábbinál erőteljesebb akkumulátorok gondoskodnak majd az energiaellátásról. Moduláris felépítésüknek és könnyen módosítható méretüknek köszönhetően a nagyfeszültségű egységek bármely járműstruktúrába rugalmasan beépíthetők lesznek, a tömegtermelést végző gyártósorok sajátosságaitól függetlenül. A hálózatról tölthető hajtásláncokban használt nagyfeszültségű akkumulátorok módszeres továbbfejlesztésének köszönhetően a 2021-ben érkező, ötödik generációs hajtásláncok egyetlen feltöltéssel egészen 700 kilométerig kitolhatják a tisztán elektromos meghajtású modellek károsanyag-kibocsátástól mentes, zéró emissziójú hatótávolságát. A plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt, belsőégésű erőforrással kiegészített modellek esetében ez a távolság mindeközben 100 kilométerre nőhet. A BMW Group iparágon belül betöltött innovációs iránymutató szerepe ezzel így újabb mérföldkövéhez érkezik majd. Azáltal, hogy hálózatról tölthető modelljei elektromos motorját és nagyfeszültségű akkumulátorát házon belül fejleszti ki és gyártja le, a BMW Group a tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt modellek mezőnyében kivételesen magas fokú szaktudásra tett szert és felbecsülhetetlen értéket teremtett. A házon belüli tömegtermelés megtervezésével és kivitelezésével a müncheni székhelyű vállalatcsoport abszolút előnyt élvez versenytársaival szemben, szüntelenül biztosítva az újabbnál újabb járműtechnológiák úttörő, csúcskategóriás megoldásait, amelyeket évtizedes rendszertapasztalat és kimagasló költséghatékonyság jellemez. Nagyfeszültségű akkumulátorának moduláris felépítése és jövőbe mutató hajtáslánc-technológiáinak rugalmasan beépíthető alkatrészei garantálják, hogy a BMW Group a jövőben is innovációs úttörőként, más gyártóktól függetlenül haladhat tovább az elektromos mobilitás osztatlan térnyerését megcélzó úton. Könnyedén módosítható, hálózatról tölthető hajtásláncaival a vállalatcsoport 2020-tól a piaci igények függvényében bármelyik modellsorozatát képes lesz belsőégésű erőforrással, tisztán elektromos meghajtással vagy plug-in hibrid hajtáslánccal felszerelni. Az ötödik generációs hajtáslánc a dinamikus menetteljesítmény, a kiváló hatótávolság és a minden korábbinál alacsonyabb saját tömeg egyedülálló kombinációját ígéri, amely az elsőkerék-meghajtású, a hátsókerék-meghajtású és az összkerékhajtású platformok bármelyikébe beépíthető lesz. Mindez azt jelenti, hogy a BMW Group a tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt modellek iránt mutatkozó, 2025-re előirányzott több százezres piaci keresletet is képes lesz maradéktalanul kielégíteni. Nemzetközi gyártási hálózat A BMW Group az európai, az ázsiai, az afrikai és a tengerentúli kontinensen egy rendkívül rugalmas struktúrájú tömegtermelési hálózatot épített ki, amely szükség szerint a hálózatról tölthető modellek iránt mutatkozó globális kereslet változásaira is gyorsan reagál. A vállalatcsoport tisztán elektromos meghajtású és plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt gépkocsijai a belsőégésű erőforrással szerelt modellek gyártósorain készülnek. A BMW Group hálózatról tölthető személyautói világszerte jelenleg tíz gyártási helyszínen látnak napvilágot. A modellekbe szerelt nagyfeszültségű akkumulátorok a németországi Dingolfing, az egyesült államokbeli Spartanburg és a kínai Senjang városokban készülnek. A BMW Group nemzetközi gyártási hálózatán belül a dingolfingi létesítmény az elektromos hajtásláncok elsőszámú fejlesztő- és gyártóközpontja.

Hol vannak már azok az idők, amikor az autó műszerfalán mindössze néhány, s általában valóban komoly problémát jelző fény kapott helyet. A mai járművek szinte már mindenről értesítik a sofőrt, de vajon ismerjük-e ezeket a jelzéseket? Erre kereste a választ legfrissebb kutatásában az Automax. Elsőként az autósok számára az egyik legvészjóslóbb lámpa ismertségét vizsgálták, mely a motor hibáját, illetve ellenőrzésének szükségességét jelzi. Ezt az akadályt a magyar sofőrök jól vették, 100-ból 95-en jelölték a jó választ. Ennél is magabiztosabb eredményt hozott az akkumulátor alacsony feszültségét vagy a töltési problémát jelző lámpa felismerése. Csak minden 200. autós dőlt be annak, hogy az említett fény azt jelzi, hogy a statikus elektromosság kapcsán túlfeszültség észlelhető az elektromos rendszerben. Mérgező anyag az utastérben? Azonnal szálljon ki! A nyitva maradt ajtóra figyelmeztető fény nagyjából minden 50. autós szerint nem erre, hanem az utastérbe jutott mérgező anyagra vagy a szellőztető rendszer hibájára utal. „Az autósok többsége egyébként ismeretlen fény esetén a használati útmutatóhoz fordul, s a hiba függvényében szervizbe látogat, bár akadnak különleges kezelési módok is. Az egyik beszámoló szerint egy autóst még ifjabb korában annyira zavarta a Polski jelzőfénye, hogy kikötötte, nem sokkal később besült a motor” – mondta Nagy Tibor ügyvezető. Vigyázat, növekszik a környezeti nyomás! A gyakran megjelenő figyelmeztetések sorában a legnagyobb félreértést az ablakmosó folyadék hamarosan bekövetkező hiányára utaló fény okozta, itt nagyjából minden 10. autós az esőszenzor aktiválására tippelt, rosszul. A kutatás szerint ugyancsak a problémás területek közé tartozik a különböző világítástípusok visszajelzéseinek felismerése is. Az első ködlámpa bekapcsolására utaló visszaigazolást minden 10. válaszadó helytelenül – tompított fényszóróként – azonosította. Ehhez képest a valószínűleg jóval ritkábban megjelenő légzsákhibára utaló lámpa jelentését betéve tudja a magyar; csak minden 100. autós vélte úgy, hogy a megengedett utazótömegnél nagyobb terhelésre, esetleg növekvő környezeti nyomásra utal. A zárójelekben a helyes válaszok aránya „A jelzőlámpák pontos beazonosítása és a hibaelhárítás a tél közeledtével még fontosabbá válik. Ennek függvényében megdöbbentő az az adat, hogy minden 10. autós műszerfalán jelenleg is folyamatosan világít olyan lámpa, ami valamilyen hibára utal” – tette hozzá Nagy Tibor.

Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfői beszámolója szerint a döntést a kormány november 10-i ülésén hozta. A kabinet azzal indokolta határozatát, hogy az európai országok zömében ennyi a megengedett maximális sebesség a települések határain belül, sőt bizonyos lakónegyedekben csak óránként 30 kilométer.  A kormányhatározattal Ukrajna igyekszik igazodni az európai normákhoz. A kabinet egy másik határozatában azt a rendelkezést hozta, hogy a járművezetők első jogosítványukat csak kétévi időtartamra kapják meg. Ha ez idő alatt kettőnél többször nem mérik be őket óránként 70 kilométeres, vagy annál magasabb sebességgel, továbbra is vezethetnek autót, különben megvonják tőlük a vezetői engedélyt.  A közlekedési balesetek tekintetében meglehetősen rossz Ukrajna statisztikája más európai országokéhoz hasonlítva. A kelet-európai országban napi átlagban kilencen vesztik életüket közlekedési balesetben, köztük egy gyermek. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint egész Európában Ukrajnában hal meg a legtöbb ember a közutakon.  Az ukrán rendőrség statisztikája szerint 2017 első hat hónapjában több mint 76 ezer közúti baleset történt az országban, amelyekben 1337-en vesztették életüket, és mintegy 15 ezren sérültek meg. A hatóságok adatai szerint a legtöbb baleset gyorshajtás miatt következett be.

Végh Bálint, a PwC Magyarország üzleti tanácsadó részlegének menedzsere a Világgazdaság lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ha a beszállítók időben reagálnak a várható változásokra, akkor nyertesei lesznek a folyamatnak. A várható trendek között említette az elektromos és hibrid meghajtású járművek elterjedését, az önvezető autók előretörését, a megosztott autóhasználatot, a folyamatos internetkapcsolatra épülő kommunikációt az autók és más objektumok között, továbbá azt, hogy a mostaninál sokkal gyakrabban, akár évente tűnnek majd fel új modellek. A beszállítók számára mindezek egyebek között azzal a hatással járnak, hogy az üzlet kevésbé lesz tervezhető. Ezt időbeni felkészüléssel, stratégiai gondolkodással, a piaci kihívásokra adott rugalmas reagálással tudják ellensúlyozni, és ha képesek lesznek alkalmazkodni az új trendekhez, akkor a piac nyerteseivé válhatnak - emelte ki a PwC Magyarország szakértője.