Folytatódnak kalandjaim, ahol igyekszem minél több kínai márkával megismerkedni, és tágítani látókörömet a kínai típusok kapcsán, amik ma már akkora volument és zajt képviselnek az európai piacokon is (különösen Magyarországon), hogy egyszerűen nem tehetjük meg, hogy szó nélkül elmenjünk mellettük. Szóval a Dongfeng, a Leapmotor, a Geely, az Omoda és a Jaecoo után most eljött az idő, hogy végre megismerkedjek a gyártóval, amelyik akkumulátor gyártással kezdte, majd piaci alapon lett Kína legeladottabb autómárkája és legnagyobb autó exportőrje. A modernkori kínai 'Big 4' egyike. Ez a BYD, aminek a logója egyre több helyen kúszik be az életünkbe, anélkül, hogy ezt észrevennénk (legyen az buszon, szájmaszkon, rendőrautón, vagy most éppen a ferihegyi irányítótornyon), és ami Szegeden szeretne gyártósort nyitni, hogy innen lépjen következő szintre az európai terjeszkedése.
Pedig a BYD már most is az egyik legkomolyabban vehető, legharsányabb kínai gyártó itt Európában, szóval nyilvánvalóan kíváncsi voltam, hogy mi a titkuk. Ennek megértésében a crossover kínálatuk legkisebb tagja, az Atto 2 volt segítségemre, ami, mint minden BYD modell, természetesen tisztán elektromosként kezdte nálunk a karrierjét, ám a piaci igények változására (és az európai villanyos részesedés stagnálására) reagálva csakhamar átalakították plug-in hibriddé. Anélkül, hogy ennek bármi kárát látta volna az ergonómia, ami nem kis szó, hiszen a legtöbb nagy gyártónak nehezére esik ezt megugrania manapság. Még mindig 425 literes a csomagtartó és a hátsó lábtérből sem vettek el: maradt a lapos, alacsony padló, valamint a teljesértékű lábfejtér az első ülések alatt.
Ezzel a lépéssel egyébként az Atto 2 DM-i (ez a Dual Mode Intelligent-re utal, amit a kínai gyártók viszonylag egységesen használnak a PHEV-ekre) a piac egyik legkisebb PHEV-je. Méretben épp a kisautó alapú és a kompakt crossoverek közé ékelődve. Kvázi közvetlen versenytársat állítottak a Toyota C-HR PHEV-nek, hiszen egyelőre mások nem igazán próbálkoztak még alkalmazni a konnektoros hibrid technológiát ebben a szegmensben, talán épp az árképzés miatt. Amivel itt nem lesz gond, hiszen kereken 10 millióról indít a 166 lovas Atto 2 DM-i, míg a mi 212 lóerős változatunk 11,2 millió forint, alapáron tetőablakkal, remek tapintású műbőr kormánnyal, elektromosan állítható, fűthető vezetőüléssel, 360 fokos kamerával és mi egyébbel. Szóval a belepakolt tartalom, mint a legtöbb kínai gyártónál, itt is rengeteg. Ám most először ezek ténylegesen hasznosak is.
Észrevehető ugyanis néhány trend, ami az összes kínai gyártónál ugyanúgy érvényesül, és úgy tűnik, a BYD sem kivétel ezek alól. Ilyen például, hogy mindenki ugyanazt a Qualcomm hardver csomagot és biztonsági rendszer arzenált vásárolja meg, ezért minden kínai autóban ugyanazzal a Snapdragon infotainment rendszer template-tel és sofőrsegéd csomaggal találkozunk. Kulturális különbség még például, hogy mindegyikben fejedelmi a hátsó lábtér (még így Atto 2 méretben is), ám korlátozott a csomagtér kapacitás, ami abból jön, hogy ők a nagyvárosokban olyan autókban is alkalmaznak sofőröket, amikre mi nem is gondolnánk. Aztán mindegyiknek kemény, pattogós a futóműve a közutakon, cserébe remekül viselkednek terepen. Egy ennyire központosított országban persze ez kevésbé meglepő, de azért mégis az számomra, hogy mennyi, kvázi független autógyártó csinálja ugyanazt, ugyanúgy Kínából.
Ugyanakkor túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyik tökéletesen egyforma, és ha vezettél egy kínai autót, akkor vezetted az összeset. Erre a legjobb példa a BYD Atto 2. Hiszen, igen, ez is egy furcsán magas építésű arányú autó, ám ettől még remekül fogja az utat, kifejezetten kiegyensúlyozott és közvetlen a vezetési érzete, és kiváló a térérzet a kabinban. Ráadásul inkább előny, mint hátrány, hogy tényleg magas a padló, így könnyebb a beszállás is (ráadásul itt az ajtók befedik a küszöböket is, így nem lesz koszos a nadrágunk beszálláskor). Aztán az is igaz, hogy ugyanazt a digitális műszercsoportot, valamint menü és gomb elrendezést találjuk az Atto 2 képernyőin, mint az összes másik kínai modellben, ám a BYD az egyetlen, amelyik sikeresen integrálta a Google-t az infotainment rendszerébe, és elvégezte a szoftveres mérnöki munkát, hogy az autóhoz hangolják a biztonsági rendszereket. Oké, az éberségfigyelő még mindig egy kicsit túlbuzgó, de legalább a sáv- és távolságtartás itt megbízhatóan működik.
Aztán persze van különbség hajtáslánc tekintetében is. Itt is egy 1,5 literes, négyhengeres szívómotor adja a hajtás gerincét, de nem duplakuplungos automatához kapcsolva, hanem fokozatmentes CVT-hez, ami sokkal hatékonyabban kiszolgálja az elsősorban soros hibridként működő PHEV hajtásláncot. Ahogy a legtöbb kínai gyártónál, itt is a villanyos oldal hangsúlyos, jelen esetben egy 197 lovas villanymotorral, amit egy saját gyártású, 18 kWh-s, tehát viszonylag nagy, ám csak 6,6 kW-tal tölthető Blade LFP akkumulátor táplál. A benzinmotor leginkább generátor szerepet lát el, tehát amikor 20%-ig merül az akksi, akkor a háttérben egyhangúan búgva igyekszik tölteni az akkumulátort, hogy elsősorban villanyról történjen a hajtás. Nálam kétszer is kereken 100 km-t tett meg eddig a töltöttségi szintig merülve, ami egészen kiváló 14,4 kWh-s fogyasztásnak felelne meg, majd további 800 km feletti hatótáv várt benzinről hajtva.
Ami őszintén meglepett, hogy mennyire jó vezetni! Mennyire kellemes vele együtt élni. Selymes és lineáris a gyorsítás, a fékezés, a kormányzás, egyszerűen minden. Magától értedődően összehangolt. Ilyennek kéne lennie minden PHEV-nek. Miközben a 212 lóerős rendszerteljesítmény bőven elég erőtartalékot jelent jelentősebb gyorsításokhoz is. A külső meglehetősen általános, de ez ne tévesszen meg senkit! Hétköznapi megjelenése ellenére az Atto 2 egy minőségi termék, amit élvezet vezetni. A parkolóban nem biztos, hogy észreveszed, pedig beülve a szegmens egyik, ha nem a legjobb építési minőségével, anyaghasználatával találkozunk, finoman csukódó ajtókkal és finoman kattanó gombokkal, tekerőkkel – amikből egyébként jutott elég a kabinba, szóval nem indultak el a teslai úton. Tényleg kényelmesek az ülések, nem kell előrehajolni a kijelzőért, egyszerűen kiváló az ergonómia. Ez messze a legjobb, legfelkészültebb kínai autó, amit valaha vezettem. Pedig a BYD kínálatának alsó feléről érkezik, szóval ezek után őszintén kíváncsi vagyok, hogy mire képesek nagyobb méretben.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!