Ennek értelében a fővárosi taxik az eddigi maximált ár helyett fix viteldíjjal fuvaroznak. Ennek alapdíja 450 forint lesz, kilométerenként 280 forintot, várakozásnál pedig percenként 70 forintot kell fizetni. A jelenlegi maximált árat 1998-ban vezették be, ez 300 forintos alapdíjat, 240 forintos kilométer- és 60 forintos percdíjat állapított meg. Emelt tarifaktegóriában 420 forintos alapdíjat, 336 forintos kilométer- és 84 forintos percdíjat számolhatott fel legfeljebb a taxis.    A szeptember elsején életbe lépő új taxirendelet nyomán eltűnnek a kedvezmények, így a ferihegyi repülőtérre utazóknál használt transzferdíj, és a szerződéses partnereknél alkalmazott kedvezményes tarifa is.    A rendeletben szerepelnek a taxik küllemére vonatkozó előírások is, 2014 augusztus végéig minden taxinak sárgának kell lennie. At autók színváltása az éves droszthasználati engedélyek lejártával fokozatosan történik, új engedélyt már csak sárga taxik kaphatnak.    A műszaki előírások csak később lépnek életbe: azokra, akiknek a rendelet április 18-ai kihirdetésének napján volt engedélyük, 2014. január 15-éig nem vonatkoznak az autó korhatárára vonatkozó szabályok, január 16. és 2015. június 30. között legfeljebb 15 éves autóval is taxizhatnak. A rendeletben szereplő 10 éves korhatári megkötést rájuk csak 2015. július elsejétől kell alkalmazni. Azok viszont, akiknek a rendelet kihirdetésének napján nem volt érvényes taxiengedélyük, csak 10 évnél fiatalabb autóval kezdhetnek taxizni.    A járművek teljesítményére, környezetvédelmi besorolására, csomagtartóméretére vonatkozó rendelkezéseket szintén csak 2015. július elsejével kell alkalmazni azok esetében, akiknek április 18-án, a kihirdetés napján volt taxiengedélyük.

    Franciaországból, Dijonból 37 Van Hool A330 CNG típusú jármű érkezik a magyar fővárosba, miután ott - a villamosvonalak fejlesztése mellett - a megmaradó flottát hibridbuszokra cserélik. A A330-as 12 méter hosszú szóló, alacsonypadlós, háromajtós, városi kivitelezésű, légkondicionálóval ellátott típus, motorja sűrített földgázzal üzemel, amely kevesebb káros anyagot bocsát ki és halkabb, mint a dízelüzemű buszok.  A Budapestre érkező járműveket 2005 és 2009 között gyártották, és a BKV mintegy 8 millió forintos darabáron jut hozzájuk.    A Mercedes-Benz O530-as Citarókból 2012-ben 31 darab érkezett a BKV flottájába, most újabb kilenc darabot szereznek be Németországból és Norvégiából. A közlemény szerint a Frankfurtból és Oslóból érkező típus a korábbiakkal műszakilag megegyezik: szintén 12 méteres, alacsonypadlós, klímaberendezéssel felszerelt, háromajtós járművek, amelyeket 24 millió forintos darabáron vesznek meg. Az árban már benne van a Magyarországra szállítás, a vizsgára felkészítés és a forgalomba helyezés költsége is.    A járműveket Budapestre érkezésük után elektronikus jegykezelőkkel, a Futár utastájékoztatási rendszer fedélzeti elemeivel is felszerelik, és megkapják az égszínkék fényezést is. A tervek szerint a buszok 2014 elejétől állhatnak forgalomba. A beszerzések - honosítással együtt számított - egy buszra eső teljes költsége nagyjából megegyezik a 18-19 éves buszok vázfelújításának költségével.    A Főpolgármesteri Hivatal ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a beszerzések nem helyettesítik az új járművek beszerzését, de a jövőben is indítanak tendereket jó állapotú, alacsonypadlós, használt autóbuszok beszerzésére, mivel az elmúlt két évben vásároltak megfeleltek az elvárásoknak.

A vadonatúj alumínium dízelmotor-család első tagja, az 1.6 CDTI, egyszerűen a legjobb és legtisztább, amelyet valaha is gyártott az Opel. Később a Zafira Tourer után sokféle egyéb Opel modellben is felváltja a jelenlegi 1.7-literes, kisebb teljesítményű turbódízelt és a 2.0-literes dízelt – sőt még erősebb változatai is készülnek majd.Az első kivitelében 100 kW/136 LE teljesítményt és 320 Nm nyomatékot kifejtő kompakt, négyhengeres gép 85 LE/liter fajlagos teljesítménye mindent ver ebben a lökettérfogat-kategóriában. Ugyanilyen kimagasló a gazdaságossága: a 4.1 l/100 km osztályelsővé teszi a Zafira Tourert, a CO2 emisszió pedig mindössze 109 g/km. Az autós szempontjából hab a tortán, hogy minden vetélytársánál finomabban is működik a motor, amelynek zaját és rezgését finomhangolással mérsékelték. Az Opel BlueInjection kipufogógáz-kezelése pedig hozza az Euro 6 emissziós értékeket – az 1.6 CDTI olyan tiszta, mint egy benzinmotor.A Torinóban, Rüsselsheimben és az Egyesült Államokban dolgozó GM-fejlesztőcsapat munkájával létrehozott 1.6 CDTI megfelel a csökkentett méretű, de erős motorokat igénylő ügyfelek kívánságának. A „közepes”, 1.5 - 1.8 literes dízel kategória versenyébe száll be, amely a leggyorsabban növekszik a piacon.Kategóriaelső: kivételes teljesítménysűrűségAz Opel új 1.6 CDTI motorját arra tervezték, hogy a lehető legkevesebb gázolajból a lehető legnagyobb energiát hozza ki, és fogyasztása valamint teljesítménye egyedülállónak számít. Fejlett vezérlőkészülékének szabályozó funkcióira több mint 150 szabadalmat jelentettek be fejlesztői a General Motorsnál. A jövőben valamennyi négyhengeres dízelhez felhasználják majd.A 3500 – 4000/percnél 100 kW/136 LE teljesítményt és 2000-nél 320 Nm nyomatékot leadó 1.6 CDTI teljesítménykarakterisztikája megfelel egy jóval nagyobb motorénak. Titka a nagynyomású, közös nyomócsöves befecskendezés, a zárt hurkú égésszabályozás és a változó geometriájú turbófeltöltő (VGT). A befecskendező fúvókáknál 2000 bar a nyomás, 25 százalékkal nagyobb a típuselődénél, a dózist munkaütemenként akár tíz kis adagra osztják el. Ezáltal jó a porlasztás és a keverékképzés, ami végső soron nagy teljesítményt eredményez. A zárt hurkú égésvezérlés folytonosan, finoman hangolja a befecskendezést: az izzítógyertyákban elhelyezett, gyors működésű, nyomásálló piezo-nyomásérzékelők küldenek valósidejű jelentést az égés minőségéről. Ezáltal gyorsabban és precízebben lehet állítani az üzemanyag-ellátást, mint jellegdiagramos vezérléssel.A változó geometriájú turbó (VGT) csúcsnyomása 1.7 bar, a levegőt töltőlevegő-hűtőn át szállítja a motornak. Állítható turbinalapátjainak köszönhetően bármilyen fordulatszámnál gyorsan, simán és határozottan reagál. A tartósság érdekében vízhűtéses.Fejlett felépítés: alumínium csökkenti a súlytA szokásos öntöttvas helyett alumínium alkalmazásával csökkenteni a motorblokk súlyát újdonság volt az Opel dízelmotor tervezőinek, de megérte a munkát: az alumínium csapágylétrával és hengerfejjel együtt több mint 20 kg súlyt takarítottak meg.  A 180 bárt elérő égési nyomáscsúcsok elviselése és a zajsugárzás csökkentése érdekében precíz, többmagos öntési eljárással gyártják a blokkot. Az anyagot végeselem-módszerrel koncentrálták oda, ahol valóban szükség van rá.A főtengelyt hordozó, öntöttvas-betétekkel erősített, alumínium présöntvényként előállított csapágylétra keresztbordázata tovább szilárdítja a hengertömböt.A lánchajtásos, felülfekvő, a súlycsökkentés érdekében üreges vezértengelyek hengerenként négy szelepet működtetnek, hidraulikus hézagállítású, kis súrlódású görgős himbák útján. Az alternáló tömegek csökkentése érdekében alumíniumból készült dugattyúk laposan homorú feneke segíti a hatékony égést, hűtésüket olajsugár biztosítja. A négy ellensúlyos főtengely és a hajtókarok anyaga kovácsolt acél.Tiszta működés: szelektív katalitikus redukció, Euro 6A Zafira Tourer új 1.6 CDTI-je olyan tiszta, mint egy benzinmotor, teljesíti az Euro 6 emissziós standardot, ami az Opel BlueInjection szelektív katalitikus redukciójának (SCR) köszönhető. A BlueInjection egy utókezelés, amely eltávolítja a nitrogénoxidokat (NOx) a kipufogógázból, és a jövőben valamennyi nagyobb dízelmotoros Opelban alkalmazásra talál. Úgy működik, hogy minimális mennyiségű AdBlue® adalékot (karbamid vizes oldata) fecskendeznek be a kipufogógázba, a dízel részecskeszűrő (DPF) és az SCR katalizátor közé. Az oldat azonnal átalakul ammóniává (NH3), amelyet elnyel az SCR katalizátor, majd a gáz nitrogénoxid (NOx) tartalma reakcióba lép az ammóniával, és ártalmatlan nitrogén, illetve vízgőz keletkezik. A benzinkutaknál és az Opel márkakereskedésekben kapható AdBlue oldat külön tartályának betöltő nyílása a Zafira Tourer tanksapkája mellett található.

    Az operatív programokra szánt források elosztásával minden oldal egyetértett. A civilek arra hívták fel a figyelmet, hogy a civil és nonprofit szektort is a gazdaság tényleges szereplőjének kell tekinteni, míg a munkavállalók a foglalkoztatás bővülésének fontosságát, a munkaadók pedig a gazdasági növekedés elsődlegességét hangsúlyozták.    Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte: a 2014 és 2020 közötti időszakban mintegy 7300 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra a kohéziós és a strukturális alapokból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország augusztus elején a tagállamok közül elsőként kapott visszajelzést az Európai Bizottságtól és főigazgatóságaitól a források tervezéséről szóló Partnerségi Megállapodás első változata kapcsán, ezzel lezárult az egyeztetés egy fontos szakasza. Ezzel párhuzamosan, július közepétől a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára is felkerült a megállapodás első változata, amelyet véleményezni lehet - mondta Cséfalvay Zoltán.    Szavai szerint novemberben elkészülhetnek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Partnerségi Megállapodás formális benyújtását még az idén, addig pedig a megállapodás társadalmi egyeztetése zajlik.    Cséfalvay Zoltán kiemelte: Magyarország fő célja, hogy a 2014-2020 között érkező forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa, ezért a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Kifejtette, hogy új eszközök is megjelennek a tervezés során: pénzügyi eszközökre erősebben szeretnének támaszkodni, vagyis nemcsak vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő, vagy részben visszatérítendő támogatásokra (például kedvezményes hitel vagy garancia) is fokozottabban alapoznának. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció területén, és az energiahatékonysági beruházásoknál számolnak ilyen pénzügyi eszközökkel - jelezte az államtitkár.    A legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1200 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között; ez az összeg duplája a jelenleginek. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány - ismertette Cséfalvay Zoltán. Elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását. Kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni.    Apró Antal Zoltán, a civil oldal képviseletében kifejtette: Magyarország méltányos fejlesztési forrásokkal számolhat a 2014-2020-as időszakban, amit nem minden tagállam mondhat el magáról. Kiemelte, kedvezőbbé vált a forrásokat fogadni képes gazdasági klíma is, Magyarország kikerült a recesszióból. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a civil szféra forráshiányos helyzetbe került az utóbbi három évben. Úgy vélte, a civil és nonprofit szektort a gazdaság tényleges szereplőjének kell tekinteni, és a Partnerségi Megállapodás esélyeket hordoz magában a legkülönfélébb társadalmi és partnerek közötti gazdasági és társadalmi szinergiákra.    Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jelezte: a tematikus célkitűzésekkel és a forrásallokációval a tudományos oldal egyetért, a megújuló energia részarányának 15 százalékra történő emelése kapcsán azonban vannak kételyei, ugyanakkor itt is fontos szerepet játszhat a kutatás-fejlesztés és az innováció. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal képviseletében kifejtette: mindenkinek közös érdeke, hogy a gyorsan és hatékonyan használja fel az ország a forrásokat. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célkitűzéseket támogatni tudja az oldal, ugyanakkor a foglalkoztatottság 75 százalékra történő emelését 2020-ig nem tartja elérhető célnak Magyarországon.    A munkavállalói oldal azt szeretné, ha az uniós források a tartós, fenntartható, biztonságos, és megfelelő jövedelmet hozó foglalkoztatás bővüléshez járulnának hozzá Magyarországon- mondta Pataky Péter. Úgy vélte, több forrást kellene szánni a munka világában a keresleti oldal ösztönzésére, valamint a biztonságos és egészséges munkahelyek megteremtésére. Az MSZOSZ elnöke kiemelte: növelni kell a visszatérítendő eszközök arányát.    Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke kifejtette: gazdasági növekedés nélkül érdemben nem bővülhet a foglalkoztatás sem, ezért a munkaadói oldal egyetért azzal, hogy a forrásokat a gazdasági növekedés elősegítésére kell használni. A munkaadói oldal fontosnak tartja a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatását, de bővíteni kell mozgásterüket is. Úgy vélte, a MNB növekedési hitelprogramja is segíthetne a kkv-knak az önrész könnyebb előteremtésében. Paszternák Tamás az egyházi oldal képviseletében hangsúlyozta, ők is elfogadhatónak tartják a kereteket és forrásokat. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházak is foglalkoztatók, vagyis fontos a támogatásuk.