Egyszer, még 2016 környékén, egy villanyautós felháborodva javított ki engem: az nem váltókar, hanem menetirány választó. Eleinte túlzásnak éreztem átnevezni az autó egyik legalapvetőbb alkatrészének az átnevezését, de be kellett ismernem, hogy az elektromos autókban tényleg helytállóbb elnevezés a menetirány választó, hiszen sebességi fokozat (legtöbbször) nincs, csupán azt döntjük el, hogy előre vagy hátra akarunk menni. Csak erősebb elektromos autókban jellemző, hogy van egy vagy több áttétel, hogy kevesebbet forogjon a villanymotor. Minden a hagyományos váltókarok ellen szól manapság. Egyrészt a legtöbb gyártó kivezeti a hagyományos kéziváltókat, mert egyre kevesebben vásárolják őket, így már kevésbé éri meg őket kínálaton tartani. Aztán ott van a korábban említett villanyautózás, ami nem igényel váltást – de lassan fékezést sem, köszönhetően az egypedálos üzemmódoknak. Arról nem is beszélve, hogy egyre több autóban fly-by-wire, tehát fizikai helyett elektronikus a kapcsolat a váltó és a kapcsolója között. Ez pedig több játékosságot enged mind a mérnököknek, mind a dizájnereknek, hogy a középkonzolt több hasznos funkcióval lássák el a korábbi hatalmas váltógomb helyén. Ugyanakkor az utóbbi években kissé elszabadultak a dolgok. Egyesek a tekerőkapcsolók mellett voksoltak, mások a gombsor mellett, míg megint más gyártók fizikai gomb nélkül, csak a kijelzőn engedik a menetirány választást. A legvadabb megoldás egyelőre a Genesistől jött, akiknél egy világító, karcolt üveg, 180-fokban forgó gömb rejti a váltót, míg a Chrysler elkövette azt a banális hibát, hogy egy hangerő állító gomb kinézető tekerőt gondoltak a váltógomb helyére, ráadásul közvetlenül a rádió tekerője mellé, ezáltal nagyon könnyen összekeverhetőek. Ezek az új megoldások egytől egyik szörnyűek – állítom ezt úgy, hogy 10 éve vagyok autós újságíró, és volt lehetőségem számtalan megoldást próbálni. Nem hallottam még olyan felhasználót, aki elégedett lett volna a legelterjedtebb gombsoros vagy tekerős menetirány választókkal. Ugyanis azt igénylik, hogy odapillants, mielőtt választanál, ráadásul érezhetően lassabb a menetirány módsítás így, mintha egy kart szimplán előre vagy hátra tolnánk – mint régen. Mostanra a Volkswagen is felismerte és beismerte, hogy túl sok dolgot költöztettek a digitális képernyőkre, így visszatérnek a fizikai gombokhoz, ahogy a japán és koreai gyártók is újra-újra beiktatnak fizikai gombokat olyan modelleknél, amikből már egyszer kiszedték. Ők azok a gyártók, akik hallgatnak a vásárlóikra, de nem csak rájuk, hanem az Euro NCAP-ra is, akik szerint a túlgondolt menetirány választók akár veszélyforrások is lehetnek. Erre az amerikai NHTSA is felhívja a figyelmet, kiemelve egy esetet, ahol egy Rivian R1S tulajdonos nem ismerkedett meg mélyebben autójával, és véletlenül hátramenetbe váltott, amikor szerette volna deaktiválni az adaptív tempomatot. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Gólyaláb, hattyúnyak a futóműben, fészek a csapágynak, lóerő a teljesítményre, légterelő szárny a sportkocsira, megannyi természetből átvett név, forma az autók szerkezetében, alakjában. A repülőkhöz hasonlóan sokáig a gépkocsiknál is a cseppformát tartották ideálisnak a légellenállás szempontjából, de változott a sorrend, mert a tervezők szerint már a pingvin forma az ideális. Nem mai ötlet a természet utánzása, Ikarus és Otto Lilienthal is madárszárnyakhoz hasonló eszközökkel próbált meg repülni. 1490-ben Leonardo da Vinci ezt írta naplójában: „Az ember megfelelő szerkezet és nagyméretű szárnyak segítségével, a légellenállás ellen dolgozva a levegőbe emelkedhet”. A hajó- és repülőgép építők is sokat merítettek a természettől, az amerikai légierő mérnökei 1958-ban külön bionikai részlegben azon dolgoztak, hogy a természetből adaptált ötletekkel minimálisra csökkentsék az energiaveszteséget. A gumigyártók a téli abroncsok kapaszkodóképességét javították karomszerű mintázattal. A Mercedes fejlesztői a tágas belső tér és kedvező közegellenállás miatt választották mintául a bőröndhalat. Az Indiai- és Csendes-óceánban, északon a Vörös-tengertől Tuamotuig, Japánig és Hawaii-szigetekig, délen a Lord-Howe-szigetekig és a dél-afrikai Kapprovinzig előforduló Ostracion cubicus ihlette a nevében is természetre utaló Bionic tanulmánymodellt. A trópusi bőröndhal, vagy dobozhalnak nagy térfogata ellenére is csekély a közegellenállása, miközben minimális energiával is kitűnő a manőverező képessége. A 2005-ben bemutatott Mercedes tanulmánymodellre a mérnököknek csak részben sikerült kedvező átörökíteni az előnyös tulajdonságokat: a kissé esetlen fazonú Bionic szélcsatornában és vízben mért közegellenállási tényezője 0,19 cW volt, ami alakjának és minimális súrlódású felületű fényezésének is köszönhető. Az autó szerkezetét is az Ostracion cubicus csontvázáról mintázták, ezzel a hasonló méretű hagyományos autóhoz képest a karosszéria merevsége 40 százalékkal nőtt, miközben a jármű tömege és fogyasztása 30 százalékkal csökkent. Több ezer szimulációval 65 százalékkal javult légellenállása a hasonló méretű - 4,24 méter hosszú, 1,82 méter széles és 1,59 méter magas - négyüléses kompakt autókhoz képest, de nem sikerült legyőznie a mintául szolgáló halat: a Bionic légellenállási együtthatója 0,19 cW, de ez az érték messze elmarad a bőröndhal 0,06-os indexétől. A Mercedes később is alkalmazta a bionikus technológiát a futurisztikus és gondolatolva Vision AVTR tanulmánymodellen. A Las Vegasban bemutatott show-car utasterében nincsenek kapcsolók, az autót hangvezérléssel vagy érintéssel lehet utasítani. Az önvezető jármű kerekeink különlegessége, hogy képesek színt váltani, ezzel is jelezve, hogy előre, hátra vagy harminc fokban elfordítva oldalazva közlekedik. Az elektromos energiát tároló egység tengervízből párolt sóoldatból és mezőgazdasági hulladékból előállított grafénből készült. Az AVTR 110 kilowattos akkupakkja egy töltéssel 700 kilométeres útra elég. Az egyik látványelemnek funkciója is van: a tető hátsó részén kialakított hatszögletű légterelőkkel menet közben változtathatók az AVTR aerodinamikai tulajdonságai, például a tapadást növelő leszorító erő. A torinói Viberti cég 1956-ban, a Genfi Autószalonon mutatta be Arany Delfint (Golden Dolphin): a vízi állat formájú busz farába 400 lóerős, Fiat gázturbinás hajtásláncot építettek. A műanyag-kompozit karosszériás jármű foteljeiben a vezetőn kívül 18-an utazhattak akár kétszázas tempóban, de a látványos jármű megmaradt egykének, viszont makettként, modellként milliós darabszámot ért el. A pingvin formát preferálta a világ legtakarékosabb sorozatgyártású közúti autójának bemutatóján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Martin Winterkorn professzor, a VW konszern akkori elnöke. A hálózatról tölthető kétüléses (plug-in) hibrid ötven kilométernyi hatótávot kínált tisztán elektromos hajtással, majd további nyolcszázat dízeles üzemmódban. Az iparából már visszavonult professzor szerint mindig is fontos volt volt a bionika a járműtervezésben, legyen az vízi, légi, vagy földi. Jelentős szerepe volt abban is, hogy az VW XL1-es autó fogyasztását 1 liter alá nyomják, hogy a szélcsatornás teszteken 0,189 cw lett az autó optimalizált légellenállási mutatója. Ez többek között a kicsi homlokfelületnek, a külső tükrök nélküli kamerás visszapillantó rendszernek, a karosszéria minimális nyílásainak és a 795 kilós tömegének köszönhető. A legújabb kutatások már egy kicsinyke és lassú élőlény különösen erős anyagát próbálják elemezni, utánozni és átemelni a járműiparba: a csészecsiga parányi fogai különleges vastartalmú ásványt, goethitet tartalmaznak, ami miatt rendkívül kopásállók, így az állat a sziklák felszínéről is lerágja táplálékát. Fotók: Mercedes, Viberti, VW AG További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A vállalkozás nem tudott megállni a saját lábán, a kudarcot a rossz árképzéssel és marketinggel magyarázzák, s részben azzal is, hogy az elmúlt hetekben drasztikus mértékben csökkent az új autók iránti kereslet Orosországban. A szaksajtóban az elmúlt hetekben többször felröppentek hírek arról, hogy a szentpétervári vállalkozás bajban van, mert a telepén közel 7-10 ezer eladatlan autó halmozódott fel. A legfrissebb hírek azonban már arról szólnak, hogy az üzemben leállt a gyártás, és már nem is várnak összeszerelendő részegységeket a kínai donorgyártól, a Cherytől. Merthogy az Xcite modelljei mindenestül Chery-alapokon nyugszanak, és abban a szentpétervári gyárban szerelik össze őket, amely korábban a Nissané volt, s amely az ukrajnai háború kitörése után távozott Oroszországból. A Nissan távozása után, 2023-ban a pétervári gyár először az AvtoVAZ-hoz került, majd az államé lett, bár elve az AvtoVAZ is közvetve állami kézben van. Az utóbbi időben kérdések merültek fel a vállalat tulajdonviszonyaival kapcsolatban, miután a Xcite modelljeiet az AvtoVaz márkakereskedéseiben kezdték forgalmazni. Az Xcite első modellje az X-Cross 7 crossover volt, amely gyakorlatilag az orosz piacon kapható Chery Tiggo 7 Pro klónja. A nemrég bemutatott hétüléses  X-cross 8 pedog nem más, mint az oroszországi viszonyokhoz adaptált Chery Tiggo 8, amelytől igen nehéz megkülönböztetni, mert kísértetiesen hasonlít rá.  

Fotók: Porsche A Porsche Macan Turbo hajtástechnológiás 850 Fantom Air elektromos sportcsónakja továbbra is felhívja magára a figyelmet – nem csak a vízen, hanem az iparág vezető díjátadó ünnepségein is. Két innovatív, hagyományos cég együttműködésének eredményét – a hajótest és a fedélzet az osztrák Frauscher hajógyárból, a hajtás és néhány dizájnelem a Porsche sportautó-gyártótól származik – a szakértők és a szakújságírók igen dicsérik. A világ legnagyobb hajó- és vízisport-vásárán, a „boot Düsseldorf 2025”-en a Frauscher x Porsche 850 Fantom Air az „Év motorcsónakja” lett az „Elektromos” kategóriában az elbűvölő zászlóshajók éjszakáján. „A Frauscher és a Porsche kombinációja a legmagasabb szintű mérnöki munkát eredményezi” – vélekedett a zsűri. Michael Frauscher, a Frauscher hajógyár vezetőségének tagja Jörg Kernerrel, a Macan sorozat vezetőjével együtt vette át a díjat. „Az eFantom képes forradalmasítani a hajózás világát” – mondta Kerner. „Az elektromobilitás a vízen is egyre fontosabbá válik. A Frauscherrel együtt sikerült mércét teremtenünk ebben a szegmensben a Porschére jellemző e-performance segítségével. Örülünk, hogy ezt két első osztályú díjjal jutalmazták.” Norman Bauer, Florian Helmberger, Jens Winterfeld A legjobb hajók díja átadásán Berlinben Még 2024 novemberében a „Best of Boats Award” díjat a „Best Electric” kategóriában – egyben Európa egyik legrangosabb motorcsónakjaként – a Frauscher x Porsche 850 Fantom Air kapta a berlini „Boot & Fun” rendezvényen. A „Best of Boats Award” zsűrije a „Best of Boats Award” vezető európai autógyártóból, valamint az USA-ból, a The USA-ból áll. „Az osztrák Frauscher hajógyár az elektromos hajóépítésben hagyományaikkal ötvözi a két világ legjavát: a Frauscher x Porsche 850 Fantom Air az első elektromos hajó, amely egy gyors, elegáns nappali cirkáló teljesítményét modern elektromos hajtással ötvözi.” Az osztrák-német együttműködés már egy második terméket is készített: a Frauscher x Porsche 850 Fantom a „boot Düsseldorf 2025” rendezvényen a világpremierjét ünnepelte, mint egy klasszikus, zárt előtetővel és kabinnal rendelkező hajó – természetesen a Macan Turbo hajtásarchitektúrájával is.