Révész Máriusz elmondta: a fejlesztések koordinálása érdekében döntöttek arról is, hogy a tárcán belül külön kerékpáros főosztályt hoznak létre. A várhatóan őszre megalakuló főosztály élére a kormánybiztos Berencsi Miklóst javasolta. A kiemelt állami fejlesztések közé sorolta Révész Máriusz a Budapest-Balaton kerékpárút fejlesztését, a Balatont a Kis-Balatonnal összekötő kerékpárút fejlesztését, a Balatoni bringakör komplex fejlesztését, a Tisza-tó körüli kerékpárút hiányzó szakaszának kiépítését, valamint az Eurovelo 6 útvonal Rajka-Dömös, Szentendre-Budapest, Dunakeszi-Budapest, Budapest-Érd-Százhalombatta szakaszainak komplex fejlesztését. A fejlesztésekhez szükséges pénzt uniós és hazai források biztosítják, többsége 2018-ra megvalósulhat - mondta. Emlékeztetett: az elmúlt években számos kerékpárút fejlesztésről döntöttek - így közel ezer kilométernyi út épült meg 2007-2014 között uniós, és több száz kilométer hazai forrásból. A fejlesztéseket azonban nehezítette, hogy nem volt egységes az irányítás a szerteágazó területek - önkormányzatok, minisztériumok, civil szervezetek vagy hatóságok között. A kiemeltté nyilvánított beruházásoknál a közbeszerzéseket követően jövő nyáron lehet átadni a területet a kivitelezőknek. Ezért döntött a kormány arról, hogy kormánybiztos kinevezésével gyorsítják fel a fejlesztéseket, amit a tárcán belül létrejövő kerékpáros koordinációs főosztály is segíteni fog - tette hozzá. Révész Máriusz kitért arra is, hogy az eddig megépült kerékpárutak önkormányzati fenntartása is megoldatlan volt. Előkészítés alatt van az a döntés, hogy a Magyar Közút vegye át a kerékpárutak működtetését és fenntartását. A tervek véglegesítése előtt a legfontosabb kerékpáros szakmai és civil szervezetekkel - Magyar Kerékpárosok Szövetsége, Magyar Kerékpárosklub, Kerékpáros Magyarország Szövetség - is egyeztetnek. A legfontosabb célok közé sorolta a turizmust is támogató kerékpárút-fejlesztések előkészítése és végrehajtása mellett a kerékpáros szolgáltatások fejlesztését, a táblázás egységesítését. Elmondta: 2018-ig országos turisztikai kerékpárút fejlesztési programot is kidolgoznak. Az országszerte egységes turisztikai útirányjelző táblarendszer kialakítását ősszel kezdenék el, hogy az a Bejárható Magyarország program információs rendszeréhez is illeszkedjen - tette hozzá. Berencsi Miklós a kerékpárutak működtetésének rendezését emelte ki, azt, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-n belül megjelenik a kerékpározás területe. A Közlekedési Koordinációs Központ már kidolgozott javaslata szerint a kerékpárforgalmi hálózat országos, regionális jelentőségű szakaszait, illetve az első és másodrendű főutakkal párhuzamos külterületi szakaszokat is a közút látná el, amihez költségvetési forrást is kell biztosítani. Ez megszüntetné a jelenlegi karbantartási, működtetési problémákat és tisztázná a hatásköröket. A BKK-val kiépített együttműködésük folyamatos, és az önkormányzatokkal is egyeztetnek operatív kérdésekben - mondta.

Összeütközött két személygépkocsi 2016. május 16-án 16 óra 45 perc körül Nagybánhegyes külterületén. A baleset azért történt, mert az egyik autó vezetője nem adott elsőbbséget a másik jármű vezetőjének. Az ütközés után a baleset okozója kiszállt a kocsijából és elment a helyszínről anélkül, hogy segítséget nyújtott volna a másik, felborult jármű vezetőjének. A vétlen autóst a mentők könnyű sérüléssel vitték kórházba. Az elsőbbségadást elmulasztó férfit, aki szintén könnyű sérülést szenvedett, a rendőrök elfogták. Az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a 43 éves nagyszénási férfi ittasan vezetett. A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság a baleset után elrendelt nyomozást 2016. augusztus 8-án lezárta. A büntetőeljárás iratait a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása és járművezetés ittas állapotban bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte el a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészségre.

Az már valószínűleg a felvezetőből is nyilvánvalóvá vált, hogy a Folly Arborétum és Borászat nem egyszerűen egy arborétum (vagy borászat) a sok közül. Nem csupán különleges cédrusok és ciprusok gyűjteménye, hanem a Folly család története, több generáció elkötelezett munkájának és kitartásának eredménye. A dédnagyapa, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, csupán 0,4 hektár volt. Ez a pici terület ma is a gyűjtemény magját képezi (XI. a. parcella – Öreg-arborétum). Sok helyen elismerően írnak az egész évben nyitva tartó Folly Arborétumról, ahol a zöld minden árnyalata gyönyörködteti az ide látogatókat A dédnagyapa olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Esősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal, amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelve, kosarakban szállították Badacsonyörsre. A telepítés nem volt könnyű munka: a mintegy 100 növény telepítése során 60 köbméter követ termeltek ki a kézzel ásott ültető gödrökből, közben a növények ültetéséhez szükséges vizet a Balatonból faedényekben szállították fel szamárháton. Talán meg tudjuk bocsájtani a dédnagyapának, hogy a telepítések során nem volt tudatos kerttervezési elképzelése, így az Öreg-arborétum jelenleg helyenként sűrű, s tisztás foltok pedig ott találhatók, ahol a növények az elmúlt aszályos időszakban kipusztultak. Borkóstolás a természet lágy ölén – a Folly Arborétum esküvők, borkóstolók és céges rendezvények kedvelt színhelye, de vonzó a családok és a természetfotósok számára is Az alapító halála és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum fejlesztése. Ezalatt a Folly család – az édesapa iránti tiszteletből – igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet. 1950-ben a családi birtok egy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került. Majd 1953-ban újra megkezdte az egzóták telepítését az alapító fia, a nagyapa, Folly Gyula (1911-1979) közgazdász. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlasz cédrus állományszerű telepítése (XI. b. parcella) és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése (VI., IX parcella, díszfaiskola). Az a csodálatos balatoni kilátás… A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, a jelenlegi generáció édesapja, Folly Gyula (1943-2011) agrármérnök végezte. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosította az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit, mindeközben a gyűjteményes kert idősebb részén is végzett további ültetéseket. 1981-ben nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz „új” növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag (XII. parcella) beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat. A kárpótlás során az állam közölte, hogy akkora értéket képvisel a család által megőrzött és fejlesztett arborétum, hogy kárpótlási jegyért nem, hanem csak készpénzért van mód a visszavásárlásra. Így vált ismét az egész terület a Folly család tulajdonává. Napjainkban a negyedik generáció, Judit (b) és Réka (j) gondozzák és fejlesztik tovább a Folly család örökségét Néhány évvel ezelőtt a negyedik generáció – Folly Judit és Folly Réka – is bekapcsolódott a munkálatokba. A testvérpár az arborétum és a borászat fejlesztésével folytatja a több mint egy évszázados családi hagyományt. A szőlőtermesztést és a borkészítést jelenleg 5 hektáron folytatják. A szőlőfajták közül a terület ikonikus képviselőjeként mindenki által ismert szürkebaráttal foglalkoznak, emellett muscat ottonel, budai zöld, olaszrizling, kéknyelű és rajnai rizling terem a Kisörsi-hegyen és a Szénégető–dűlőben. A Badacsonyi borvidékre jellemző mészköves és vörös permi homokkő adják a az Arborétum ültetvényinek talaját is. A Folly Arborétum borait dicséri a szakma, és biztosak vagyunk benne, hogy elnyeri a XXI. Magyar Borok Útja Rallye vendégseregének ízlését is. A tételek jellemzően az imént felsorolt helyi fajtákból reduktív eljárással és tölgyfahordóban erjedt jóivású borok. A XXI. Magyar Borok Útja Rallye augusztus utolsó hétvégéjén fedezi fel a Balatoni Borrégiót, és ellátogat többek között a Folly Arborétumba és Borászatba is. Friss hírekért érdemes felkeresni az Autószektor kiemelt rovatát és a verseny Facebook oldalát, ahol többek között beszámolunk a versenyre való készülődésről.  

A vonaton öten utaztak, senki sem sérült meg; a műszaki mentéshez a kaposvári tűzoltókat riasztották. A vasúttársaság tájékoztatása szerint Kaposvár és Dombóvár között eddig is pótlóbuszok szállították az utasokat, ezek a járművek most tovább, Kaposmérőig közlekednek, ott lehet rájuk átszállni, amíg tart a rendőrségi helyszínelés és a pályazár - közölte az OKF