Rövid időn belül ön a második az Audi Hungaria vezetői között, akik Wahrmann Mór-díjat vehettek át Orbán Viktor miniszeterelnök jelenlétében Budapesten.  Az Akadémia nem szokta szórni a díjakat. Egy újabb visszaigazolás, hogy az Audi jó úton jár Magyarországon? Az akadémiai díjátadón Orbán Viktor miniszterelnökkel és Lovász Lászlóval, az MTA elnökével. Az Akadémia e díjjal ismerte el a vállalat és a magyar tudományos intézetek közötti sikeres, hosszú távú együttműködést. Rendkívül büszke vagyok erre az elismerésre és meg vagyok győződve arról, hogy ez a kitüntetés nem csak személyemnek, hanem az egész vállalatnak, az Audi Hungariának szól. Valljuk, hogy „Jövőnk kulcsa a képzés”, az Audi Hungaria személyügyi stratégiájának egyik alappillére a jövőbe mutató együttműködés a vállalat és egyetemi partnerei között. E mottónk szellemében több hazai felsőoktatási intézménnyel dolgozunk együtt, elkötelezettek vagyunk a magyarországi mérnökképzés fejlesztése mellett. Ennek egyik fontos mérföldköve, hogy szeptemberben a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen elindítottuk duális járműmérnök képzésünket. A következő tanévtől bővítjük képzési portfóliónkat, villamosmérnök alapképzési szakon is elindul felsőfokú duális képzési rendszerünk.  Jelenleg a Széchenyi-egyetemen hat tanszéket működtetünk, ami Magyarországon egyedülálló. A Budapesti Műszaki Egyetemen az Audi Hungaria Kutató és Kooperációs Központja és az elektrokémiai csoport tevékenykedik. A jövőben az együttműködés hármassá válhat a két egyetem és az Audi között. Ami pedig az Akadémiát illeti: két éves komoly együttműködés van mögöttünk. Több megállapodást is aláírtunk, ennek keretében a Járműkutatási Kiválósági Központ a Széchenyi-egyetemre kerül. Együtt gondolkodunk az Akadémiával azon, hogyan lehet az alkalmazott kutatásokat és a termelési-műszaki gyakorlatot  összehangolni és a kihívásokra választ adni. Ilyen kihívások az elektromos meghajtás, a digitalizáció, az urbanázáció vagy éppen az alternatív meghajtások. Válasz ez azoknak is, akik hajlamosak Magyarországot összeszerelő üzemként kezelni? Igen, válasz, hiszen mi egy önálló, teljes értékű nagyvállalatként működünk. Az Audi Hungaria a Volkswagen konszern tagja, ezért számos szakértőnk dolgozik a világ több kontinensén, szakértelmükkel támogatva külföldi konszerntelephelyeink munkáját. Tevékenységünk hosszú évek óta nem csak a gyártásra korlátozódik, például motor- és járműfejlesztési részlegünkön több mint 300 szakemberünk a legújabb technológiák segítségével dolgozik jövőbe mutató fejlesztéseken. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy multinacionális, innovatív vállalatként a jövőben is számítunk  a magyar szakemberek tudására. Amikor a díjat átvette, kiemelte, hogy tavaly 30 százalékkal növelték a felvett mérnökök számát. Van még elég mérnök? A magyar sajtó visszatérő témája, hogy nincs mérnök. Az Audi Hungaria Motor Kft.-nél egy korábban végzett szakmunkást köszönt. Van mérnök. A mérnök munkatársak létszáma  jelenleg 1700. Fele a Széchenyi-egyetemről jött, majd a BME a második, de minden magyarországi mérnökképző intézményből vannak munkatársaink. Van mérnök akkor, ha olyan feltételeket biztosítunk, s ha kihívásokat tudunk nyújtani, karrierutakat felvázolni. Munka mellett tudja képezni magát és az Audi nemzetközi telephelyeire is el tud menni dolgozni. Magyarán jól meg kell fizetni a kezdő mérnököt, aki adott esetben többet keres, mint szülei 30-35 évnyi munkaviszony után? A megfizetés jelenti azt is, hogy rugalmasnak kell lenni a bérstratégiában. A bér mellett azonban a perspektíva is fontos a fiataloknak. Vagyis van mérnök, de hogy legyen is, abban részt kell vállalnunk, s ezzel az Audi Hungaria tisztában van. Érdemes a mérnökképzésbe invesztálni, a tudástranszfer az Audi sikerének egyik kulcsa. Amikor egy éve beszélgettünk, rekordlétszámú jelentkezőről beszélt, akik az Audiban akarnak dolgozni. Továbbra is ez a helyzet? Igen, változatlanul több ezer pályázat érkezik hozzánk. Büszkén mondhatom, hogy az Audi Hungaria Magyarország legvonzóbb munkáltatójaként továbbra is nagy népszerűségnek örvend mind a fiatal, pályakezdő, mind pedig a tapasztalt munkavállalók körében. Az idei bértárgyalásokon az Audi részéről ön volt a tárgyaló fél. Nem lett sztrájk, sikeresen menedzselte a megbeszéléseket. Nehéz volt? A magyarországi német nemzetiség legmagasabb kitüntetését, a „Magyarországi Németségért Arany Dísztűt" vehette át 2015. január 11-én, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata újévi gáláján a Budapest Kongresszusi Központban. A kitüntetést Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke adta át. Az idei bértárgyalások hosszabb ideig tartottak mint korábban. A munkavállalói képviselet igyekezett kiaknázni érdekérvényesítő erejét, de a tárgyalások végül mindkét fél megelégedésével zárultak. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a siker elsősorban mindkét fél konstruktív hozzáállásának volt köszönhető. Előnyt jelentett a tárgyalásokon, hogy nő? Másképp kérdezve: tud ön kemény lenni? A tárgyalásokon mint menedzser veszek részt, de úgy gondolom, hogy a nőkre jellemző intuitív gondolkodásmód mindenképpen előnyös  egy-egy ilyen megbeszélés, egyeztetés alkalmával.  Nem tudom, kemény vagyok-e? De következetes mindenképpen. Mindig felkészülök a tárgyalásokra. Az érveimet megfogalmazom, s azt következetesen képviselem. A tárgyalópartnert tisztelem, a hangomat nem emelem meg, az érzelmeimet igyekszem palástolni úgy, hogy a másikat negatívan  ne érintse. Az empátiának persze teret adok, s ebben az értelemben teljesen mindegy, hogy valaki férfi vagy nő. Az eredmény számít, s hogy az mindkét fél megelégedését szolgálja.