Az alvázszám alapján lekérdezett kártörténeti jelentések  (a linken a GOR-CAR Podcast adásának, a Tudunk segíteni 2. része hallgató, ennek második felében foglalkoztunk részletesen a lekérdezések hasznosságával), sok esetben tartalmaznak olyan adatokat, amely a kár járművön lévő elhelyezkedése mellett (pl. jobb oldalon, elöl), a javítási összeget is feltüntetik. Milyen következtetések lehet levonni ezekből az információkból és hogyan vezetheti félre ugyanez a tapasztalatlan használt autó vásárlót?  1,5 millió forintos kár a jármű elején Példánkban most azt tesszük fel, hogy a lekérdezés alapján azt az információt kapjuk, hogy 4.000 eurós károsodás volt a jármű első részén. Ez a négyezer euró nagyjából 1.400.000,- Ft-ot tesz ki. Feltételezzük azt is, hogy a kocsi mondjuk egy xenon lámpás német prémium, termék. Az autóval ráfutásos baleset történik, az egyik oldalon kitörik az a bizonyos xenon fényszóró, odavan a lámpamosó, a ködfényszóró. Cserélni kell a vészhárítót és a motorház fedelet, fújni az egyik sárvédőt és talán még egy-két hűtő is deformálódik a sérült merevítő mögött. A tisztes német tulajdonos beadja a kocsit egy márkaszervizbe, ahol 100+ eurós óradíj mellett teljesítenek szolgáltatot. Az alkatrészek (mind gyári) és a borsos óradíj eléri a 4.000,- Eurót, amit – némi önrész mellett – kifizet a német biztosító. Gyári alkatrészekből az autó mintha új volna. Az ügy le van zárva. Mit látunk mi ebből? 4.000 euró??? Annyit ér most ez a kocsi! Hát mi kellett, hogy történjen, hogy ennyiért javították. Magyarországon nem, hogy a 100 eurós óradíjhoz, de ahhoz sem vagyunk hozzászokva, hogy márkaszervizben javíttassunk. Illusztráció: ennek az A6-os Audinak egyetlen fényszórója is 1.100.000,- Ft. Idehaza (sajnos) a legtöbben nem tehetik meg, hogy új autót vegyenek, ezért marad a használt. Nincs adatom, de csekély lehet azok száma, akik még a használt autóra is CASCO biztosítást kötnek. Annál is inkább, mert ezek a biztosítások a legtöbb esetben a jármű 10 éves koráig köthetők, és túlnyomó többség vesz ennél is öregebb autót. A fent említett gyári alkatrészek felhasználása pedig itthon még ritkább. Utángyártott, bontott alkatrészekkel operálunk, minél idősebb az autó, annál inkább. Bele sem gondolunk, hogy máshol természetes, hogy tisztességesen megjavítják az autót és ezt (így, vagy úgy) képesek is kifizetni. A tisztességes javítás paramétereibe (óradíjak, alkatrészárak) pedig végképp nem gondol bele az egyszeri autós. Tehát, ha valamit másfél millióért javítottak, csak is kiflire hajtogatott, rommá tört, poraiból helyretákolt kocsi lehet. Pedig nem. Észrevenni a finom különbségeket Cégünk egyik partnerénél Opel és Renault flottát tartanak fent. Eladás előtt minden járműre kérnek állapot felmérést, ezzel is segítve az eladást. Az egyik ott tartott szemlén figyeltünk fel néhány apróságra, ami most a témába vág. Renault Megane III. Grandtour. Az 5 éves járművön többszöri körüljárásra sem lett semmi sem gyanús. Sokszor játszom magammal azt a játékot, hogy még a műszeres festékréteg vastagság mérés előtt megtippelem, mely elemeken fogok eltérő értékeket mérni, amelyek alapján korábbi visszajavításokra lehet következtetni. Van, amikor messziről ordít, hogy javítva volt az elem, annyira csúnya, „szemetes” rajta a fényezés, vagy például meg van folyva a festék. Az is sokszor előfordul, hogy a metál-, vagy gyöngyház hatású fényezéseknél egyszerűen nem találja el a színt a fényező, így a javított elem több árnyalattal eltér a gyári színtől. De itt most semmi előzmény nem volt. Elővettem a műszert és részletesen elkezdtem körbe mérni az autót. Mire a kiindulási ponthoz értem, boldogan konstatáltam, hogy nem volt javítva a kocsi. Következett a befejező műveletsor, a fényképes dokumentáció. Darázsfészek és csavarok Amikor a fotózáskor a csomagtérhez értem, csak a rutin vitte a szememet a hátsó fedél zsanérjanak rögzítő csavarjaihoz. Kicsit hátra kaptam a fejem, mert mind a négy csavar volt már korábban megbontva, ami azt jelenti, hogy leszerelték a csomagtér ajtót. Ennek 100-ból 99-szer az az oka, hogy javítani, vagy cserélni kellett az elemet. Darázsfészek és rozsdás csavar Újra magamhoz vettem a mérőműszert, de bárhogyan is méregettem az elemen 177 mikrométernél nem volt magasabb réteg az ajtón. Most akkor mi van? Térdre rogytam hát, hogy megnézzem, milyen állapotban van a hátsó vészhárító merevítője. Ahhoz ugyanis, hogy a csomagtér ajtó megsérüljön, nem elég egy szimpla koccanás, a vészhárítónak acélmerevítéssel együtt meg kell adnia magát, hogy az érkező tárgy az ajtót is benyomja. Alulról minden rendben volt, egyedül a merevítő jobboldalán figyeltem fel egy matricára, amelyen már olvashatatlan, kopott feliratok voltak. Ilyen matricákat az eredeti, gyárban szerelt elemek nem tartalmaznak, viszont a javításhoz használt alkatrészek mindegyén van, ezzel azonosítják őket. De még ebben is lehetnek kivételek, úgyhogy felegyenesve kerestem a flotta parkolóban egy másik Megane-t és ott is aláereszkedtem. A gyanú azonnal igazolást nyert, amikor láttam, hogy a sértetlen hátsó fertályú autó hátsó merevítőjén semmilyen matrica nincs. Tehát a vizsgált autót hátulról alaposan eltalálhatták, de minden jel szerint a sérült alkatrészeket, gyári, új elemekre cserélték. Fényes hűtő, friss lámpa Ugyanezen a munkán, de egy másik autón az tűnt fel, hogy a vízhűtő mennyire fényes. Erre lehetett rálátni felülnézetből, az előtte lévő klímahűtőt és az alul elhelyezkedő töltőlevegő hűtőt (másnéven intercooler-t) nem. Tüzetesebben átnézve az alkatrészeket kiderült itt is a turpisság. A jármű bal eleje korábban törött volt. A fényszórók közül a baloldali alig látható módon frissebb (karcmentes) volt mint a jobboldali. Belül, a gyártási matrica sem volt annyira elkoszolódva, mint a jobboldalon. Ezek a levonón volt olvasható az alkatrész dátuma, ami több évnyi eltérést mutatott egymáshoz képest. A hűtőrácson átkukucskálva az is világos lett, hogy nem csak a vízhűtőt, de a légkondicionáló hőcserélőjét is cserélték. 2017-es lámpa a 2013-as autóban. De gyári és tökéletes. Tovább keresgélve világossá vált, hogy a szokásos első töréses károk megszokott cserélendő alkatrészein kívül mást nem kellett javítani. Tehát például a nyúlványok nem sérültek a korábbi balesetben. A lámpa és a hűtők ebben az esetben is gyári, Renault jellel ellátott termékek voltak. Szóval korábban törött volt, sokba került a javítás, most akkor meg kell ijedni, vagy sem? A választ furfangos módon próbáltam a cikk eddigi részeiben is elrejteni: nem. Ha nem sérül meg az autó szerkezeti tartóelemei (oszlopok, küszöbök, nyúlványok) közül semelyik, ha a kicserélt alkatrészek megfelelő minőségűek, és szemmel láthatóan nincsenek illesztésbeli problémák, akkor inkább örüljünk, hogy az előző tulajdonos ilyen minőségben javíttatta a kocsit. Szintén gyári alkatrész a hőcserélő Mindig kérdéses ugyanis, hogy milyen nagyságrendű korábbi sérülés kiderülése esetén álljunk el inkább a használt autó vételtől. A válasz az, hogy mindegy, hogy mennyibe került megjavítani a kárt, a lényeg, hogy lehetőleg olyan elemek cseréjével megoldható legyen a javítás, amelyek egyszerű, oldható kötéssel vannak felszerelve az autóra. Ha már húzatni kellett a padlólemezt, lakatolni, vágni, hegeszteni a küszöböt, oszlopokat, vagy a hátsó sárvédőt, ha a legolcsóbb, utángyárott, távol keleti alkatrészekkel állították helyre az autót, na, akkor kell fejvesztve menekülni. Hogyan döntsem el mindezt? Két lehetőséget látok. Az egyik a bonyolultabb és időigényesebb, a másik hatékony és ár-érték arányban a legjobb választás. 1: Hosszú évek alatt, több ezer autó átvizsgálásával meg kell szerezni a kell rutint és tapasztalatot, ehhez beszerezni a műszereket, fenntartani egy jogtiszta diagnosztikai rendszert és akkor az ember maga is jól át tud vizsgálni egy autót, vagy 2: igénybe kell venni egy független, helyszíni használt autó átvizsgálási szolgáltatást.