Gyorshajtáson kapták és megbüntették az egykori belügyminisztert

2019.08.01.
Robert Kaliňák a pozsonyi Sitina alagútban hajtott 123 km/órás sebességgel, holott ott 80 km/óra a megengedett sebesség. Az exminiszter megállították a rendőrök és 160 euróra büntették, amit Kaliňák a helyszínen kifizetett. „Az autópályán hajtottam és nem vettem észre, hogy már az alagútban vagyok és fékezni kell. Mikor elkezdtem, már késő volt. Az én hibám volt és bocsánatot is kértem. A rendőrök rendesek voltak én pedig a helyszínen kifizettem a bírságot, mert a hibákért fizetni kell. Sajnálom.“ - mondta Kaliňák.
Címkék: 

Dobozmánia - Peugeot Rifter L1 1.5 HDi Allure teszt

2019.07.31.
A Peugeot megtöltötte a márciusomat autókkal. Egy-egy hétig volt nálam az új 508-as, aztán a 308 SW és végül a Rifter. Egyetlen problémám volt, hogy pont egyre szerényebb autókba ültem, úgyhogy minden, amit a két kisebb autó nem úgy csinált mint a méregfogú 508-as, az azonnal feltűnt. de azért igyekeztem elvonatkoztatni, lássuk, hogy sikerült. Szökött rab Amikor átvettem a kocsit és beszálltam (az előző tesztelő egész családjának nyomain kívül) az tűnt fel, hogy manuális váltó van benne. Annyira elkényelmesedtünk, hogy nekem személy szerint már nem is fordulna meg a fejemben, hogy kézi váltót rendeljek egy kocsiba. És az első úton egyszer csak felbolydult a város. Hiába, belülről legjobban a dobozforma tervezhető. A körben megjelenő műanyag burkolatok - bármily furcsán hangzik is - de felbodják a Rifter küllemét Aznap volt, hogy a bíróságról megszökött egy rab, aki autót szerzett magának és sikerült lóvá tennie több tucat rendőrt. Egészen konkrétan a rabló és túsza mentek el mellettem a Hungária körúton. A rendőrök meg a Hungária másik oldalán húztak, meg a keresztutcában szirénáztak, aztán jól lemaradva a jó irányban feltűntek. A nagy kavalkádban senki sem tudta merre kellene lehúzódni annyi irányból jöttek a szirénázó kocsit. Én meg ott ülök egy 10 perce átvett kocsiban és gyorsan kellene reagálni, de 20 km/h-nál nem erre nem jó a kettes, oké, vissza egyes, azt hiszem még le is fulladtam lányos zavaromban. Ez a rövidebb verzió, innen tűnik a legzömökebbnek. Teljes fordulatnál kicsit furcsa a mozgása, de hamar meg lehet szokni. Azért meséltem el ezt a történetet, mert az már a teszt elején megfogalmazódott, hogy egy 100 lóerős dízelmotor és a egy ötfokozatú kéziváltó érzetéről nem lehet majd hosszan értekezni, ezért gondoltam, hogy túl is esünk rajta. 1.5 Blue HDi Ami egy bő évtizedig az 1,6-volt a Peugeot-nál, az már egy ideje 1,5. Természetes, hogy a legfrissebb kibocsátási normákat hozza a motor, sőt, ezt még 30 lóerővel fervértezve is teljesíti. Bent ülve abszolút kellemes hangú és járású ez a motor, pörgetve sem jön meg igazán a hangja. Nem felülről tették bele 1.500-as fordulat alatt gyengének éreztem, viszont 2.500 fölé pedig azt hiszem egyszer sem pörgettem. Ebben meglepően jó társa az ötfokozatú váltó, ahol a tengelykapcsolót külön is meg kell dícsérni. Persze, milyen legyen vadi új autó kuplungja, de a pedál nyomáspontja, a mindenféle rezonanciától való mentesség elég meggyőző volt. A váltások ezért teljesen simán lementek. Az áttételek jól számítottak, így a motort a kedvenc fordulatszám tartományában (Jézusom, tényleg leírtam ezt a szókapcsolatot…) tudjuk tartani. Nagyon elég egy 16-os kerék A kis furgonból családi egyterűvé, vagy SUV-vá(?) avanzsált autónál mindig kérdés, hogy a teherautós felfüggesztést, hogyan sikerül komfortossá varázsolni. A gyors válasz az, hogy nagyon jól. A Rifter még a téli abroncsokon csendes útitárs maradt. A magasra épített kasztni súlypontja érzetre nem került túlságosan magasra, így és talán a felfüggesztés szerencsés beállításainak köszönhetően a dülöngélés minimális lett. Az úthibák is kellemes csalódást hoztak, egyrészt azért mert a futómű jól nyelte a dinamikus terheléseket, másrészt azért mert a beltér rengeteg egymáshoz képest nem rögzített fedele, ajtaja és csúszkája sem ad idegesítő zajokat egy-egy gödör, vagy dilatációs hézag átlépésekor. A lényeg belül van Egy ilyen családi célú autónál nem is érdemes külön vizsgálni a külső megjelenést. Arra gondoltam, hogy a csatolt képek aláírásai éppen elegendők lesznek erre a célra. A lényeg úgyis belül van. A műszerfal a menő i-Cocpit picit egyszerűbb változata. Az egyszerűséget két dologban lehet tetten érni: az egyik, hogy analóg órákkal találkozunk, a másik, hogy a fordulatszámmérő tájolása nem bohém, fordított, hanem a klasszikus, a sebességmérővel megegyező. Itt is a kormány felett nézhetjük a magasra húzott műszercsoportot, és mindent tudó nagyképernyős rendszer is van. Óriási piros pont, hogy a klímavezérlés nem került a fedélzeti rendszerbe a mint a 308-asban és az 508-asban. Maradiságnak tűnhet, de klímapanel legyen csak külön, ahogyan 30 éve megszoktuk. Az első ülések a hátnak kellemesek, a combnak enyhén rövidek. A hátsó üléssor három, különálló, jól formázott ülésből áll, mindhárom helyen isofix csatlakozókkal, és síkba dönthető üléslappal. Ahol csak jártam a rövid Rifterrel, mindenhol megkérdezték, hogy van-e hosszabb és van-e hét személyes verzió. Jelentem van, és van. Sőt, még ebbe az L1 kóddal jelölt rövid verzióba is kapható 3. üléssor 240.000 forintért, de ez a háromgyerekesnek, az új autóvásárlási hozzájárulás miatt kötelező!! A csomagtér – így 3. üléssor nélkül – több mint elég, és a kemény kalaptartó is két szintben variálható, 3 különálló hátsó üléssel Tárolni, tárolni, tárolni Teljesen mindegy, hogy hová nyúlunk a Rifterben, majdnem minden nyitható. Kesztyűtartóból is kettővan, de tároló rekeszt találunk a tetőkárpitban, a panoráma tető alatt, a középkonzolban, a váltó előtt, az ülések alatt, biztos ki is hagyok valamit. A legjobban azonban a műszeregység előtti süllyesztő tetszett. Sokan hajlamosak a kisnoteszt, telefont, cigaretták és egyéb hozzávalókat a km-óra elé dobni, ahol aztán amozgástól szépen lekopik a műszerfal bevonata. Na, ezt a problémát hidalja át ez az ügyes kis mélyedés. Szóval annyira sok tárolóhely van a kocsiban, hogy fennáll a veszélye, hogy biztosak leszünk abban, hogy a cucc, amit keresünk a kocsiban van, de soha az életben nem találjuk meg többé. Így, újkorában nagyon szép látvány a plafonon végig futó, opálos plexivel bélélt, LED-del megvilágított csillár, de lehet, van egy kis bökkenője, vagy kettő. Az egyik, hogy bármit beletenni még csak csak, de onnan kivenni? Olyan bénán lehet csak belenyúlni alulról. Jó, akkor legyen csak csillár. De akkor pedig hogyan fogjuk takarítani, ha beleül a por. Kíváncsi leszek, hogy amikor használt autóként feltűnik majd, mit fogunk tapasztalni. Minden esetre, mint éjszakai belső hangulatfény, pazar, és este is van értelme a gyermekfigyelő tükröcskének. A középkonzol-váltóbox doboz pedig meglepően nagy. A hátulról előrefelé szélesedő doboz a kocsi szélességéhez képest indokolatlanul sok láb oldalteret vesz el, ráadásul a szerény minőségű műanyag kopog. Működik a ráfutásra figyelmeztetés Na, és az ára? Egy ésszerű felszereltség kombinációval – mint amilyen a tesztautó is volt – a Rifter 7-7,5 millió forintba kerül. Ha nagycsaládként vásárolunk, ebből 2,5 millió lejön. Vitán felül áll, hogy megéri-e az árát. Bár a beígért 4,3 literes fogyasztást nem tudtam produkálni, mert a teszt mind a 200 km-ét városban tettem meg, de így is 6,5 literre jött ki az átlagom: ez, ilyen kibocsátási normák mellett nagyon is dícséretes. A Rifter ha nem is szép, minden téren jól teljesít ha azt nézzük, hogy amire kitalálták, meg tudja-e csinálni. Igen. Könnyű beszállni, magasan vannak az ülések
Címkék: 

450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon 2030-ra

2019.07.31.
A szaktárca közleményében kiemelte, ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát. A Hazai elektromobilitási stratégia új célszámai alapján 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A Hazai elektromobilitási stratégia felülvizsgálata kilenc pontban határozta meg a legfontosabb célkitűzéseket, ezek a piacmodell részletes kialakítása, a töltőinfrastruktúra fejlesztése, az elektromos járművek támogatása, kormányzati és önkormányzati töltőállomás telepítés és autóflotta bővítés, a közösségi közlekedés dekarbonizációja, önkormányzati energiatermelés és okoshálózati megoldás, a lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek fejlesztése, a töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása és az elektromobilitás társadalmasítása - írja közleményében az ITM. Hangsúlyozzák, kiemelt jelentőségű törekvés a zöld rendszám szabályozás megújítása, a piac működési kereteit meghatározó elektromobilitási jogszabálycsomag előkészítése, elfogadása és végrehajtása.  A Jedlik Ányos Terv 2.0 kidolgozása során lényeges szempont volt a környezetbarát - köztük elektromos meghajtású - buszok elterjesztését előtérbe helyező, új Nemzeti buszstratégiával való összhang megteremtése is.  A Hazai elektromobilitás stratégia célkitűzése szerint az elektromos járművek számának  növelésével, a mögöttük álló töltőinfrastruktúra bővítésével 2030-ra mintegy 450 ezer elektromos jármű és 45 ezer elektromos töltő szolgálhatja a magyar családokat, közintézményeket és vállalkozásokat. A stratégia elfogadásával Magyarországon is fellendülhet az elektromobilitási ipar, csökken az éves szén-dioxid-kibocsátás, folytatódik a korszerű és piacbarát szabályozási környezet kiépítése. Az intézkedések hatására tovább javul a magyar családok életminősége, általuk Magyarország jelentős lépéseket tesz az élhetőbb és fenntarthatóbb jövő felé - közölte az ITM.

Svájcban is az Emil Frey lesz a PSA importőre

2019.07.31.
Az Automobilwoche beszámolója alapján újabb nagy lépést tettek, ugyanis az Emil Frey fogja importálni a PSA csoport járműveit Svájba és Luxemburgba is. Persze nem arról van szó, hogy eddig ebben a két országban nem lehetett PSA kocsikat venni, de eddig a konszern maga látta el az importőri feladatokat, de az importőrséget eladta a kereskedőhálózatnak, akik ezután az értékesítés mellett teljes körűen kezelni fogják az Opel, Peugeot, Citroen és DS márkák forgalmazását. A négy márka együttesen már egészen jelentős erőt képvisel az egyébként komoly vásárlóerővel rendelkező Svájban. Tavaly 28.808 darab PSA csoportos autó talált gazdára, ami 9,6%-os piaci részesedést jelentett az országban.

ITM: 2020-tól nő a biológiai összetevők aránya az üzemanyagokban

2019.07.31.
Kaderják Péter az MTI tudósítása szerint közölte, hogy 2020. január 1-jétől a benzinbe és a dízel üzemanyagba keverendő, megújuló energiaforrásnak minősülő, biológiai eredetű összetevők kötelező, legkisebb összevont mértéke 6,4 százalékról 8,2 százalékra nő. A 95-ös benzin bioetanol-aránya legalább 6,1 százalék lesz a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók fenntarthatósági követelményeit szabályozó kormányrendelet módosítása szerint - tette hozzá. A forgalmazók a használt sütőolajat és más hulladéknak számító anyagokat továbbra kétszeres energiatartalommal számolhatják el a bekeverési részarány összesítésekor. A változást követően a biokomponens-mentes, vagy az előírtnál alacsonyabb biokomponens-arányú benzin és gázolaj prémium üzemanyagként árusítható.      Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy az intézkedéssel Magyarország csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. Mindez - mint fogalmazott - bizonyítja a kormány elkötelezettségét a klímavédelem iránt, a kőolajigény mérséklésével pedig hozzájárul az ország energiafüggetlenségéhez, valamint az EU előírásának megfelelve a megújuló energiák legalább 10 százalékos felhasználási arányához a közlekedésben.  Várakozása szerint a változás kedvez a magyar gabona- és kukoricatermelőknek is, hiszen a bioetanol-gyártás az ő termékeiket hasznosítja.     Kérdésre válaszolva az államtitkár kifejtette, hogy az autók motorját a bioüzemanyagok felhasználása nem károsítja, Európa számos államában évek óta ezzel futnak a járművek, és a többi visegrádi állam is készül a bevezetésre. Az előzetes egyeztetések során kiderült azt is, hogy a változás nem zárja ki a Magyarországot ellátó finomítók egyikét sem - tette hozzá.

Baleset miatt jelentős késések a Budapest-Cegléd vasútvonalon

2019.07.31.
Üllő és Vecsés között egy fénysorompós vasúti átjáróban - amely a közúti forgalomnak piros jelzést adott - a Szegedről Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó Paprika InterCity vonat személygépkocsival ütközött. A balesetben senki nem sérült meg. A hatóság a két állomás között mindkét vágányt lezárta, de azóta az egyik vágányon újraindulhatott a vonatforgalom. Ezzel együtt a Budapest-Cegléd vonalon jelentős, 30-60 perces késés várható - közölte Kavalecz Imre.

Öt év alatt átlagosan 70 százalékkal drágult a gépjárművek kötelező biztosítása

2019.07.31.
Lambert Gábor emlékeztetett: 5 évvel ezelőtt az Európai Unióban a második legalacsonyabb volt a magyarországi kgfb-díj, átlagosan mintegy 1700 forintba került a kötelező biztosítás, ami mára 2600 forintra nőtt.  Az üzletág veszteséget termelt a biztosítóknál, amelyet a szűk esztendőkben más területek nyereségéből pótoltak. Kiélezett verseny alakult ki, megjelent a piacon a versenytársaknál alacsonyabb díjjal több biztosító is, ám 2-3 év után csődöt jelentettek.  2003 óta 6 évben volt csak nyereséges az üzletág, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan ugyanakkor elindult a normalizálódási folyamat a piacon, ennek köszönhetően most már a társaságok a díjbevételből nem csak fedezni tudják a költségeket és a károkat, de szolid nyereséget is elérnek. Egyre több gépkocsi jár az utakon -  5,3 milliót meghaladó gépjárműből 3,6 millió személygépkocsi -, ami növeli a díjbevételeket, a kgfb-vel fedezett évenkénti balesetek száma pedig mérséklődött. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egy balesetre jutó kárkifizetés folyamatosan emelkedik, hiszen nőnek a szervizdíjak - tette hozzá.

Önvezetés: hány tesztkilométertől megbízható a rendszer?

2019.07.31.
A résztvevők az első napon egyértelműen alkottak véleményt arról, hogy a mesterséges intelligencia az automatizált vezetés része lesz a jövőben, illetve bizonyos helyzetekben már az is manapság. Noha a mesterséges intelligencia kisegítő lehetőségként funkcionálhat, a szenzorok pontos működése lesz az adatgyűjtés elsődleges forrása és az automatizált vezetéstámogató funkciók alapja. A követelményektől föggően a szenzorok beállításai változhatnak. De nincsen ideális és egységes megoldás minden gyártó és beszállító számára: minden érzékelőnek vannak előnyei és hátrányai, amelyek ismétlődések által ellensúlyozottak. A kamerák nem képesek megfelően ellátni feladatukat például rossz időjárás esetén, míg a lézer scannerek egészen jól helytállnak a legtöbb helyzetben ehhez képest. S annak ellenére, hogy az ultrahangos érzékelők kis távolságban is hatékonyak, fő erősségeik inkább nagyobb távolságokban keresendők. Hatalmas adatmennyiséget kell feldolgozni A gigantikus mennyiségű generált adat feldolgozása jelenti a legtöbb gondot a mérnökök számára. Közérthetőbben, a releváns információk - mint például a gyalogosok, a biciklisek, az autók, a buszok vagy jelzőlámpák státuszainak -  feldolgozása körülbelül 3,5 percet vesz igénybe egy kép esetén a jelenlegi technológiával. Egy tipikus tréning szett, amely “betanítaná” az autót, 100 ezer képből áll, és ennek a feldolgozása több mint két évig tartana a maga 737 napjával. De ez egy eltúlzott becslés, mert a valóságban azért nem kell minden egyes képet feldolgozni. Ha a képek generálása mesterségesen zajlik egy szimulációs szoftver segítségével, sok idő takarítható meg. Ebben a vonatkozásban érdekes megjegyezni, hogy a szimuláción nyugvó adat minősége nem teljesen megfelelő, de a valós vezetésből származó információkkal ez jelentősen javítható: az 5%-ban valós és 95%-ban mesterséges adathalmaz már nagyon jó eredménnyel kecsegtet. A Cadillac új SuperCruise rendszere megverte a Tesla, a Volvo és a Nissan önvezető rendszereit egy Amerikában készített felmérésben 2019-ben. A generált és a valós adat kombinálása A szakértők nem értettek egyet abban, hogy pontosan hány tesztkilométerre van szüksége a rendszereknek ahhoz, hogy megbízhatóan funkcionáljanak. A találgatások 240 milliótól egészen több milliárdig terjednek. A hatalmas mennyiségű adat miatt a valós információgyűjtés 100 járművel, 240 millió kilométeren 25 évig tartana. Pillanatnyilag ennek a szimulációja 100 számítógéppel öt évet venne igénybe. Azonban felhőalapú megoldásokkal ez a 240 millió kilométer mindössze kettő hét alatt lemodellezhető lenne – s ez nagyon jelentős felgyorsítása a fejlesztési folyamatoknak, viszont komoly összegekbe kerül. Ráadásul, a hatalmas adatmennyiséget, amely a 1015-es peta nagyságrendbe tartozik, először is fel kellene tölteni a felhőbe, amely sok idő még a leggyorsabb megoldásokkal is. Nem figyelne a sofőr A másodlagos tevékenységek elvonnák a figyelmet a járművezetőtől. De ez csupán az egyik szempont, ami előkerült a konferencián ebben a témában. Mert a felhasználónak először is el kell fogadnia és aztán használnia az önvezető funkciókat. Hol a határ, túl sok vagy túl kevés beavatkozást kérünk a vezetőtől a részben önvezető funkciókkal? Ugyan még csak laborban szimulált eredmények alapján tudhatjuk, hogy a másodlagos vizuális tevékenységeket továbbra is ki kell zárnia a sofőrnek, vagyis figyelnie még mindig kell annyira, hogy mást érdemben ne csinálhasson vezetés közben. A további témákban a résztvevők a szenzor adatfúzióról, szituációelemzésre szolgáló algoritmusokról, a hálózatok biztonságáról, illetve a mesterséges intelligenciával szemben állított követelményekről értekeztek.

Deloitte-prognózis: egy évtizeden belül légi taxik közlekednek

2019.07.31.
Kialakulóban van egy olyan új járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos vagy hibrid meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a hagyományos helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez az eVTOL pilóta nélküli légi jármű. Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a fejlesztőknek. Kulcsfontosságú az energiagazdálkodási kérdések megválaszolása is. Ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is. A legnagyobb feladatot a megnövekedett forgalmú légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. Ki kell építeni a pilóta nélküli járművek forgalomirányítási rendszerét, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség. A Deloitte egy 10 ezer fős fogyasztói felmérésben vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók csaknem fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók felszámolására, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak. Amennyiben sikerül legyőzni a nehézségeket, az eVTOL-ok három területen hozhatnak forradalmi változást. A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen légi alkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd. Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légi iparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL-technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légi forgalmat. A Deloitte úgy számol, hogy az új típusú légi eszközök piaca 2040-re elérheti a 17 milliárd dollárt.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója