Palkovics László beszédében hangsúlyozta, olyan közlekedési rendszerek kialakítására van szükség, amely beleillik abba a képbe, ami a Kormány célkitűzései szerint Magyarországot az öt legélhetőbb európai ország közé juttatja. A közösségi közlekedés területén ez azt jelenti, hogy annak magas utazási kényelmet kell biztosítania, pontosnak és kiszámíthatónak kell lennie, legyen ez a közlekedési forma biztonságos, megfizethető és környezetbarát. A járművek tekintetében pedig érthető elvárás, hogy azok lehetőség szerint Magyarországon készüljenek. A Minisztérium jelenleg is azon dolgozik, hogy a belátható jövőben összehangolttá váljon a vasúti és közúti közösségi közlekedés, az utazni vágyók számára ez a rendszer átlátható és könnyen hozzáférhető legyen. Ennek egyik feltétele az egységes jegyrendszer, amely jegyek megváltása egyszerűen, akár egy applikáció segítségével kell, hogy megtörténjen. A közösségi közlekedés területén a Kormány célja, hogy ahol arra csak lehetőség kínálkozik, prioritást biztosítson a vasúti személyszállításnak és az autóbuszos ágazat az utasok vasúti hálózathoz történő eljutását kell, hogy elsősorban biztosítsa. Ahol nincs lehetőség a vasúti infrastruktúra hiánya miatt a kötöttpályás utaztatást megoldani, ott a lehető legmagasabb színvonalon az autóbusz-közlekedésé marad a főszerep. Az elmúlt időben lassan, de megújuló autóbuszpark frissítését tovább kell folytatni, ha az lehetséges hazai gyártású, de a nyugati márkákkal mindenben versenyképes járművekkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy biztonságosabb és környezetkímélőbb módon működhet az autóbuszos személyszállítás. Az korszerű és esetenként alternatív hajtású járművek alkalmazása előnyt jelent, a biztonságot pedig az Európában folyamatosan az autóbuszok számára is kötelezővé váló aktív biztonsági berendezések alkalmazása szolgálja. A miniszter emellett szót ejtett egy új, a gyermekek szállításával kapcsolatos kormányzati tervről is. A hazai gyakorlatban is meg kell valósítani az iskolabusz rendszert, amelyre kísérleti program már folyik Debrecenben. A tervek szerint, két éven belül elindulhat a szervezett iskolabusz-hálózat Magyarországon. A sajtótájékoztatón, ünnepi beszédében Dávid Ilona elmondta, az utóbbi hónapokban a Volán Buszpark Kft. három sikeres közbeszerzést bonyolított le, amely során több, mint 17 milliárd forint értékben 201 darab új autóbusz érkezik 2019 tavaszáig a regionális közlekedési központokhoz. Így 120 darab elővárosi Credo Econell, 31 darab Neoplan Tourliner turista autóbusz, és 50 darab Mercedes-Benz Conecto Next Generation városi szóló autóbusz. Dávid Ilona hozzátette, ezzel nem ér véget a flotta frissítése, már zajlanak a jövő évi járműbeszerzések előkészületei. A jelentős mértékű járműbeszerzési projekt 2019 második felétől realizálódhat. A tervek szerint, felhasználási módtól függően akár hibrid, vagy teljesen elektromos buszokat is vásárolhatnak majd. A tájékoztató hivatalos programjának végén Palkovics László és Dávid Ilona ki is próbálták az egyik Credo autóbuszt, a jármű fedélzetén folytatva az immár kötetlen beszélgetést a jelenlévőkkel.

Az új ügyfélcsúcsot az ÚT-PROFIL Kft. HU-GO-hoz történő csatlakozásával sikerült elérni. Ebből az alkalomból a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója, Bartal Tamás személyesen gratulált a cég vezetőjének a vállalat kenderesi székhelyén.   A százezredik ügyfél regisztrálása kapcsán a NÚSZ Zrt. elemzést készített az e-útdíjat fizetőkről. Ez alapján a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek az elmúlt öt évben több mint 15 milliárd kilométert tettek meg a hazai díjfizetős utakon. Ez a Nap-Föld távolság mintegy százszorosa. A regisztrált HU-GO ügyfelek között 35.300-an voltak azok, akik novemberben legalább egyszer használták az útdíjfizetésben kulcsszerepet játszó fedélzeti berendezésüket (OBU-t). Ezek az ügyfelek novemberben 146.300 tehergépjárművel közlekedtek. Közel felük egyetlen teherautóval szelte a hazai úthálózatot, több mint egyharmaduk 2-5 közötti járművel szállított, a fennmaradó részük ötnél több tehergépjárművel fuvarozott. A külföldi és a magyar ügyfelek között ebben a tekintetben nem volt számottevő különbség. A többségében néhány járművel futó kis- és közepes vállalkozások mellett igazi „nagyágyúkat” is találunk a HU-GO rendszerben. A november havi csúcstartó egy holland szállítmányozási cég volt, a társaságnak közel 2800 teherautója koptatta a magyar aszfaltot az előző hónapban. A 3,5 tonnánál nagyobb járművek összességében csak novemberben mintegy 264 millió kilométert tettek meg a hazai díjköteles úthálózaton.

Vasip Sahin ankarai kormányzó elmondta: az ütközések hatására a vonat három kocsija felborult, a gyalogos-felüljáró pedig ráomlott a szerelvényre. A gyorsvonat a Törökország középső részén fekvő Konya városba indult a nagysebességű vasúthálózat ankarai főpályaudvaráról. (kép: euronews) A baleset 7,5 kilométer megtétele után, a török főváros nyugati részén található Marsandiz állomásnál történt, ahol az érintett járat a menetrend szerint nem áll meg. A nagysebességű gyorsvonatok városon belül az előírásnak megfelelően viszonylag lassabban haladnak, városon kívül azonban az utazósebességük eléri az óránként 250 kilométert. (kép: CNN Türk) A török hírtelevíziók felvételein mentőalakulatokat lehet látni a helyszínen, ahol a kisiklott vagonok a leomlott felüljáró alá szorultak. A mentési munkálatok még tartanak. Az ankarai főügyészség nyomozást indított. A közlekedési minisztérium közleményében leszögezte: a szerencsétlenséget okozó pályaellenőrző mozdonynak nem szabadott volna azonos vágányon haladnia a gyorsvonattal. (mti)

„Vadgázolás miatt egy másik személygépkocsival ütközött.” „Vadat ütött el terepjárójával egy férfi, amikor pedig emiatt kiszállt járművéből, egy autó halálra gázolta.” „Elütött egy szarvast, az állat az ütközés következtében átrepült a szemközti sávba, ahol egy ott haladó személygépkocsira esett.” Csak néhány az utóbbi pár hét vadbalesetei közül, ám ennyi is éppen elég jól mutatja: továbbra sem szabad alábecsülni az utakra tévedő állatok miatti veszélyt. S bár friss statisztikák nincsenek, a rendőrségi híreket böngészve úgy tűnik: továbbra is majd minden harmadik napon történik egy súlyos, személyi sérüléssel járó vadbaleset. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2010-ben 114, 2011-ben 134, 2012-ben 166, 2013-ban 124, 2014-ben 112, 2015-ben pedig 119 olyan személyi sérüléssel is járó baleset történt, amit közvetve vagy közvetlenül útra tévedő – jobbára vadászható - állatok okoztak. Évente több mint száz személyi sérüléssel járó vadbaleset történik MTI/Mihádák Zoltán Legutóbb 2015-ről készült részletes elemzés, és akkor a 119 személyi sérüléssel járó balesetben senki nem vesztette életét, de 38-an súlyos, 81-en pedig könnyebben megsérültek. Mindemellett sok olyan baleset történt, amelyben emberek nem sérültek meg „csak” állatok és járművek. A személyi sérülés nélküli gázolások nagyságrendjéről sokat elárul, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évente csak gímszarvasból 500-600 pusztul el – ahogy a statisztika készítői fogalmaznak – vad és gépjármű ütközése miatt. A nagyvadak gázolása súlyos következményekkel járhat Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az Autószektor érdeklődésére elmondta, több tényező is szerepet játszik abban, hogy továbbra is gyakoriak vadbalesetek. Mindenekelőtt az: folyamatosan nő az úthálózat, így mind gyakoribb, hogy keresztezzük például az állatok vonulási, helyváltoztatási útvonalait. Gyakori, hogy az erdők békéjét agancsok után illegálisan kutatók zavarják meg, s emiatt megriad a vad. De hatással van az ütközések számára a folyamatosan bővülő járműpark, és persze az is: a hazai nagyvadállomány egyre gyarapszik. Bajdik Péter említett egy további érdekes tényezőt: az ütközések számát befolyásolja az is, hogy az autók egyre halkabbak, ami csökkenti a vad veszélyérzetét. Erdők mellett hajtva jobb visszavenni a tempóból Mindezek miatt a főtitkár – miként a rendőrség – arra hívta fel a figyelmet: vadveszélyes utakon az a legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt, és lassan hajtunk, folyamatosan figyeljük az út két szélét. „Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek. Dudáljon, ha vadállat van az úttesten! A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély.” – tanácsolja az ORFK. A rendőrség figyelmeztet arra is: „Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzen, adjon hangjelzést, de ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.” Vadgázolás esetén érdemes értesíteni a hatóságokat De mi történik, ha mégis elütünk egy állatot? Ennek kapcsán Bajdik Péter főtitkár azt mondta: nagy általánosságban az a szabály, hogy a vad elpusztulásával jelentkező kárt a terület vadászatra jogosultja állja, a kocsiban keletkezett veszteséget pedig a jármű vezetője, tulajdonosa. Ezzel együtt érdemes bejelentést tenni a balesetről a vadászatra jogosultnak. Mivel azonban az autósok többsége nem tudja, hogy az adott területen ki a vadászatra jogosult, a rendőrségnek kell jelezni az ütközést. És – hangsúlyozta Bajdik Péter – külön kérni kell a rendőrséget, hogy értesítsék a vadászatra jogosultat. A szakember szerint ennek egy esetleges későbbi kárigény, kártérítési per esetén lehet az autós számára is nagy jelentősége. A nagyvad fajok egyes egyedeinek értéke akár milliós tétel is lehet, így egy esetleges perben a sofőr is sokat veszíthet. A főtitkár kérdésünkre elmondta: az elgázolt vadat nem szabad hazavinni, az ugyanis lopásnak számít.